NEHAZUGGY

A kormányzati kommunikáció megint felért a csúcsra

Ha jól látom, megint hülyét csinált magából saját farkába harapott a kormányzati kommunikáció a Reuters tegnapi híre nyomán, amelyben a hírügynökség arról számolt be egy kiszivárgott dokumentum alapján, hogy a rendszerszintű visszaélések megakadályozása érdekében az Európai Bizottság a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok módosítását követeli.

A cikk szerint a törvénymódosítást még azelőtt el kell végezni, hogy Magyarország hozzájutna a 750 milliárd eurós válságkezelő mentőcsomag rá eső részéhez, ami 2021-2026 között valamivel több mint 7 milliárd euró lenne.

A Reuters hivatkozott az EU csalás elleni szervezetének (OLAF) tavalyi jelentésére is, amely szerint Magyarországon 2015–2019 között az uniós források csaknem 4 százalékát szabálytalanul költötték el, miközben az uniós átlag 0,36 százalék (a második legrosszabb, szlovák eredmény is csupán 0,53 százalék).

Ahhoz képest, hogy a ha marad a korrupció, akkor nem lesz zseton sajtóhír tegnap elég nagy port kavart, szerintem megint későre eszmélt a hivatalos propaganda. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek csak ma délelőtt 11-re sikerült reagálnia, ami ahhoz képest, hogy a hírügynökség idézett is a dokumentumból, és ahhoz képest, hogy meg is keresték a magyar kormányt a cikk publikálása előtt, és a magyar kormány válaszra sem méltatta őket, elég vicces. A Gulyás Gergely nevű ember álhírnek nevezte az értesülést, és kijelentette, hogy a kormány

semmilyen, sem hivatalos, sem informális megkeresést nem kapott a brüsszeli testülettől a közbeszerzések ügyében. (…) A kormány elvárja az Európai Bizottságtól, hogy teremtsen tiszta helyzetet, és azonnal cáfolja a megjelent felvetéseket, mert az ilyen jellegű álhírek aláássák és veszélyeztetik a saját forrásokkal kapcsolatos határozat ratifikációjához szükséges közbizalmat.

Íme, Gulyás teljes magyarázkodása, aminek a lényege természetesen az, hogy rohadtul nincs itt semmiféle probléma, ellenkezőleg:

A kormány folyamatosan egyeztet a bizottsággal a helyreállítási alapról és a következő hétéves költségvetésről, Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár jelenleg is Brüsszelben tárgyal.

A brüsszeli testület saját adatai alapján Magyarországon a közbeszerzési gyakorlat a döntési szempontokat illetően kifejezetten jó, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános.

A közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma az elmúlt hat évben 3600-ról 274-re csökkent, összességében az EU a belső piaci eredménytábla alapján 2019-ben a magyar közbeszerzési rendszert átlagos szintűnek értékelte.

Magyarország a legjobb mutatóval rendelkező tíz tagállam között van, és összesen öt olyan tagország van, amelynek kevesebb a „piros jelzése” – tehát olyan területe, ahol a bizottság változást ajánl -, mint a magyar kormánynak.

Ettől függetlenül a kabinet külön elfogadott egy határozatot, amely az egy ajánlattevős közbeszerzések arányának jelentős – 15 százalék alá – csökkentését tűzi ki célul.

„Mi voltunk azok, akik kifejezetten támogatták, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelmében hozzunk szabályokat, és ne pedig általánosságban, nem ismert, jogállamiságinak nevezett politikai kritériumok mentén”.

Ezek után szerintem felmerül egy kérdés: most akkor ki hazudik nem mond igazat? Ha nem létezik ilyen felszólítás, mert Magyarországon annyira tisztességesek és átláthatóak a közbeszerzési eljárások, hogy fél Európa ide jár leckéket venni, akkor Bánki Erik, a fideszes parlament fideszes gazdasági bizottságának fideszes elnöke az ATV Csatt című műsorában mi a fenére reagált tegnap este?

Ha az Európai Bizottságnak nincs semmi problémája a magyar kormány közbeszerzési eljárásaival (vagy van, csak még nem ért ide a postai felszólítás), akkor Bánki Erik mire reagált, amikor azt mondta a Reuters hírével kapcsolatban, hogy Magyarország az összes EU-s közbeszerzési eljárás dokumentációját feltölti az Európai Bizottság honlapjára, szemben számos másik uniós országgal, ezért tűnik úgy, hogy nálunk több a szabálytalanság?

Ha az Európai Unió nem követeli Magyarországtól a közbeszerzési szabályok azonnali módosítását, akkor a Bánki nevű költő mit akart mondani azzal, hogy az átláthatóságunk az élmezőnyben van, erre faragunk rá?

Továbbá ha Gulyás Gergely miniszter igazat mond, és egyfelől semmilyen megkeresést nem kaptak a brüsszeli bürokratáktól – és ha jól értem, nem is indokolná semmi, hogy ilyen megkeresést kapjanak, hogy ez a felvetés egyáltalán létezzen -, akkor a magyar kormány miért nem reagált semmit a Reuters hírügynökség megkeresésére? Hogy beleírhassák a cikkükbe a magyar kormány álláspontját, és hogy ne hozza le a fél világsajtó ezt az álhírt anélkül, hogy mellette lenne a magyar kormány cáfolata?

Ha nem létezik megkeresés, felszólítás, akkor Bánki Erik tegnap este az ATV Csatt című műsorában miért nem tette világossá, hogy álhírről van szó, és miért azt mondta ehelyett, hogy a Reuters hírforrása (értsd: az Európai Bizottság) számos ponton téved?

A válasz elég egyértelmű: bár egyesek szerint éppen nagy megújulásban, átalakulásban van az állampárt, most próbálják újraformálni a környezetüket és nyitottabbá válni a világra, egy dolog tisztán látszik: ha nincs központi direktíva, hogy éppen mit kell mantrázni valamely aktuálisan kínos sajtóhír kapcsán, akkor szétcsúszik a kommunikáció, és ez lesz belőle. Ezért lehet az, hogy Bánki tegnap este még nem tagadta a dokumentum létezését, és mire a Gulyás szájába adott sablon- és propagandaszöveg elkészült (álhír, fake news, nincs ilyen), már a fél ország kiröhögte magát (egy része főleg kínjában) a gazdasági bizottság elnökének humorán. Nem mintha lenne min röhögni. Ha létezik ez a levél, akkor azért, ha nem létezik, akkor meg azért nincs min röhögni. Akkor sem, ha egymásból úgy csinálnak hülyét, ahogy akarnak.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább