Március 19,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A lengyel példa ragadós lehet

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,141,887 forint, még hiányzik 1,858,113 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A lengyel kormány úgy döntött, megvédi a szólásszabadságot, és egy olyan törvénytervezetet mutatott be, amely megnehezíti az internetes közösségi fiókok letiltását. Ez már korábban is megfogalmazódott többekben, azonban a Donald Trump egyes fiókjait ért letiltási hullám miatt felgyorsították a törvény bevezetésének folyamatát. Az, hogy egy kormány próbálja szabályozni a Facebook egyes döntéseit, az alapvetően nem lenne rossz, hiszen a techcég valóban túlhatalommal rendelkezik. Azonban amikor ezt a döntést az Orbánékhoz hasonló, autokratikusan működő lengyel kormány szeretné meghozni, akkor azért érdemes átgondolni ezt az egészet.

A tervezet szerint a lengyel alsóház, a szejm képviselői 3/5-ös többséggel választanának egy tanácsot, amely a Lengyelországban működő közösségi média felett őrködne. A Szólásszabadság Tanácsának elnevezett testület tagjai szakértők lennének, tevékeny politikusok nem választhatóak be. Ez semmiféle garanciát nem jelent semmire, és az is jól tudható, hogy ide volt politikusok fognak bekerülni, estleg hozzájuk közel álló egyének. A legveszélyesebb az egészben mégis az, hogy mivel a két kormány szeret ötleteket meríteni egymástól, ezért ezen törvény gyakorlatba ültetése nálunk sem lenne túl meglepő. Elég ha megnézzük a napokban napvilágot látott Facebook-ellenes propagandacikkeket. (Vagy azt, hogy Orbán szintén lengyel mintára fogja a 2022-es választási év örömére elengedni a 25 év alattiak személyi jövedelemadóját.)

Az internetes közösségi fiókok letiltását megnehezítő törvénytervezetet mutatott be pénteken a lengyel igazságügyi tárca, a kormányban megvitatásra bocsátandó javaslat szerint a közösségi oldalak tulajdonosai részéről történő beavatkozást egy választott lengyelországi tanács vizsgálhatná felül.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, aki a Jog és Igazságosság párt vezette lengyel kormányban az egyik kisebb koalíciós partnert, a Szolidáris Lengyelországot képviseli, pénteki sajtóértekezletén aláhúzta: a törvénnyel szólásszabadságot akarnak biztosítani a lengyel internetfelhasználóknak, úgy, hogy “ne legyen helye cenzori beavatkozásoknak, amelyek deformálják a világhálón a nap mint nap folytatott szabad véleménycsere lényegét”.

Úgy látta: manapság nem léteznek hatékony eszközök az internetes szólásszabadság védelmére, mivel a közösségi oldalak “maguk döntik el, mely tartalmakat cenzúráznak, tiltanak le”.

Az igazságügyi miniszterhelyettes, Sebastian Kaleta szerint “nem a névtelen moderátornak, magánkorporációknak kell eldönteniük, hogy egy adott tartalom sérti-e a lengyel jogot vagy sem”. Az ilyen döntések nem külföldön születhetnek, ez ügyben a lengyel szervek az illetékesek – szögezte le a tisztségviselő.

A tervezet szerint a lengyel alsóház, a szejm képviselői 3/5-ös többséggel választanának egy tanácsot, amely a Lengyelországban működő közösségi média felett őrködne a lengyel alkotmányban rögzített szólásszabadság tiszteletben tartása szempontjából. A Szólásszabadság Tanácsa nevű testület tagjai szakértők lennének, tevékeny politikusok nem választhatók be.

A tanácshoz fellebbezést nyújthatnának be például a letiltott, felfüggesztett fiókok felhasználói, miután a közösségi oldal tulajdonosa a megszabott, 48 órás határidőn belül negatívan viszonyult a hozzá irányított panaszhoz.

A tanács döntése ellen bíróságnál lehet majd fellebbezni. A tanácsi, illetve bírósági döntés be nem tartása esetében a közösségi oldal tulajdonosának 50 ezer zlotytól 50 millió zlotyig (3,9 millió-3,9 milliárd forint) terjedő bírság szabható ki.

A tervezeten a tárca több hónapja dolgozott, reagálva a lengyel felhasználók fiókjaiba történt üzemeltetői beavatkozások eseteire. A javaslat bemutatására azonban azt követően került sor, hogy a washingtoni Capitolium megrohamozása kapcsán a Twitter, a Facebook, a YouTube és az Instagram üzemeltetői a múlt héten felfüggesztették Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök fiókját, és az Amazon eltávolította alkalmazáskínálatából a Trump-hívők által kedvelt Parler közösségi oldalt.

Trump közösségi fiókjainak felfüggesztését több európai politikus is elítélte, Angela Merkel német kancellár “problémásnak” nevezte.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden a Facebookon “a történelem legdemokratikusabb médiumának” nevezte az internetet, egyúttal úgy látta: a szabályozatlan világhálóban domináns szerephez jutottak nagy, nemzetek feletti óriáscégek, amelyek “a politikai korrektség felett őrködnek úgy, ahogyan ez nekik tetszik”.

A kormányfő kilátásba helyezte: Lengyelország “mindent megtesz azért”, hogy az internetes platformok meghatározott jogi keretek között működjenek, az erre vonatkozó előírásokat az Európai Unió szintjén is javasolni fogják.

A EU-ban tavaly kezdődött el a digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabálycsomag kidolgozása. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!