Szeme a rácsok futásába veszve
úgy kimerült, hogy már semmit se lát.
Úgy érzi, mintha rács ezernyi lenne
s ezer rács mögött nem lenne világ.
Puha lépte acéllá tömörül
s a legparányibb körbe fogva jár:
az erő tánca ez egy pont körül,
melyben egy ájult, nagy akarat áll.
Csak néha fut fel a pupilla néma
függönye. Ekkor egy kép beszökik,
átvillan a feszült tagokon és a
szívbe ér – és ott megszűnik.
Rainer Maria Rilke
(Szabó Lőrinc fordítása)
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
This message is only visible to admins.
Problem displaying Facebook posts.
Click to show error
Dicsértessék a világ világossárga! Lesz szó az alábbi témáról bővebben is, úgyhogy csak egy többszörösen összetett barokk körmondat erejéig: a kurucinfós, vadhajtásos vagy egyszerűen csak az éterben és a létben egyaránt eltévelyedett kommentelő különítménynek ajánlom szíves figyelmébe (bármennyire unom újra és újra megismételni), hogy ez itt nem a forradalom előkészítésével megbízott, vagy arra önszántából vállalkozó […]
Szép estét! Mindenkit pusszantok ezen a szombati alkonyi órán, a közelgő agyhalál felé masírozás rögös útján, Tarlós István szentté avatásának előszobájában. Úgy tűnik nekem, ártunk és ormányunk nem ötletszerűen geci. Előre kidolgozott terv szerint óbégatnak és jajveszékelnek a mimagyarok védelmében, harci ebecskéik a forgatókönyvet követve adják elő a betanult szerepeiket. A Lánchíd körüli cirkusz ennek […]
És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a magányt és a lármát! Mennyit ad, milyen gazdag vagyok, minden napszakban, minden pillanatban! Ajándék ez, csodálatos ajándék. […]
A nagy felfordulásban elkerülte a figyelmemet, hogy a V4-es sikertörténet főszereplői tegnap Varsóban csúcstalálkoztak, ahol a V4-es sikertörténet legsikeresebb kipcsak tartóoszlopa is megdícsérhette saját magát, és a háborús kommunikációja összes paneljét felmondhatta. Ezredszer is. Arról, hogy az első csatát megnyertük, de a második csata (a munkahelyek megőrzése, a gazdasági növekedés megindítása) még hátra van. Lényegében […]
Verőfényt, bort, búzát és sok világosságot a szellemi és morális nyomorban! Szombat van, de remélem, senki nem vetemedett arra, hogy valami tenger felé vegye az irányt. Még akkor sem, ha a magyar ember az olyan, hogy ha nem látja legalább évente egyszer a tengert, akkor úgy érzi, hogy börtönben van. (…) Ez egy nagyon erős […]
Előttem állsz s hadarsz: király vagy, vért szomjazó, vad, gyilkos úr, s az őrület nagy koronája nehéz fejedre ráborul. Megtörve fekszel a vaságyon, parancsot osztogat kezed. Sovány fejed magasba lendül, királyi gőgöd élvezed. A vajszivű könnyekre olvad, a nagy, vasizmu szolga szán. Szegény bolond nép. Egy se látja, mint győz hadad véres csatán. Ott a […]
Elviekben ismételten óriási diadalról kívánt beszámolni az Innovációs és Technológiai Minisztérium, csak egy kis kutakodás után kiderül, hogy ismét a színvonalromlást akarták sikerként eladni. Történt ugyanis, hogy az Academic Ranking of World Universities kijött az idei listájával, ahol már szakonként is rangsorolja az egyetemeket, így több olyan egyetem is bekerült a nyilvántartásba, amelyek korábban nem […]
Eposzi jelzőktől mentes, ép észben gazdag jó reggelt kívánok mindenkinek! Szeretném azt hinni, hogy sem a kánikula, sem a tizenegyedik éve tartó konstans, egybites le- és kifárasztás, de még a péntek sem adhat felmentést az alól, hogy a józan eszünket és az erkölcsi iránytűnket használjuk. Jó, beszéljek a magam nevében. A magam nevében annyit tudok […]
Szép estét és hahó, a tenger! Már persze ahol van tenger, a mi utcánkban nincs. Amennyire tudom, járvány sincs, de más országokban kezd romlani a helyzet. Ez legalábbis nyugtalanító. Tegnap este fél füllel láttam a tévében valami beszélgetést ezzel kapcsolatban. Valaki arról beszélt, hogy nagyon megvizsgálták a magyar lakosságot, és azt találták, hogy alig volt […]
Egyszer nagyon fájt már az élet. Fájtak a szeplős féregarcok. Fájtak a csókok s fájt nem tudnom: Minek kínlódni ezt a harcot. Ha még harc lenne! Mell a mellnek! De kis kenyérért sántikálva, Éhes férgekhez dörgölődzni… Kéjjel gondoltam a halálra. Menni, csak menni gyorsan! gyorsan! Itthagyni minden kis cókmókot… S lelkem a halál apródjával, Egy […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
