NEHAZUGGY

A magyar példa a jóízű szeretet

Győztünk! Amerikában is megmondták, tehát ez biztosan így is van. Magyarország – és annak élén Orbán Viktor – pedig továbbra is Európa keresztény bástyája és egyedüliként küzd a kontinens jövőjéért. A Soros-terv továbbra is létezik, Sargentini pedig Európa rombadöntője. Nincs itt semmi látnivaló, kérem szépen.

Washington, 2018. szeptember 14., péntek (MTI) – Amerikában is felismerték, hogy a magyar migrációs és humanitárius politika minden szempontból, morális, gyakorlati és gazdaságossági megfontolásokból is helyes – fogalmazott csütörtökön Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztényekkel foglalkozó államtitkárságának vezetője az MTI-nek Washingtonban.

Az államtitkár a kétnapos tárgyalásain elhangzottakat értékelve hangsúlyozta: az Egyesült Államok kormánya és szervezetei egyaránt elismerik, hogy helyes az a magyar politika, miszerint a segítséget a baj forrásához kell vinni a bajok importálása helyett. Azbej Tristan elmondta: a magyar kormány 2016-ban humanitárius, ideológiai és politikai megfontolások alapján indította el a Magyarország segít nevű programot a közel-keleti keresztények támogatására.

„A kormány felismerte és elismerte azt a világ nagy részén sajnálatos módon titkolt tényt, hogy bár jelenleg a kereszténység a legüldözöttebb vallás, mégsem hallunk erről a különböző emberi jogi fórumokon, és ami még fontosabb, nem cselekszik senki, hogy megvédje e közösségeket Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában” – fogalmazott az államtitkár.

Leszögezte: Magyarországnak egyértelmű az álláspontja a migrációról. „A tömeges, illegális, ellenőrizetlen migráció olyan folyamat, amely valójában senkinek nem jó”  – állapította meg.     Hozzátette: a migráció a befogadó közösségekben társadalmi feszültségeket okoz, párhuzamos társadalmak létrejöttéhez vezet, a kibocsátó közösségek pedig jellemzően a jövőt, illetve az előrelépés lehetőségét jelentő fiataljaikat veszítik el.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a migrációs áradattal kis százalékban ugyan, de terrorista csoportok is beszivárogtak Európába. Azbej Tristan fontosnak tartotta kiemelni, hogy különleges felelősség hárul a keresztény hitük miatt szenvedők megtámogatásában Magyarországra mint keresztény kultúrájú országra. 

„Magyarország szekuláris ország, ez azonban nem jelenti azt, hogy megtagadjuk azokat a zsidó-keresztény értékeket, amelyekre a magyar társadalom hagyományai, kultúrája és alapvető értékei épülnek” – tette hozzá. Emlékeztetett: Európa ugyancsak keresztény kulturális gyökerekkel rendelkezik, és idézte az Európai Unió egyik alapítóját, Konrad Adenauer német kancellárt, aki azt mondta, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.

„Európa sajnos elfordult e gyökereitől, ezt mutatja a héten a Sargentini-jelentés vitája is Strasbourgban: az az érthetetlen düh és a véleménydiktatúra különböző eszközeinek bevetése, amellyel a magyar kormányra támadtak azért, mert mi kereszténydemokráciát építünk” – hangsúlyozta Azbej Tristan.

A miniszterelnökség államtitkára elmondta: washingtoni beszélgetéseiből és tárgyalásaiból azt szűrte le, hogy az Egyesült  Államokban nemcsak emlegetik példaként a magyar gyakorlatot, hanem elkezdték követni is. „Mostani washingtoni látogatásomnak konkrét oka éppen a magyar tapasztalatok átadása” – tette hozzá. Leszögezte ugyanakkor, hogy azok a politikai körök, köztük az Európai Parlamentben Magyarország ellen felsorakozók, akik a migrációt támogatják, a „Soros-terv” végrehajtásában érdekeltek, azt akarják, hogy a magyar példa ne terjedjen el.

Azbej Tristan így fogalmazott: „a magyar példa a jóízű szeretet, a praktikum, a  biztonságpolitika és a kulturális önmegőrzés példája is egyben”. Az államtitkár Washingtonban az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége vezető tisztségviselőivel, a külügyminisztérium tisztségviselőivel és vallási, valamint más civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseket, valamint egy szenátusi kerekasztal-beszélgetésen bemutatta a Magyarország segít című programot. Közölte: e program elismertsége mindenképpen segít a magyar-amerikai kétoldalú viszony további bővítésében is.

Az MTI sajnos kicsit benézte a dolgot, de javította a jóízű szeretetet:

Azbej Tristan így fogalmazott: „a magyar példa a   j ó z a n   szeretet, a praktikum, a biztonságpolitika és a kulturális önmegőrzés példája is egyben”.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább