Június 6,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A ló és annak alkatrésze

Jó reggelt, jó egészséget, nyugodalmat, békességet, nagy levegőt, félmarék nyugtatót! Nekem ezekből pillanatnyilag a legfontosabb, az egészség megvan. Örvendezzünk, véreim! Semjén Zsolt, az énekesmadarak, szarvasok, kóbor kutyák és diktátorok védőszentje az éj leple alatt beadott egy nagyszerű salátatörvény-tervezetet. Hogy mi a faszért éjjel, azt még csak megtippelni sem tudom. Esetleg azt gondolja, hogy a sötétben nem látszik, hogy ő adta be és hogy micsoda aljasságokat készülnek megint elkövetni? Nyugi, sötétben is jól látszik. Az is látszik, hogy mi a terve a maffiának és az is, hogy egyáltalán semmi korlátot nem ismernek. Úgy értem, erkölcsi korlátot. Sem. Ennek általában két oka szokott lenni. Vagy teljesen sikerült elveszíteni a kapcsolatot a valósággal, vagy annyira rettegnek, amennyire még soha. Más most nem jut eszembe.

Iszonyatosan gerinctelen pondrónak kell ahhoz lenni, hogy valaki egy világjárványt használjon fel a saját szaros érdekében. Persze lesz majd magyarázat arra, hogy miért kell felszámolni az önkormányzatiságot. Meg majd visszacsinálják. De azért akinek maradt egy cseppnyi józan esze, az aligha fogja beszopni, hogy jobban kordában tartható a járvány akkor, ha kinyírják azoknak az önkormányzatoknak a hatásköreit, melyeket az emberek választottak meg. Eddig is tudtuk, hogy ezek nem tűrik és elviselni sem tudják, ha netán valahol nem tudnak győzni. Egészen pontosan ez történt az önkormányzati választásokon. Nem győztek egy csomó helyen. Budapest fáj a legjobban, de vannak annyira pitiáner szarok, hogy a legapróbb falu ellenzéki polgármestere is szálka legyen a szemükben.

Most végre eljönni látták a nagy lehetőséget. Semjén vállalta magára a dolgot, gondolom, neki már úgyis mindegy. Igaz, a többinek is. Ha átment volna a salátatörvény – ugyan mi a faszért ne ment volna át? -, az önkormányzatiságot teljesen, maradéktalanul fel is számolták volna. A polgármesterek gyámság alá kerültek volna, például – gondolom – Soros György adományához is egyszerűbb lett volna hozzáférni Akkor is, ha az csupán aprópénz a többihez képest. Nem is a pénz kellett volna annyira, hanem a főváros megalázása.

Mindezt a járványhelyzetre hivatkozva. Betegek, akár halottak hátára kapaszkodva. Mi köze van a Városligetnek a járványhoz? A színházak vezetésének mi köze van? Az önkormányzatok eltaposásának mi köze van? Hazudhatják persze, csak átmenetileg. Ameddig a járványhelyzet indokolttá teszi. Mi a büdös francot tesz indokolttá? Semmit. Ezért kellenek az utcára a fegyveres katonák? Tényleg itt tartunk, a pöcegödör legalján?

Mire számítottak? Megmondom én. Európa el van foglalva a járvánnyal. Mi is el vagyunk foglalva vele. A fertőzésveszély miatt amúgy sem lehet utcára menni, mire elmúlik a járvány – már ha elmúlik, úgy értem, ha Orbán visszaadta a teljhatalmát, tehát sohanapján -, addigra úgyis megnyugszik a hülyemagyar. Megszokjuk, hogy ez van, micsináljunk? És ez még kurvára nem a vége, csak az eleje. A gazdasági válság még meg sem mutatta magát igazán, márpedig az sem fog minket elkerülni. De mire beüt, már nekünk mindegy lesz. Legalábbis ebben bíznak Orbánék. Ebben hisznek. Hogy mindent megtehetnek, és tényleg. Majdnem mindent.

Aztán váratlanul történt valami. Gulyás Gergely előállt valami büdösgyenge hadovával, hogy miért vonják vissza Semjén javaslatát. Oké, nagy volt a nemzetközi tiltakozás. Kizárt, hogy ez lázba hozta volna Orbánt. Legfeljebb, ha vékonynak bizonyult volna a jég, nem szavaztatja meg a parlamentjével és vigyorog nagyokat, hogy no lám, virágzik a demokrácia, mit kellett úgy vinnyogni? De kivár pár napot. Most azonban csak néhány óra telt el. Ekkora presztízsveszteség nem volt bevállalható pusztán azért, mert bár tiltakozhat az USA, Németország, az Unió (a magyar ellenzéket meg ki nem szarta le eddig is?), mindez kevés lett volna ahhoz, hogy a nyilvánosságra kerülés után néhány órával a vezér visszavonassa a törvényjavaslatot. Ehhez még az is kevés lett volna, ha néhány százmilliót megvon az Unió. Valami sokkal nagyobb erő mozdult meg. Fogalmam sincs, ki vagy mi volt, de az biztos, hogy megtörte a mi hős nemzetvezetőnket. Meg fogja persze magyarázni a lakájmédia, hogy direkt volt, sőt, kegyet gyakoroltak az ellenzék felé, mert egységben az erő. Aki ebből elhisz bármit, az átaludta az elmúlt éveket, az biztos. A PS-nyolcaska tengelyen garantáltan lesz óbégatás, hogy a rohadtlibsik ezt akarták, megkapták és még ez sem tetszik nekik. Sőt, nem is jövőidő, már meg is kezdődött.

Én azonban borzasztóan szeretném tudni a valódi okát ennek a példa nélküli meghátrálásnak. Ha valaki elhiszi, hogy Semjén Zsolt a teológusi és szociológusi diplomájával a feje alatt megálmodta ezt a salátatörvény tervezetet, megírta és beterjesztette – esetleg a főnöke tudta nélkül -, az feltétlenül keresse fel az orvosát, amint elmúlt a járvány. Mint minden arrafelé, ez is parancsra született és parancsra halt el. Maradt azért benne szemétség gazdagon. Azt is le merném fogadni, hogy a függetlennek látszani akaró médiában meg fog jelenni néhány szakértői elemzés, miszerint direkt rakták bele a salátába az önkormányzatiság teljes eltörlését, mert tudták, hogy erre le fog csapni az ellenzék és ameddig a fél ország ezen az (utólag gumicsontnak titulált) egy dolgon rágódik, addig csont nélkül áttolják a többi elképzelésüket. Tehát függetlenlátszaték meg fogják magyarázni, hogy Orbán ezt pontosan, centire így akarta és megint, újra, természetesen ő győzött. Nincs itt semmi látnivaló, oszoljunk szépen.

Ez – mint mindig – ócska kis hazugság. De vannak nyílt rendszerszolgák és vannak sunyik, akik gyávák felvállalni, mik is ők valójában. Bár az is lehet, nem gyávák annyira, hanem ilyen a munkájuk jellege. Úgy kell tenniük, mintha felette állnának mindennek. Ha létezik isten, ő felette áll. Senki más. Akarva vagy akaratlanul, mindenki tartozik valahová. Ez van.

Tegnap este érdemes volt Kovács Zoltánt nézni az Egyenes beszédben. Remekül látszott a vergődése, ahogy igyekezett megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Nem gondoltam eddig sem, hogy bárki az ő orrára köti Orbán döntéseinek okait, de most iszonyat jól látszott, hogy fingja nincs, mit kellene válaszolnia. Éppen mint a sajtótájékoztatónak gúnyolt cirkuszi produkcióban, amikor leugatta az újságírókat és egyetlen kérdésre sem válaszolt.

Vannak aztán találgatások – ellenzéki vagy annak látszó politikusok szájából hallottam ilyesmiket -, hogy a fideszes polgármesterek tiltakozása miatt vették ki a salátából ezt a részt. Biztosan én vagyok a beteges gyanakvó, de egyáltalán nem hiszek abban, hogy Orbánt akár egy percig is érdekli a sajátjai kínja, keserve, kérése, akarata. Pont úgy szarja le őket, mint mindenki mást. Annyi a különbség, hogy rájuk szüksége van a hatalom megtartásához, ezért időnként közéjük szór egy kis koncot. Most azonban nem a konc-szórás ideje van, hanem a főnök akar zabálni. És ő nem éri be maradékkal.

Valaki kiverte a kezéből a libacombot. Ez ebből a távolságból is remekül látszik. Valaki akkorát ütött a kezére, amekkorát talán még soha nem kapott. És nem tud, nem is mer visszaütni. Úgy tesz, mintha nem is akart volna belezabálni a libába. És úgy tesz az asztaltársaság is. De megrendült a mindenhatóságába vetett hit. Megrendült a legyőzhetetlenség mítosza. Ki lehetett? Az Unió? Valamelyik multi, akinek már túlságosan sértette az érdekeit? Betojtak a befektetők, mert azt tudjuk, minden rendes diktátor első lépése, a nagyvállalatok államosítása, vagyonuk elkobzása? Vagy egyszerűbb a megfejtés? Üzent valamelyik titkosszolgálat, hogy elromlott a zár azon a páncélszekrényen, melyben a magyar ügyek iratait őrzik?

Miután körülötte éppen olyan gátlástalanok vannak, amilyen ő maga (másokat meg sem tűrne), a legjobb esélyünk jelenleg, hogy amint gyengülni kezd, valamelyik feltörekvő diktátorkezdemény rúgja le a trónról. Ha ez megtörténik, viszonylag békés lehet a rendszerváltás. Majd, amikor ideje lesz. Most a vírusok tombolnak. Kicsi vírusok és nagy vírusok. Meg fogjuk találni az ellenszert.

Most a legfontosabb – persze nem azoknak ott, mert ők sérthetetlennek hiszik magukat -, hogy vigyázzunk a szeretteinkre, embertársainkra, önmagunka, amennyire csak lehet. Fogjunk össze, legyünk túl ezen a járványon. Aztán – és ez nagyon, nagyon hamar be fog következni – már meg is érkezik a gazdasági válság. Meglátjuk, Orbán a multikat védi vagy a munkavállalókat. Az oligarcháit akarja kihúzni a pácból vagy a családokat. A milliárdossá tett csürhéjét menti a mi közös pénzünkből vagy az embereket. Én – és még sokan – tudjuk a választ. Hamarosan mindenki tudni fogja. A kérdés az, hányan fogják megérteni.

Kellemes ébredezést!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.