December 14,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A pávák tánctanára veszettül forgatja a rongyos köpönyeget

Jó reggelt, drága és kedves és hűséges olvasók! A kevésbé drága, nem hűséges, de kifejezetten ellenséges mások is vegyék magukra nyugodtan, egy jó reggeltbe nem halok bele. Ma egész nap keddet tartunk és béremeléssel sújtott parlamenti képviselők is dolgoznak, mintha nem volna holnap. Ez azt jelenti, hogy egy raklapnyi törvényjavaslatról döntenek ma, csak nagyságrendek kedvéért (és tudjuk, hogy náluk a mennyiség még soha nem ment a minőség rovására): a 2019-es büdzsét megalapozó törvénymódosításokat is ma hagyhatják jóvá, amelyek összesen 42 jogszabályon változtatnak. Emellett természetesen az oktatás területén távvezérelt pusztítások egyik vezéralakja (csak az nem dolgozik, aki még úgy sem tesz mintha dolgozna), bizonyos bukott Czunyiné is képbe kerül. Bár nőügyekkel az állampárt nem foglalkozik, mégis erre a derék asszonyra bízták ezúttal a nemes feladatot, hogy benyújtsa ama javaslatot, mely a büntető törvénykönyv hatályát kiterjeszti a hivatalos személyek zaklatására, ma erről is vitáznak majd a tisztelt házban. Erre nyilván azért van szükség, mert még nem sikerült beszántani az összes kellemetlenkedő, útban lévő, valódi kérdéseket feszegető médiaorgánumot, ezért egyéb eszközökkel szükséges harcolni a nyilvánosság ellen. Például így: börtönbe lökdösik majd az újságírókat, akik nem a megfelelő helyen és időben merik kérdezgetni a közpénzből élősködő, közpénzekkel elszámolni nem hajlandó kiválasztottakat. Nem, ez még nem Törökország, de közeledünk öles léptekkel a tutiba bele.

A nyilvánosság kreténnek nézésének iskolapéldája, hogy miután Orbán a foci vébé döntője kapcsán megfordult Putyin seggében, a propaganda elfelejtette tájékoztatni a drága magyar embereket arról, hogy érdemben miről csacsorásztak a felek Csányi Sándorral megtámasztva. Sem Havasi Bertalanka, sem az MTI nem mesélt arról, amiről az orosz közszolgálat igen, hogy tudniillik Orbán kártékonynak nevezi az Oroszország elleni EU-s szankciókat, amelyeket 2014-es bevezetésük óta ő is rendre megszavazott, legutóbb alig két hete (!!!!), az összes uniós kormányfővel együtt. Most mégis arra utalt, nem először, hogy azokat fel kellene oldani. Vagyis az történt, amit eddig is tudtunk, és megint dokumentálva van a dolog, hogy aztán legyen mit letagadni: a pávák tánctanára forgatja a rongyos köpönyeget. Brüsszelben egyet mond, Budapesten mást mond, Moszkvában meg leborul a fenséges cáratyuska lábai elé. Okádni kell.

Ami a tegnapi Trump-Putyin találkozót illeti (ha már Provokátor Viktornak beszorult az ő feje néhány nagyhatalom segge közé, és ettől úgy érzi, világpolitikai tényező lett a felcsúti játékvasútjával együtt), az amerikai politikusok pártállástól függetlenül megrökönyödésüknek adtak hangot annak nyomán, hogy a legmagasabb világi hely vezetője konkrétan hülyét és balekot csinált magából és az Egyesült Államokból is Vlagyimirovics társaságában. Némelyek szóvá tették, hogy a történelemben egészen konkrétan példátlan, hogy egy amerikai elnök az orosz államfő mellé állva szidalmazza a korábbi amerikai adminisztrációt. Nem kicsit szánalmas, hogy Amerika főpojácája Putyinnak hisz, aki azt állította, Moszkva nem avatkozott bele a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mint az ennek az ellenkezőjét állító amerikai titkosszolgálatnak, illetve egyéb amerikai szerveknek. Mi tagadás, a legjobb kezekben a világ. A késsel-villával enni nem tudó és nem is hajlandó, kiszámíthatatlan gazemberek kezében. De legalább a politikai korrektségnek vége, a magyar propagandamédia is büszkén kürtölte tele az ég alját is azzal, hogy Oroszország nem avatkozott bele az amerikai választásokba és hogy Trump arról ömlengett, álhírekkel próbáltak éket verni a két ország közé, de szerencsére ezzel az összeborulással minden a helyére került. (A nagy büdös francot, azt.)

Arról nem nagyon volt szó a napos oldalon, hogy urukat és parancsolójukat Göbbelshez hasonlította az ENSZ emberi jogi szakértője, bár lehet, hogy a teremfocistából lett külügyminiszter már vadul toporzékol és védi a főnöke becsületét, csak nekem kerülte el a figyelmemet. Mint ahogy az sem kizárható, hogy Kovács Desikerült? Zoltán kormányszóhurcoló tért ki a hitéből és küldött tajtékzó olvasói levelet valahova az űrbe. Nem baj, úgy is küszöbön áll az ENSZ-ből való kilépés (az Európai Ügyészséghez szerencsére nem is csatlakozunk, onnan kilépni sem kell majd), úgyhogy lesz min hőbörögni a hajlított valóság főszereplőinek. Bár franc tudja, hogy érdemes-e tematizálni a Felcsúti Göbbels kérdést, ahelyett, hogy szépen hagyják a feledés homályába veszni Orbán Viktor rendkívül hízelgő világhírét.

Addig is a nemzeti kultúrharc vezéralakja, Schmidt Mária Békés Márton nevű közpénzkatonája, aki Esterházy és Jancsó kikukázásában, valamint a magyar kultúrában elfoglalt helyükről való száműzésében látja a polgári, nemzeti, magát jobboldalinak csúfoló kurzus felemelkedését, megsértődött. Mégpedig azért, mert a Klubrádió műsorvezetője „fideszes apparatcsiknak” nevezte, holott ő csak a Terror Háza kutatási igazgatója, aki szerint ez nem a tisztelet nyelve, így nem lehet sem vitázni, ő maga pedig Fidesz nevű pártnak nem tagja, nem kormányzati képviselő, s nem is érti, hogy miért illetik őt ilyen minősítésekkel. Drága Békés úr, ha eddig nem értette, ne fáradjon! Nem fogom a műsorvezető urat védelmezni, de meg kell mondanom, hogy mióta Magyarország kormánya, az ország elsőszámú közjogi méltóságai, valamint a szolgálatukban álló barnanyelvű kontingens frontálisan bélyegez meg, hazaárulóz, listáz, Soros-zsoldosoz, stb. masszív társadalmi csoportokat, és fröcsögve féknyúzozza, mocskolja, rugdossa és alázza a médiát, ez nem a tisztelet nyelve. Amikor majd a Fidesz első embereinek bűzös kirohanásaival kapcsolatban kéri ki magának a tisztelet nyelvét, akkor indokolt lesz bárki máson is számonkérni azt. Addig a legnagyobb tisztelettel állítom, hogy nem kellene erőlködni, mert az ember könnyen nevetség tárgyává válik.

Az általános jobban teljesítésről ma sem szeretnék megfeledkezni. Egyfelől az öngyilkosok számát tekintve Európa élvonalában hasítunk: csak két uniós országban utálják többen az életüket, mint nálunk. Mármint annyira, hogy véget is vessenek annak. Csak Litvániában és Szlovéniában rosszabb a helyzet. Ez semmit nem jelent, meg az sem, hogy még soha nem volt ennyi adós Magyarországon. Június végén csaknem 5,03 millióan szerepeltek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági alrendszerében, hozzávetőleg 30 ezerrel többen, mint egy éve. Mindeközben a magyarországi fizetések között óriási szakadék tátong: a pénzügyi szektorban 263 ezer forintos nettó kereseti különbség van az ország egyes területei között, de az egészségügyben is 110 ezer forint. Jó, persze, nem lehet mindenkinek 993 ezer forintos megtakarítása, de azért várom, hogy megmagyarázza valaki, miért jó, hogy szanaszét szakadt az ország, az egyik fele meg csúszik lefele megállíthatatlanul.

Viccesnek is mondható, hogy közben Ungár Péter egy nyolcadrangú vidéki lapban magyarázza a bizonyítványát a kiszivárgott videóval kapcsolatban, amelyen azt állítja, hogy szándékosan úgy írta alá az ismert politikai kommunikátor Ron Werberrel az LMP kampány-tanácsadói szerződését, hogy valójában nem volt erre jogosult. Mindenki nyugodjon meg, Ungár vállalja a következményeket, pláne hogy most már változott a mondanivaló:

… bármi is hangzik el a videóban, valójában semmi törvénytelent nem követtem el.

Jól van akkor. Anyuci is büszke rád, Petike! Minden amiről nem volt szó, de fontos, később beszélünk. Addig is egy kiváló olvasmányt ajánlanék, hogy jól induljon a nap. Nem árulom el, hogy miről szól, de tényleg érdemes. A sírástól a harsány röhögésig bármilyen reakció kiváltására alkalmas. Szép napot mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.