Május 4,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A közszolgák elrontják Varga Mihály örömét

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 137,129 forint, még hiányzik 2,862,871 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Varga Mihály örvendezik és roppantul elégedett a kormány és a saját teljesítményével. A közszolgálati tisztviselők valamiért nem tudnak a felhőtlen boldogság tengerében együtt lubickolni fideszékkel. Én úgy látom, hogy sikeresen elbeszélnek egymás mellett. Segítek, összehozom a feleket, hátha így egyszerűbb lesz a dolog. Varga Mihálynak annyit üzennék a magam nevében, hogy azt elfelejtette megemlíteni a nagy örvendezésben és melldöngetésben, hogy az emelkedő bérek ellenére Magyarországon a fizetések uniós, de régiós szinten is a béka segge alatt vannak. Ha a béreket és az árakat összevetjük, akkor meg az a helyzet, hogy már Románia is megelőzött minket. Gondoltam, szólok. Hátha nem tűnt fel Varga könyvelő úrnak.

Az első 4 hónap kereseti adatai alapján folytatódik a bérfelzárkózás és csökkennek a jövedelmi különbségek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában a legfrissebb kereseti adatokra reagálva. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölte, hogy a keresetek növekedése a februári 11,9 százalék és a márciusi 11,3 százalék után áprilisban 12,6 százalékra gyorsult, a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt az idei negyedik hónapban.
    A miniszter hangsúlyozta, hogy mérséklődött a kereseti különbség az ágazatok között és az országon belüli területi különbségek is csökkentek. A bíztató folyamatok mögött a 2016-ban kötött bérmegállapodás áll, amely idén is biztosította a minimálbér és a garantált bérminimum emelését – tette hozzá. Varga Mihály megjegyezte, hogy ennek köszönhető a szociális hozzájárulási adó jövőre tervezett 2 százalékpontos mérséklése is. A közterhek eddigi csökkentése – mint mondta – csaknem 170 milliárd forintot hagyott a munkaadóknál, növelve a beruházásokra, a fejlesztésekre és a bérekre fordítható keretet. Utóbbit azért is fontosnak nevezte, mert a fizetések emelésével lehet maradásra ösztönözni a munkavállalókat.
    A forint árfolyamával kapcsolatban közölte, hogy a kormány a piaci helyzethez alkalmazkodik, árfolyamcélt nem tűzött ki. Varga Mihály arra számít, hogy a helyzet megnyugvásával a forint árfolyama visszakorrigál. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a piacok értékelik a magyar gazdaság kiegyensúlyozottságát és azt, hogy más feltörekvő államoktól eltérően Magyarországon nincs szükség válságintézkedésekre – tette hozzá.
    A Pénzügyminisztérium csütörtöki közleménye kiemeli, hogy 64 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon, az adócsökkentések pedig több száz milliárd forinttal mérséklik a vállalkozások terheit 2022-ig. A tárca várakozása szerint a béremelkedés egész évben kitart és továbbra is kétszámjegyű keresetemelkedésre lehet számítani. (MTI)

És a másik hozzászóló:

A kormány benyújtotta a 2019. évi állami költségvetés tervezetét, melynek társadalmi egyeztetése jelenleg zajlik. Szövetségünk ezért most újra összefoglalja azokat az alapvető követeléseket, amelyeket az elmúlt években már megfogalmaztunk, de a mai napig nem valósultak meg.

Előzmények

1.    2008. óta bérbefagyasztás van érvényben a közszolgálati tisztviselőknél, az illetményalap az óta 38 650 Ft, a 2019. évi költségvetés tervezetében is ez az összeg szerepel.
2.    Az elmúlt tíz évben több mint 25%-os infláció volt, megvonták tőlük a 13. havi bért, így a reálkereset csökkenésük 35%-ot ért el! A nemzetgazdasági bérnövekedés ebben az időszakban elérte az 50%-ot.
3.    2014-ben a kormány közszolgálati életpálya modell bevezetését ígérte ennek a munkavállalói körnek is, három elemmel: kereset- és előmeneteli rendszer, lakástámogatás, valamint sajátos biztosítási rendszer bevezetése. Ezekből eddig semmi nem valósult meg.
4.    A központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők és a helyi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők a kormány mostoha gyermekei. Egyre többen csúsznak közülük a szegénységi küszöb alá, különösen a középfokú végzettségűek közül. A magyar közigazgatás történetében példátlan, hogy tíz éven át „helyben járnak” a kormány közvetlen munkatársai, miközben több mint 15 többlet elvárás vonatkozik rájuk a versenyszférában dolgozókéhoz képest.

    5.    Az állam alkalmazásában álló közszolgálati tisztviselők nagyon elkeseredettek, egyre gyakoribb a pályaelhagyás, több helyen a szakszerű munkavégzés is veszélybe kerül.
6.    2016-ban leválasztották a közszolgálati tisztviselői törvény hatálya alól az állami tisztviselőket, a járási, megyei és fővárosi kormányhivatalok dolgozóit. E törvénnyel a szakszervezetek a tervezet nyilvánosságra hozatalától kezdődően nem értettek egyet. Fenntartásaink az elmúlt két

Mit várunk a 2019. évi költségvetéstől? 

     1., A 2014-ben beígért közszolgálati életpálya modell bevezetését:
?    50 %-os béremelést
?    lakástámogatási rendszer bevezetését
?    a közszolgálatra érvényes biztosítási rendszer kiépítését.

      2., A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény maradjon érvényben a 
           kormánytisztviselőknél és a köztisztviselőknél, elsősorban az                       
           illetményalap emelése mellett.

Budapest, 2018. június 20.

a KSZSZ Elnöksége (MTI-OS)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.