Június 20,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A nemzeti értékek megbecsülése miért elképzelhetetlen lopás nélkül?

Jó reggelt, kedves és drága! Nem elég, hogy oda a pünkösdi vigasság (jó, attól persze lehet szemet forgatva kereszténykedni) és már megint egy szürke hétköz- és munkanappal kell szembenézni, de azt is olvastam, hogy Németh Szilárd már valószínűleg nem fog egy országot napi/heti/havi random időkeretben szórakoztatni, merthogy – gondolom, Habony éppen magához tért – azt találták ki, és a mindig jól értesült Magyar Időknek el is bizalmaskodták, hogy új arcokra bízza a Fidesz a kommunikációját. Pontosabban Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Karc FM Álláspont című műsorában beszélt erről. Erről is.

Vagyis egyrészt arról, hogy ugyanazokat a foltokban igazságokat is tartalmazó, általában a nettó uszításra kalibrált szólamokat más figurák rágják majd bele a szánkba. Azért mindenki nyugodjon meg: Kovács Desikerült? Zoltán és Hidvéghi Balázs a helyén marad, de például Hollik és Budai Gyula kihullott a választási rostán, helyettük kell találni hasonló kalibereket, Szilust meg Tuzson Bencét viszont hátrébb húzzák-vonják a frontvonalból. Nekik már nem kell megküzdeniük saját magukkal, meg az idegesítő újságírókkal, akiknek Szilárd úr eddig sem válaszolt a központi ukáznak megfelelően. Hogy kik lesznek az új arcok, arról nem született döntés. Mármint a másodszor is nagyapává avanzsált Orbán Viktor még nem döntötte el.

Másrészt arról is szólt a Hidvéghi nevű beszélő öltöny, hogy nagy dolgokra készülnek ők. Rögtön két ügyben – demográfiai kérdésekről/családpolitikáról, valamint az EP-választások előtt európai kérdésekről – tartanának nemzeti konzultációt, ugyanis ezt a műfajt igen sikeres eszköznek tartják. Ehhez valóban nem fér körömfeketényi kétség sem: ez a soha senki által nem ellenőrizhető, átláthatatlan, tetszőlegesen manipulálható, álkérdéseknek álcázott, a kormány által elvárt válaszokat magában foglaló, rengeteg közpénz pofátlan lenyúlására és a közbeszéd tematizálására alkalmas áldemokratikus szemfényvesztés valóban eddig is rendkívül sikeres volt. Az igaz, hogy a tavalyi nemzeti konzultációjukban is öblöseket hazudtak és már bírósági papírjuk is van erről, de a kollektív memória rövidsége, meg az ebből adódó következmény nélküliség okán ebből a világon semmi bajuk nem származott. Most majd újratöltik ezt az infantilis, mindenkit hülyének néző népnemzeti társasjátékukat, és úgy tesznek, mintha az előre megrágott egyenvéleményeken kívül bármi másra kíváncsiak lennének. Fasza.

Arról a kérdésről egyébiránt – mármint hogy megszületett a nemzetvezető második unokája, Johanna – nem siettünk feltétlenül hírt adni és hosszasan mesélgetni, pedig biztosan jó sok kattintást hozott volna. Ellenben azt meg kell állapítanom, hogy a hahófacebookosok tömött sorokban, tízezres nagyságrendben siettek a nyilvánosság elé (a Fidesz összes létező csatornáján meglebegtetett) teregetett magánügynek szívből örülni. Nagyon helyes, egy gyermek születése mindig öröm, és Orbán Viktornak szíve joga ezt a legmélyebb magánügyet jelentő eseményt is saját politikai céljaira felhasználni. Bár Orbánról van szó, és nekem elég kiforrott véleményem van az ő politikusi és emberi nagyságáról, nem díjazom az ilyenkor előkerülő népi rosszindulatot, pláne, hogy az a csecsemő a világon semmiről nem tehet. Arra viszont szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor az ember kiteregeti a senkire nem tartozó magánéleti líráját a saját maga által naponta hergelt nagy nyilvánosság elé, akkor utána elég szánalmas azzal takarózni, hogy báncsák az embert, pedig senkinek semmi köze a családjához. Erről ennyi a mondanivalóm, sok egészséget kívánok Johannának, akinek sok mindent lehetősége lesz megválogatni az életben, ez a családjára és szerető nagypapájára azonban nem vonatkozik.

Ennél fontosabb kérdéseket feszeget Spanyolország legnagyobb napilapja, az El País. Csak a lényeget mondom. A katalán elszakadási kísérlet kapcsán kialakult patthelyzettől a szerző eljut az Európai Unió saját problémáihoz. Az európai reformok szükségességével egyetért, azonban Orbánnal és lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel az a problémája, hogy az ő javaslatuk a kirekesztés Európája, nem pedig a befogadásé. Írását a publicista azzal zárja, Európa egykor politikai, jogi, filozófiai és kereskedelmi eszmény volt, de ma egy olyan hely, amely tele van elveszett bürokratákkal, akiknek nincs válaszuk Magyarország, Lengyelország és Katalónia problémájára. És legkevésbé a saját problémájukra. Mélységesen egyetértek. Az az érzésem – és ennek többször is hangot adtam -, hogy a karba tett kézzel értetlenkedő, hümmögő, ejnyebejnyéző Európa ebben az eszmei pillanatban sem érti, hogy mit kellene kezdenie Orbánnal. Ez pedig azért van így, mert valójában azt sem fogták fel, milyen hosszútávú veszélyeket és milyen már most is helyrehozhatatlan károkat okoz az ő hatalmi pávatánca, amit Európa ellenében folytat. Persze kicsit álszentség elmarasztalni őket ezért, hiszen a saját népe sem érti, hogy mi történik vele, körülötte és hova vezet az, ha egy országot a feneketlen gyűlölet moslékával zabáltatnak hosszú éveken keresztül.

És természetesen ez csak az egyik vonatkozás, bár kétségtelenül a súlyosabb. A másik sem kutya. ITT olvasható egy tanulságos cikk arról, hogy kockázat nélkül nyúlhatók le az uniós támogatások. Ízelítőül: még mindig nincs gyanúsítottja annak az évek óta tartó nyomozásnak, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal különböző pályázatain elnyert állami támogatások jogosulatlan, illetve céloktól eltérő felhasználása miatt indult. Pedig a hivatalos iratok szerint az ügy nem túl bonyolult. A gyanúval érintett társaságok időközben sorra bedőltek, a főszereplő pedig – mintha mi sem történt volna – már új cégeket irányít. Ez nem egy vélemény, ezek tények, de majd az ügyeletes NER-társ, vagy NER-társnő biztosan elmagyarázza, hogy a balos sajtó hazudozik unalmában. Mondjuk ahhoz képest, hogy a világ rajtunk röhög, amiért a közpénztelevízió viccoldalak muszlimofób szatíráit tekinti hiteles hírforrásnak és ezzel zsibbasztja a nagyérdeműt, én nem nagyon pattognék az ügyeletesek helyében.

Azt nem tudom megmondani, hogy miért került kétéves mélypontra a forint, de hogy közel a 320 euróárfolyam, az hétszentség. Biztosan a jobban teljesítés része ez is, meg kicsire amúgy sem adunk, a nagy célok mindenek előtt. Példának okáért: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a kormány a felcsúti iskolaépítést. Úgyhogy 304 millió forintból épül iskola Felcsúton, az előkészítő fázis lezárásáig 2018. június 30-ig adott határidőt a kormány. Nahát. Szerintem is tök jó hír ez, még akkor is, ha ebben az országban rengeteg olyan település van, amit nem Felcsútnak hívnak, amelyek kiemelt jelentéktelenségbe fulladva küzdenek az életben maradásért. Na és?

És akkor a végére egy kis bulvár: miután kiderült, hogy Lölö kartárs 2rule nevű sportmárkájával azonos nevű márka már évek óta működik Nigériában, a reneszánsz csilliárdos megüzente a lakájmédiában valamelyik alattvalójával: hogy brühühü, az ellenzék támadja az új márkát. Úgyhogy:

Visszautasítjuk azokat a valótlan feltételezéseket, amelyekkel a szigorú szakmai szempontok szerint készülő magyar márkát támadják, miközben annak hátterében a munkahelyteremtés szándéka, továbbá a sportban megtestesülő nemzeti érték becsülete áll.

A nigériai márkával kapcsolatban Lölö alattvalója azt hazudta: évekkel ezelőtt megszűnt az említett vállalkozás, hat éve semmilyen forgalmat nem bonyolítanak az afrikai országban, nemzetközi értékesítést pedig soha nem folytattak. Ehhez képest  a nigériai cég, köszöni jól van. Hát erről ennyit: ezek még a sportban megtestesülő nemzeti értéket is csak úgy tudják megbecsülni, hogy lopnak.

Ennyit egyelőre, később jövünk!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.