NEHAZUGGY

A jó hírek és a hazugság ára

Az év utolsó kormányülésének szünetében is futotta a kétoldali buzgalom megvillantására Szijjártó miniszternek, aki egy harcias propagandavideó erejéig elhencegett azzal, hogy minő fantasztikusan

jó hír, hogy Bulgária visszavonta az orosz földgázszállításra vonatkozó tranzitdíjat megemelő törvényét, amely Magyarország biztonságos ellátását is veszélyeztette volna, így remélhetőleg sikerül visszatérni a korábbi, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez.

Miután a szerbiai választási kampányban való részvételével (mert mi nem avatkozunk más országok belügyeibe) egy időben úgy fenyegette Bulgáriát a gáztranzit-vám miatt, hogy napokkal korábban már lehetett tudni, hogy Szófia felfüggeszti a törvényt, vagyis a darálás- és hisztériaügyi miniszter már akkor is teljesen indokolatlanul tajtékzott, és nyitott kapukat döngetett, most elkészült az MTI-ért kiáltó végső győzelmi propagandavideó is. Hogy világos legyen, hogy ki védte meg a magyarokat, és kinek, minek köszönhető a bolgár meghátrálás.

Nekem pedig erről a Moszkvának is kétségtelenül jó hírről az jutott eszembe, amiről Szijjártó nem beszélt és valószínűleg nem is nagyon fog beszélni mostanában, pedig kellene. Feltételezzük és engedjük is meg, hogy az Orbán-kormány egyik legbotrányosabb beruházása, a ki tudja hány évtizedre titkosított Paks II. – amelynek már működnie kellene, de olyan orbitális csúszásban van, hogy nem működik – valamikor a távoli jövőben egyszer csak működni fog. Képzeljük ezt el, különösen tekintettel arra, hogy tudjuk, hogy az Orbán-kormány éppen frissen védte meg és be Paks II.-t az új, sorban tizenkettedik uniós szankciócsomagtól, amely további egy évvel meghosszabbítja az olaj- és kőolajtermékek embargó alóli mentességét, és kivon az új szankciók alól a Paks II. kivitelezésénél használt minden árut és szolgáltatást.

A kérdés az, hogy Szijjártó Péternek miért nincs semmi mondanivalója arról, hogy a paksi bővítés mintaprojektjének számító fehérorosz Asztravec erőművel kapcsolatban biztonsági aggályokról és súlyos kockázatokról írnak a Roszatom belső dokumentumai (Portfolio via Bloomberg)? Nem vagyok szakember, de az annyira nem hangzik jól, hogy pontosan olyan reaktorok érkeznek Paksra, mint amelyek primerkörébe a lap szerint gyanta szivárgott, ami a kritikus alkatrészek károsodásának és esetleges olvadásnak a veszélyét hordozza magában. A részleteket mindenki elolvashatja, de az szerintem külön aggasztó a Bloomberg beszámolójából, hogy bár az Orbán-kormányhoz és Szijjártóhoz és az egész fideszes propagandagépezethez hasonlóan a Roszatom is mindig tagadja, hogy a szankcióknak komoly hatásuk lenne a működésére, a kiszivárgott dokumentumok pont ennek ellenkezőjéről árulkodnak. Sőt, Fehéroroszország és a Roszatom feltehetően információkat tarthatott vissza az erőműben történt incidensekről.

Biztos én vagyok a hazaáruló féreg, amiért a Csernobil című 2019-es sorozat jutott erről eszembe, remélem, Szijjártó Péter is látta, és tudja, hogy a hazugságnak ára van. Ha csak a negyede igaz annak, ami a Roszatom dokumentumaiból kiszivárgott, Szijjártónak már rég kotkodácsolnia kellene a magyar emberek védelmében, már rég be kellett volna rendelnie a Roszatomot, a moszkvai nagykövetet, és ahelyett, hogy az egyik uniós szövetségesünkkel izmozna, és védené a Putyin-Orbán szövetséget, kellene valamit mondania arról is, hogy akkor atomerőmű fronton mire lehet számítani. Hogy érezzük magunkat megtisztelve, ha netán sugárzásnak indulunk, vagy reménykedjünk abban, hogy ugyan már eddig is rohadt sokba került a nagy büdös semmi, de a legjobban akkor járunk, ha meg sem épül Paks II. Tudom, tudom, addig álljak fél lábon? Íme itt az indokolatlan, affektált keménykedés Bulgáriával:

A bolgár törvény súlyos kockázatokat jelentett Észak-Macedónia, Szerbia és Magyarország földgázellátása szempontjából, ugyanis a szállító, az orosz Gazprom erősen vitatta annak jogszerűségét. Ellenséges lépésről volt szó, már pusztán azért is, mert azt mindenfajta előzetes tájékoztatás nélkül hozta meg a szófiai parlament (ezen a ponton kínjában felüvöltött a Fidesz által bitorolt magyar parlament – szerk.)

„Kértük a bolgárokat a törvény visszavonására, ami nem történt meg, ezért világossá tettük számukra, hogy amennyiben hatályban marad, akkor Magyarország megvétózza Bulgária belépését a schengeni övezetbe”. Ezután a bolgár kormány azt jelezte, hogy a törvényhozás készen áll a jogszabály visszavonására.

„Ma telefonon egyeztettem Marija Gabriel külügyminiszter kollégámmal, aki arról tájékoztatott, hogy a tegnapi napon a bolgár parlament visszavonta azt a törvényt, amely extra adót, extra terhet vetett ki a Magyarországra történő földgázszállításra”.
Ez jó hír, ezáltal Magyarország földgázellátásának biztonsága terén vissza lehet térni a néhány hónappal ezelőtti állapothoz.

„Bulgária korábban mindig megbízható tranzitpartnerünk volt, és mi őszintén reméljük, hogy ennek az ellenséges törvénynek a visszavonásával visszatérhetünk arra a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre, amely korábban mindig is jellemezte a kapcsolatainkat” (…) A külügyminiszter kolléga tájékoztatása értelmében a bolgár hivatalos közlönyben pénteken meg is jelenik ez a törvény (…) Amennyiben ez megtörténik, akkor én utasítást fogok adni a brüsszeli állandó képviselőnknek arra, hogy vonja vissza Magyarország vétóját Bulgária schengeni csatlakozása vonatkozásában”. 

Hazánk az éves földgázfogyasztása 85-90 százalékát importból fedezi, így kulcskérdés a megbízható partnerek megléte mind a forrás-, mind pedig a tranzitállamokat illetően. A földgázellátás jórészt mára déli irányból érkezik, az erős nemzetközi nyomás ellenére Oroszországgal, Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával összefogásban kiépített, Török Áramlat nevű vezetéken keresztül, ami nélkül napjainkban nem lenne fenntartható Magyarország energiabiztonsága. A Török Áramlaton keresztül idén csaknem 5,5 milliárd köbméternyi földgáz érkezett Magyarországra, miközben a teljes hazai fogyasztás évente 9-10 milliárd köbméter között van, és ez jól mutatja a vezeték kiszámítható működésének jelentőségét. (via MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább