NEHAZUGGY

A matekzseni

Tekintsünk el attól, hogy Szijjártó mit emelt ki, mire mutatott rá és mit szögezett le. Én megragadtam a kinyilatkoztatás egy bizonyos pontján. Mutatom:

A Magyarországra érkező cégeknek a kormány a közpénzből 135 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. Miután kötve hiszem, hogy nem banki utalással kapták meg ezt az összeget, helyből hülyeség, hogy készpénzben. De nem várom el egy minisztertől, hogy tisztában legyen a banki utalás és a készpénz közötti különbséggel. Naszóval.

135 milliárd forint ingyenpénz a közösből ebből 17 024 munkahely jött létre. Számoljunk! Ha elosztom az összeget a munkahelyek számával azt látom, hogy a remek magyar kormány egyetlen egy új munkahelyet majdnem 8 millió forinttal támogatott. Ez a 425 700 forintos átlagbérrel számolva (már amennyiben az igaz) azt jelenti, hogy legalább másfél évig mi fizetjük a közösből azokat a munkavállalókat, akik ezekben a külföldi tulajdonú gyárakban és üzemekben termelik a hasznot a külföldi tulajdonosuknak. Ügyes.

Nem lehetne inkább azt a rengeteg pénzt a hazai vállalkozások fejlesztésére fordítani? Vagy – tudom, hülye ötlet – kedvezményként odaadni azoknak, akik önfoglalkoztatásban gondolkodnak, de már a kezdet kezdetén rommá adóztatja őket a világrekorder magyar adórendszer és így képtelenek megerősödni?

Már csak azért érdeklődöm, mert a magyar ipar és vállalkozó valószínűleg itt marad, a külföldi meg elhúz innen abban a pillanatban, ahogy kihasználta amit lehet.

Bevallom, nem szívesen támogatom az adómból sem a Mercédeszt, sem az Audit. Akkor sem, ha Szijjártó egy büdös hangot nem ért abból, amit beszélek.

Tavaly külgazdasági rekordokat döntött Magyarország, az elmúlt év volt minden idők legsikeresebb éve a befektetés-ösztönzés szempontjából, soha ennyi és soha ilyen nagy értékű beruházás nem érkezett Magyarországra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A miniszter kiemelte: tavaly 98 nagyberuházás jött Magyarországra a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül, ezek összesen 1380 milliárd forint értéket képviselnek, és ezekhez a beruházásokhoz a magyar kormány 135 milliárd forint vissza nem térítendő készpénz-támogatást nyújtott.
    Szijjártó Péter elmondta: a beruházásokkal 17 024 új munkahely létesült az országban, az így létrehozott munkahelyeken a vállalatok 425 700 forintos átlagbért fizettek, ami 40 százalékkal magasabb a külföldi beruházásoknál fizetett 2017-es átlagbérnél.
    Rámutatott: a nagyberuházások hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország érte el a harmadik legalacsonyabb munkanélküliségi rátát az Európai Unióban.
    A tavaly Magyarországra érkezett beruházások azért is nagyon kedvezőek, mert a korábbiaknál jóval magasabb hozzáadott értéket, nagyobb technológiai színvonalat képviselnek, és jóval több kutatás-fejlesztési tartalommal bírnak, így nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is szintet lépett a magyar gazdaság – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter.
    Szijjártó Péter hangsúlyozta: a legtöbb beruházás Németországból jött Magyarországra, a 98 nagyberuházásból 28-at német vállalatok hajtottak végre 620 milliárd forint értékben. A német beruházókat az Egyesült Államokból érkezett, illetve a magyar beruházó cégek követik. Az amerikai és a magyar cégek is 15-15 nagyberuházást valósítottak meg, a magyar vállalatok által végrehajtott nagyberuházások értéke meghaladta a 100 milliárd forintot – fűzte hozzá.
    A miniszter ismertette, a legtöbb beruházás az autóiparba érkezett, a 98 nagyberuházásból 36-ot ebben az ágazatban hajtottak végre, amelyek révén 851 milliárd forint értékű befektetés jött az autóiparba. A második helyen az alapvetően pénzügyi funkciókat Magyarországra telepítő üzleti szolgáltató szektor és az elektronikai szektor áll, 10-10 nagyberuházással.
    Elmondta: a magyar gazdaság a dimenzióváltás időszakát éli, amikor már nem az új munkahelyek száma a legfontosabb szempont, hanem az általuk megtestesített technológia és kutatás-fejlesztés áll a középpontban. Szerinte ez azt is jelenti, hogy a beruházás-ösztönzés terén az új támogatási formák jól működnek.
    A miniszter közölte, tavaly 7 technológia-intenzív nagyberuházáshoz és 10 kutatás-fejlesztési beruházáshoz adtak támogatást.
    Kiemelte: a beruházás-ösztönzésben, egy elismert szakmai rangsor alapján, Magyarország bekerült a világ 10 legjobb befektetési helyszíne közé.
    A miniszter megjegyezte, a tavalyi beruházások következtében Németországon kívül Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol megtalálható mindhárom német vezető autómárka saját gyártóegysége – ezt a világon még Kína mondhatja el magáról. Emellett a Jaguár, a Nissan és a Ford is szolgáltató funkciókat ellátó központot működtet az országban – közölte.
    Rámutatott: a magyar kormány keleti nyitás politikájának sikerét mutatja, hogy Dél-Koreából, Indiából, Japánból és Kínából 17 beruházást valósítottak meg tavaly Magyarországon.
    Szijjártó Péter jelezte, 2014 óta, amikor a külgazdasági és külpolitikát „egyesítették”, 71 800 új munkahelyet teremtettek az országban a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül.
    A tárcavezető kiemelte, az exportot tekintve 2014 óta minden évben nőtt a magyar kivitel összege. Az elmúlt év első 10 havi adatai alapján tavaly várhatóan ismét 100 milliárd euró fölött lesz a magyar export, 2018 október végéig ugyanis 7,6 százalékos bővülést mutatott a kivitel.
    „Ezen számok mögött a magyar emberek és a magyar családok teljesítménye áll” – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, ez jelzi, a magyar emberek által előállított termékek nemzetközileg is versenyképesek. (MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább