Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A nap legfontosabb híre

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

De lehet, hogy az évtized legfontosabbja, nem tudom eldönteni. Mindenki a helyén van, mindenki tudja a dolgát. Igen.

OGY – Igazságügyi bizottság: az LMP-nek és a DK-nak kell megállapodnia, melyikük kapjon elsőként szót

A testület Kövér László házelnök megkeresésére fogadta el hét kormánypárti képviselő támogatásával, három ellenzéki politikus tartózkodása mellett az eseti jellegű állásfoglalást. A DK- és az LMP-frakciónak is 9-9 országgyűlési képviselő a tagja. Az LMP az áprilisi választáson 8 mandátumot szerzett, majd csatlakozott a frakcióhoz a függetlenként az Országgyűlésbe került Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa.
    Az igazságügyi bizottság által elfogadott dokumentum több követelményt is megfogalmaz a frakciók megállapodásához. Így például annak a ciklus egészére kell szólnia, de meghatározhatnak a parlamenti cikluson belül azonos hosszúságú terminusokat, de azok legrövidebb időtartamának a rendes ülésszak kezdetétől a következő rendes ülésszak kezdetéig kell tartania. A frakcióknak terminusonként váltakozó sorrendben kell elsőként szót kapniuk.
    Az állásfoglalás szerint a frakciók megállapodásának valamennyi felszólalási típusra vonatkoznia kell, azaz a vitára, az interpellációra, a kérdésre, az azonnali kérdésre.
    Ha az azonos létszámú frakcióknak nem sikerül megállapodniuk, akkor az Országgyűlés jegyzői sorsolással döntenek. Ezt követően ciklus első felében, azaz a 2020 őszi ülésszak kezdetéig az egyik, majd a másik képviselőcsoport kapja meg az első felszólalás lehetőségét.
    Az állásfoglalás lehetőséget ad arra a házelnöknek, hogy megállapítsa, a frakciók megállapodása nem felel meg a meghatározott követelményeknek. Ha ez így történne, akkor sorsolással állapítanák meg a sorrendet.
    Az egyik érintett frakció, a DK képviselője, Arató Gergely a vitában korrekt, világos viszonyokat teremtő szabályozásnak nevezte a dokumentumot. Azt azonban kifogásolta, hogy a házelnöknek lehetősége lenne a frakciók megállapodását érvénytelennek nyilvánítani.
    Varga-Damm Andrea (Jobbik) dokumentumszerkesztési indítványokat tett és azt javasolta, normaszövegként fogalmazzák meg állásfoglalásukat, hogy később a házszabályban a jogalkotó ekként szabályozza ezt a helyzetet. Ezeket a javaslatokat a bizottság elvetette. (MTI)