NEHAZUGGY

A köpönyegforgatásnak az a hátránya, hogy az ember olykor saját magát okádja le

Hejhó, jóreggelt kívánok! A tegnapi rosszul indult nap után újult erővel belecsapkodok a pincepörköltbe. Elhárultak a problémák, mindenki forduljon bizalommal felénk, már teljesen biztonságos a Szalonna fogyasztása (szellemileg remélhetőleg eddig is egészséges volt), nyílik az oldal, nem fenyegetnek a veszélyek, és ez most úgy néz ki, hogy tartós is lesz. Nade, ne ígérgessek fűt-fát, nem vagyok én a Fidesz soros beszélő feje, meg nekem nincsen választási kampány sem, amit mások élete és vére árán meg kell nyernem, és nem vagyok arra szorulva, hogy az ingyen sörrel bezárólag mindenféle mézesmadzagokat végighúzogassak a népi orrok előtt, amit nem szégyellek.

Ezzel szemben vannak, akik pontosan ezt cselekszik. Olyannyira kiszámíthatóan, hogy ha a választási kampányba csomagolt kisstílű kiszámíthatóság fájna, ezek a drága emberek egész nap üvöltöznének kínjukban. Idén sem maradnak nagyvonalú közpénzajándék nélkül a nyugdíjasok, meg egyéb hátrányos helyzetű csoportok – derül ki az Index összeállításából. Én ennek szívből örülök, sokan vannak, akiknek ez valóban hatalmas segítséget jelent. Makótól Dunaújvárosig, Esztergomtól a plebejus Várnegyedig. Ha már a tojás drágább lesz és ha már megint választások lesznek, ugye. Tök jó, hogy vannak önkormányzatok, ahol belefér a nagylelkűség. Sajnos szegény Bözsi-utalványt kinyírták, így Makón 10 ezer forintos Edenrend-kártyával kedveskednek a 70 év felettieknek (Lázár kedvenc településén maguk a képviselők viszik házhoz a kedvességet); Dunaújvárosban évek óta érvényes, hogy karácsonykor és húsvétkor is jár az 5000 forintos támogatás annak, akinek a nyugdíja nem haladja meg a nevetséges 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum hétszeresét, azaz 199 500 forintot; Esztergomban a 70. életévet betöltő esztergomi lakóhellyel rendelkező személyeknek, valamint a kérelmező nagycsaládosok részére 5 ezer forintos vásárlási utalványt biztosít az önkormányzat; míg a XIII. kerületben 3 ezer forintos sonkapénz a figyelmesség. Najó, a Várnegyed sem marad le a jótékonysági versenyfutásban: itt 8 ezer forintot kapnak a 80 év felettiek, a rászoruló nyugdíjasok és a nagycsaládosok. És akkor még mindig nem beszéltünk arról, hogy valószínűleg idén sem marad el a kormányzati gondoskodás sem, csak még nem dőlt el, hogy utalvány helyett készpénzben vagy esetleg SZÉP-kártyán érkezik-e a sonkapénz a nyugdíjasoknak. Amikor az a kérdés, márpedig elég sűrűn az a kérdés, hogy fejben miért tart ott ez az ország, ahol tart, akkor ez is egy magyarázat. Az arcpirító, szavazatvásárlási célzatú könyöradományok sora. A kiskorúságban és függőségben tartás legkézenfekvőbb eszköze.

Végső soron egy olyan országban, ahol a kormány többet költ sportra, mint felsőoktatásra (2010-ben ez éppen fordítva volt), vagy gyógyászati segédeszközökre (via Eurostat), és ez senkit nem zavar, ott pontosan erre van igény. A szemfényvesztő morzsákra hatalmasék roskadásig pakolt, összehányt asztaláról. 2017-ben, egyetlen év alatt csak sportra a GDP 1,2 százalékát, azaz 326 milliárd forintot költött a magyar kormány. Ha ehhez a TAO-támogatásokat is hozzávesszük, akkor kiderül, hogy az alapfokú oktatásnál is több pénzt költ a kormány csak a sportra. Amikor az a kérdés, hogy fejben miért tart ott az ország, ahol tart, és milyen jövő korvonalazódik egy ilyen országban, akkor ez egy másik magyarázat.

Ebben az egyenletben konkrétan hab az émelygés ízű tortán a következő sztori: az ELTE ebben a tanévben eddig 51 millió forintot (tudom, Lölö ezért picsányi összegért a kisujját nem mozdítaná) költött kommunikációra és reklámra (tök véletlenül éppen annak a Balásy Gyulának a cégeivel kötöttek szerződést, aki a kormányzati kampányok nagy részét tolja), miközben megszorításokra hivatkozva eddig 64 dolgozótól vált meg. Az ELTE kancellárja, Scheuer Gyula parádésan megválaszolta, hogy miért nincs itt semmi látnivaló:

Az ELTE egyes karainak működési problémái „jelentős mértékben az egyre csökkenő hallgatói létszámból fakadnak”, ezért ezekre a karokra, valamint az új képzésekre próbálnak megnyerni a kommunikációval minél többeket. Az ELTE kommunikációs költségei hazai felsőoktatási összehasonlításban szerények, a nemzetközi összehasonlításban pedig elenyészőek.

Szerintem a kancellár úrnak ideje volna felajánlani egy szóvivői posztot az állampártban, jobban tolja a tartalmat, mint Halász János Hollikkal összekapaszkodva, és Hidvéghivel köbre emelve.

Úgy hallottam, hogy a világ legbiztonságosabb országánk legbiztonságosabb fővárosában és annak is a szívében lövöldözés volt tegnap este fél 8  körül. Plasztikusan fogalmazva, ez azért nem gáz, mert a lövéseket gáz-riasztó fegyverből adták le, vagyis nincs szó éles lőfegyverről, személyi sérülés különben sem történt, úgyhogy lehet oszlásnak indulni. Hát mi ilyen békés népségek vagyunk, egymásnak esünk olykor, de hát ki nem? Megvédjük, nem engedjük, nem haggyuk. Jól van akkor. Abba megint nem gondolok bele inkább, mit óbégatnának most, ha nem homogén magyarok lennének az összetűzés főszereplői. Haladjunk.

Azt csiripelik a madarak, hogy teljes ellenzéki összefogás (MSZP, DK, Momentum, LMP, Jobbik, Mindenki Magyarországa Mozgalom) körvonalazódik az önkormányzati választásokra Székesfehérváron. A fideszes Cser-Palkovics Andrással szemben egyetlen jelöltet indítanak, akinek a személyéről még nem döntöttek. Helyes. Ugyanez a modell működik majd Egerben is, ahol Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője a nemrég bejegyzett Egységben a Városért Egyesület színeiben indul az MSZP, a DK, az LMP a Momentum és a Jobbik támogatásával. Úgy néz ki, Veszprémben is összeálltak az ellenzék pártjai, Szombathelyen választási szövetégre léptek, és elképzelhető, hogy sokan mások is követik példájukat. Apropó Szombathely: miután kisebbségbe került a Fidesz a helyi önkormányzatban, sajnos nem tudták megakadályozni, hogy a letelepedési kötvényeseket is vizsgáló migrációs bizottság alakuljon. A köpönyegforgatásnak az a hátránya, hogy az ember olykor saját magát okádja le: két bevándorláspárti szivárványkoalíciózás között megpróbálni megakadályozni a bevándorlásellenes bizottság felállítását, elég szánalmas, nem igaz? Nem baj, ezeknek tökmindegy.

Erről jut eszembe: kínjukban nem tehetnek mást, mint reggeltől estig tovább riogatni  a népeket, hogy mindmeghalunk. Állandóan bevándorláspárti erőkről és fenyegető invázióról beszélnek, miközben egy friss EU-s jelentés szerint mindkettő ordas hazugság. 2013 óta nem jöttek ilyen kevesen, és Hollandiától Svédországig, Franciaországtól Ausztriáig mindenütt szigorodtak a bevándorlási szabályok tavaly. Vagyis a Fidesz egyetlen kampánytémája változatlanul mocskos álhírekből, vádaskodásokból és rágalmakból építkezik.

Újabban, az EP-kampányra való tekintettel élen járnak ebben a mentálisan bokasüllyedéses EP-képviselők is, hát hiszen Deutsch és Szájer is éppen újrázni készül a balliberális Európai Parlamentben. Ahol nyomogatják vadul a gombokat. Nem ritkán félre. Mint kiderült, Szájer és Deutsch véletlenül szavazták meg azt a jelentést, amely szerint más országok mellett Magyarország is adóparadicsomként működik, és melegágya az agresszív adótervezésnek. Höhö. A szavazáson mind a 7 jelen lévő fideszes EP-képviselő – az EP túlnyomó többségével együtt – igennel szavazott, de másnapra közülük négyen megváltoztatták a véleményüket: Szájer, Deutsch, Kósa Ádám és Deli Andor neve a szavazatok helyesbítései rovatba került. Meggondolták magukat. Tehát akkor Hollandia sem adóparadicsom, meg Belgium, meg Luxemburg meg a többiek sem? Jó tudni.

Meg azt is jó tudni, hogy a drága Weber úr, akit a Fidesz is támogat az Európai Bizottság élére, mindenféle csúnyákat beszél mostanság. Egyszer arról beszél, hogy meg kellene vonni az uniós pénzeket azoktól a pártoktól, amelyek az EU ellen dolgoznak (jó, csak a hivatásos szélsőjobbosokra gondol, Orbánnak csak május után lesz erről papírja, bár a definícióba tökéletesen illeszkedik), aztán meg sürgeti, hogy az Európai Tanács vegye napirendre a magyar és a lengyel hetes cikkes eljárás ügyét, mert kurvára nem akarják követni a Magyarország követte utat. Hát mi lesz így ebből, elvtársak? Miért támogat a Fidesz egy ilyen embert, aki Magyarország ellen pofázik? Hmmm?

Sajnos a Magyarország által követett út mindenki számára világos, aki nyitott szemmel jár a világban. Tudom, hogy Orbán nem náci és csúnya dolog őt náci karlendítéssel ábrázolni bármilyen újság címlapján, de azért szerintem a szlovéniai magyar nagykövet kiborulása legfeljebb foltokban állja meg a helyét.  Igen, A Mladina náci karlendítéssel ábrázolta Orbán Viktort, a Kovács Zoltán-díjas Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet asszonyság pedig olvasói levélben kérte ki magának. Hogy tudniillik:

Mit akarnak elérni? Gyűlölet szítását? Ehhez minden eszköz megengedett?

Drága asszonyom! Évek óta arról pofáznak elég sokan, hogy a gyűlölet egy ocsmány, kétélű fegyver, és bármikor bárki a rossz végén találhatja magát. Miután a Fidesz kilencedik éve bármilyen eszközt megenged magának a hatalomban maradásért, akkor mi a faszon tetszik csodálkozni? Szerintem se kéne visítani, akkor kellett volna tiltakozni, amikor ez az elmebaj elkezdődött.

Sajnos a Pesti Srácok nevű médiakurva Czeglédy Csabával, a hvg.hu-val és Polt Péter elsikálóművésszel folytatott harcára már nem maradt időm, de hamarosan bővebben elemzem az utóbbi évek egyik legviccesebb sztoriját. Addig is köszönöm a figyelmet, elnézést a túlcsordult jó reggelt posztért, később jövük vissza!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább