NEHAZUGGY

A háborús pszichózis és a hiányzó dimenzió

Az már tegnap elég világosan látszott, hogy nem sok értelme volt akkora nagy felhajtást rendezni Szijjártó kárpátaljai kiruccanásának (helikopter, TEK, akciófilmesített szereptévesztés az állítólagos halálos fenyegetés árnyékában), vagyis a bátor utcai harcos főnöke azért annyira nem bátor, és a közeljövőben sem lesz annyira bátor, hogy elvonatozzon Kijevig találkozni a szomszédos, háborúban álló, magyarok lakta Ukrajna elnökével, és esetleg a szemébe mondja azokat a kínjait és keserveit, amelyeket mindenféle előre lezsírozott álinterjúkban és propagandamegszólalásokban kiabál arról, hogy legyen béke. Tökmindegy, milyen béke, mi békét akarunk. Hogy a megtámadott ország mit akar, az nekünk közömbös.

Szijjártó Péter, aki a tegnap esti, Dunakeszin regisztrált helikopteres landolása és a bahreini haverja nyakába borulása óta máris új dimenzióba emelte a gazdasági együttműködést Magyarország és Bahrein között, ezt természetesen nem mondta ki ma sem, hanem körülírta a Magyar-Bahreini Gazdasági Vegyes Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón úgynevezett újságírói kérdésekre válaszolva (ha jól sejtem, ide már valódi kérdésekkel provokáló újságírókat nem engedtek be, mint tegnap Ungváron):

magyar-ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek. 

Ezt már tegnap is hallottuk. Nincs értelme, hogy Orbán Ukrajnába utazzon, mert hiányzik az új dimenzió. Ahhoz, hogy legyen új dimenzió, sokat kell még rajta dolgozniuk a feleknek:

„Hosszú az út odáig, hogy felső szintű találkozóra kerüljön sor, de mi készen állunk ezen közös munka elvégzésére”

– mondta Szijjártó és egyet kell vele értenem, bár még egyszer hangsúlyozom: ezért kár volt elvergődni Ungvárig, és ott érdemi kérdésekre mellébeszélni és letagadni azokat a súlyos állításokat, amelyeket ő maga, a főnöke, az Orbán- kormány visszatérően nyilatkozik Ukrajnáról, amelyik szerintük már nem is szuverén ország. Amennyiben Szijjártó Péteren és a főnökén múlik, ez az új dimenzió soha nem fog eljönni, egyszerűen azért, mert közel két évvel Vlagyimir háborújának kirobbanása után is az a helyzet, hogy egyszerre nem lehet Moszkva és Kijev oldalán állni. Egy háborúban biztosan nem lehet két oldalon állni. Márpedig itt az ukrán nyelvtörvényre, a kárpátaljai kisebbségre való (egyébként helyes) hivatkozás leginkább fedősztori. Az igazi probléma ugyanaz, ami miatt megdöglött a V4, ami miatt ma az Orbán-kormány magára maradt a hazug békepártiságával az Európai Unióban: a Moszkvához, Putyinhoz, az orosz agresszióhoz való minősíthetetlen viszonyulás.

Az külön szép, hogy miután tegnap a helyszínen, az ukrán külügyminiszter és az ukrán elnöki hivatal vezetője társaságában tartott sajtótájékoztatón elmaszatolta/tagadta/elengedte a füle mellett a kényes kérdéseket, illetve azt mondta, amit hallani akartak, ma ugyanonnan folytatta: azért van háború, mert 26 uniós tagállam a háborús pszichózis állapotában van. Nem azért, mert az agresszor, háborús gyilkos ott nyomul, ahol keresnivalója nem lenne. Ezért tényleg kár volt elvergődni Ungvárig.

Jut eszembe: azt értem, hogy Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti ratifikációja már nem sürgős, mióta Erdogan beintett, de arról lehet tudni valamit, hogy Toroczkai vérgőzös, Kárpátalja visszaszerzésére vonatkozó revizionista hőzöngéséről mi a pártközpont és Szijjártó hivatalos álláspontja? Ez hogyan segíti vajon a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok új dimenzióba lépését?

„Tegnap fontos lépéseket tettünk. A következő napokban, hetekben az oktatási kormányközi munkacsoportnak kell elvégezni azt a munkát, amelynek nyomán lehetővé válik, hogy a 2015-ben már a magyar közösség rendelkezésére álló jogokat a magyarok Kárpátalján visszakapják”.

„Dolgozunk azon, hogy a két országot összekötő infrastrukturális fejlesztések sikeresek legyenek, hogy a határtérségben közlekedési fejlesztéseket tudjunk végrehajtani. Mindezek maradéktalan teljesülése tud új dimenziót, új korszakot jelenteni (…) És ha ez megvan, akkor van értelme arról beszélni, hogy a felső szintű találkozó megtartása hogyan és mikor történjen”.

Szijjártó arra is kitért, hogy előző nap nem azért utazott Ungvárról Dunakeszire helikopterrel, mert ott lakik, hanem azért, mert ott fogadta hivatalos munkalátogatáson bahreini kollégáját. „Tehát a dunakeszi repülőtéren történő landolásra azért volt szükség, mert hivatalos programom volt Dunakeszin, miniszter urat és az ő delegációját fogadtam munkavacsorán”.

Az Európai Unió e heti csúcsértekezlete kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is úgy látja, hogy az ukrajnai háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ezért nem fegyverszállításokra, hanem tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. „És éppen ezért mi nem tartjuk jó javaslatnak azt, hogy újabb sokmilliárd eurót szánjunk arra, hogy a háború folytatódhasson. De értjük, hogy az európai uniós tagországok többsége a háborús pszichózis állapotában van, ezért kompromisszumos megoldást jelenthet, ha az Ukrajnának szánt pénzösszegek biztosítása esetében évről évre újra és újra az egyhangúság követelményével kell döntést hozni”. „Tehát hogyha minden évben újra döntésre kerül sor, akkor az lehet egy kompromisszum”.

A miniszter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról szólva úgy vélekedett, hogy nemsokára megkezdődik az Országgyűlés ülésezése február végén, amelyen napirendre lehet venni a kérdést, ha a többség úgy dönt, ezért nincs igazán értelme rendkívüli ülést összehívni. (via MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább