NEHAZUGGY

A csúcsról márpedig csak lefelé visz az út

Szép ez az elemzés, csak néhány dolog mintha kimaradt volna belőle. Vagy legalábbis nem bontotta ki a valóság minden részletét. A régiós 4-5 helyezés a gazdasági növekedésben jól hangzik, de nem árt megjegyezni, hogy például egy eleve fejlett gazdaság – Németország, Franciaország és még sok más ország gazdasága fejlett – soha nem növekszik olyan ütemben, mint egy feltörekvő gazdaság. Tehát a magyar adatokat célszerű a hasonló országok adataival összevetni. Akkor azt látjuk, hogy konkrétan sereghajtók vagyunk, messze leszakadva Románia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország teljesítményétől.

Az építőipar addig tud és addig is fog szárnyalni, ameddig az uniós pénz ömlik az országba. Tovább nem. Egy darabig még tolja az állami agybaj, a stadionépítések és hasonlóan felesleges, de legalább sokszorosan túlárazott ökörségek, de az nem valódi fejlődés, csak annak látszata.

Az ország gazdasági kitettsége hihetetlenül magas, ha az autóiparban bármi negatív esemény bekövetkezik, már fejre is álltunk.

Ezzel szemben a statisztikák meghamisítása, a számokkal és adatokkal bűvészkedés ellenére az államadósság nem csökken, még az ellopott nyugdíjvagyon 3000 milliárdja ellenére sem.

Szép próbálkozás valami homályos gazdasági válságra fogni a bekövetkező bajokat, de nem érdemes. Az országot szétlopták, az Unió talán végre a sarkára áll és visszafogja a kifizetéseket. Az pedig fájni fog. Nem kicsit, hanem nagyon. És nem az ellenség lesz a bűnös. Csak szólok.

GKI: csúcsára érhetett a magyar gazdaság növekedése 

A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4 százalékkal bővült, ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel vélhetően jelenlegi konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott – közölte legfrissebb előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

A GKI közleménye szerint idén Magyarországon a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül. 
    Kiemelték, hogy az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt kevesebb lesz a tavalyinál. Az ipari várakozások kedvezőek, de a járműiparban zajló átalakulás, valamint az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közötti vámháború veszélye gondot okoz. 
    A beruházási ráta idén 22,5 százalékra emelkedhet, ami főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések visszafogottabbak. 
    A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13 százalékról mintegy 10 százalékra fékeződik, ami a 7 százalék körüli, nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér a tavalyi 15 százalék után idén 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a keresetekre, azonban a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős. 
    A fogyasztás-bővülés dinamikája 4,5 százalékkal vélhetően idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5 százalékkal bővül. 
    A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva várhatóan alig csökken, a közmunkások száma mérséklődik. 
    Az infláció júniusra 3,1 százalékra gyorsult, ez a harmadik legmagasabb az EU-ban, az év során további emelkedés valószínű, többek között a gyenge forint következtében.
    Az államháztartásban idén – tekintettel az EU felszólítására, s az EU-transzferek megelőlegezése miatt rendkívül magas pénzforgalmi hiányra – nem lesz magas a decemberi költekezés; bár ez ellen hatnak a 2019. évi EU- és önkormányzati választások. A tervezettnél valamivel kisebb, de a 2017. évinél nagyobb, 2,2 százalék körüli EU-módszertan szerinti deficit várható.     Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő bruttó hazai termék (GDP)-arányos államadósság várható. Mivel a 2019. évi költségvetés túl optimista feltételezésekre épül, menet közbeni módosításokra, a tervezettnél kissé magasabb, de azért az ideinél alacsonyabb 2 százalék körüli hiányra kell számítani – olvasható a közleményben.
    A GKI közölte: Magyarország számára a kedvező világgazdasági folyamatok, az alacsony energiaárak és kamatok korszaka véget ért, a hat éve tartó európai konjunktúra feltehetőleg túl van a csúcspontján, a feltörekvő országok devizája leértékelődik. Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, a kereskedelmi háború veszélye, az USA és az EU kapcsolatainak romlása mellett lényeges kockázat a Fed kiszámítható kamatláb-emelésének hatása. Az EU jövője szempontjából a Brexit mikéntje mellett bizonytalanságot okoz, hogy egysége gyengül, ezen belül a visegrádi ország-csoport is megosztott, például az orosz kapcsolat megítélésében – tették hozzá. (MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább