Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A magyarok valóban egy erős EU-t szeretnének, de vajon ugyanez igaz-e a magyar kormányra is?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szijjártó Péter ismét tárgyaláson vett részt, ahol elmondta, miért is volt nagyszerű ötlet az, hogy a közép-európai országok csatlakoztak az Unióhoz annak idején. Szerinte ugyanis teljesítményünk – a régiós országokkal egyetemben – nagy mértékben erősíti az EU-t, amire bizonyíték az elmúlt negyedév gazdasági növekedési adata. Ami egyébként nagy mértékben köszönhető annak, hogy Magyarország nem befizető ország, hanem haszonélvezője a több ezer milliárdos EU-s támogatási rendszernek, amely nagyban segíti a gazdaság fellendülését.

Szijjártó azt is elmondta, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU erősebb és versenyképesebb legyen, mint jelenleg. Nem tudom, Szijjártó elfeledkezett-e a kormány elmúlt években folytatott EU-ellenes politikájáról és arról, hogy Orbán Viktor célja ha nem is az intézmény teljes szétverése, de legalábbis meggyengítése volt. A magyaroknak valóban egy erős EU az érdekük, a magyar kormánynak azonban kétlem, hogy ez lett volna valaha is a célja. Természetesen ebből a közelményből sem maradhattak ki a menekültek, akik véleménye szerint akár 30 millióan is lehetnek és  bármelyik pillanatban megindulhatnak Európa irányába.

Az MTI-hez a tárca által eljuttatott nyilatkozatban a miniszter kifejti, hogy elég megnézni az elmúlt negyedév gazdasági növekedési adatait.  Az öt legnagyobb növekedési ütemből négy közép-európai ország nevéhez fűződik. Teljesítményük nagy mértékben hozzáad az Európai Unióéhoz, amely gyengébb lenne, ha nem vette volna fel ezeket az országokat – mutatott rá Szijjártó Péter, aki szerint a nyugat-balkáni országok felvétele is erősítené az EU-t.

„Ha az EU versenyképesebb és sikeresebb akar lenni, akkor nem csökkenteni, hanem növelni kell a tagországok létszámát. Ez egyszer már bejött(…), és ezért be fog jönni akkor is, amikor a nyugat-balkáni országokkal bővül” – húzta alá a miniszter. Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unió erősebb és versenyképesebb legyen, mint jelenleg, hiszen gazdasági, beruházási szempontból ez fontos számára – hangoztatta Szijjártó Péter. 

„Magyarországnak az az érdeke, hogy a bővítési politika folytatódjon, hogy az Európai Unió végre tovább bővüljön a nyugat-balkáni térség irányába, ezt diktálja a nemzetgazdasági és a nemzetbiztonsági érdekünk is” – mutatott rá a külgazdasági és külügyi tárca vezetője. A politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nyugat-balkáni feszültségeken úgy lehet a leginkább úrrá lenni és még biztonságosabbá tenni a térséget, ha felkínálják az európai integráció útját a nyugat-balkáni országoknak.

Így a gazdasági kapcsolatok is sokkal szorosabbak és hatékonyabbak lehetnek – tette hozzá. Ráadásul a migrációs veszély sajnos továbbra is reális – emelte ki Szijjártó Péter. „Elnézve a Törökországban és az EU déli és délkeleti szomszédságában uralkodó állapotokat, több mint 30 millió ember él olyan sorban, hogy könnyen hozhat olyan döntést, hogy megindul Európa irányába” – hívta fel a figyelmet a magyar diplomácia vezetője. 

„Ezért fontos, hogy déli, délkeleti irányból is védve legyünk, és ha a nyugat-balkáni térséget integrálni tudjuk, az nagyobb védettséget ad hazánk számára a migrációs folyamatok megállítása szempontjából is” – tette hozzá Szijjártó Péter.

„Mi hamisnak, tiszteletlennek és elszomorítónak tartjuk azt a nyugat-európai érvelést, amely megkérdőjelezi a közép-európai országok hozzájárulását az Európai Unió teljesítményéhez” – mondta. A miniszter a KEK külügyminiszteri találkozójának alkalmával külön kétoldalú találkozón is tárgyalt Miro Cerar szlovén külügyminiszterrel, Igor Crnadak bosznia-hercegovinai külügyminiszterrel, Massimiliano Fedrigával, a trieszti régió, Friuli-Venezia Giulia elnökével és Zeno D’Agostinóval, a trieszti kikötő első emberével is.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.