December 1,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A CÖF legyőzi a kádári hagyományokat

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,089,995 forint, még hiányzik 1,910,005 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Csak ámulok és bámulok, mindig van valami fantasztikus fejlemény, amire még gondolni sem mertem volna soha életemben. Itt van például a nagyon hasznos, és legalább annyira civil CÖF-CÖKA, akik most nem Brüsszelbe írtak fontos levelet, felszólítva a várost akármire, ami éppen hasznos lett volna véleményük szerint, hanem szerződést kötöttek ők az izgalmas nevű Egyenlő.hu, modern, keresztény-szociális szakszervezet (nem én találtam ki, a honlapjukon így szerepel) vezetőjével, Budenkó Csabával. Úgy látszik, az élelmiszerek komplettálásának problémáját már megoldották, békemenetre mostanában nincsen komoly társadalmi igény a háború miatt, választási plakátokat még korai lenne gyártani, úgyhogy lett nekik egy kis idejük rendbe tenni a rottyon lévő szakszervezeteket. Ezer szerencse, hogy ehhez is profi módon értenek. Én nem értek, de van itt egy mondat a sok érdekes kijelentés között, amit halmozottan nem tudok feldolgozni a gyenge agyammal:

Az együttműködő szervezetek kormányrendeletben rögzítenék annak lehetőségét, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben dolgozó multinacionális cégek havonta egy alkalommal, ellenőrzött módon, bizonyos értékhatárig biztosítsanak beszerzési áron helyben vásárlási lehetőséget a saját dolgozóiknak.

Ezt így hogy? Egy vállaltan, nyilvánvalóan és kétségtelenül civil, pláne közhasznú szervezet – ez a CÖF-CÖKA -, és egy szakszervezet hogyan fog kormányrendeletben rögzíteni bármit a világon? Ahhoz szerintem minimum kormányra kellene kerülni, nem? Amúgy tényleg jó dolog, hogy ők majd jól lebontják a kádári hagyományokat követő szakszervezeteket, és még Kvalitás bizottságot is létrehoznak, mert kell ez a magyar munkavállalók védelmében, mint egy falat kenyér. De talán nem kellene a multinacionális élelmiszerkereskedelmi láncokra korlátozni a tevékenységet, vagy arra kihegyezni a dolgot, hogy ők adjanak inflációkövető béremelést a dolgozóiknak, mert amennyire én tudom, a legkevesebb gond éppen ott van. Ettől persze még helyes és fontos a munkavállalók védelme, de azt változatlanul nem értem, hogy a CÖF mit keres ebben a történetben.

A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kiszélesíti civilközpontú érdekvédelmi tevékenységét az élelmiszer kis- és nagykereskedelem szereplői felé – közölte Csizmadia László, a CÖKA kuratóriumának elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Elmondta, a CÖF-CÖKA előkészítő tárgyalások után szerződést kötött a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozó Egyenlő.hu szakszervezettel. Az együttműködés célja, hogy “szélesebb társadalmi bázisra vigyék” az élelmiszer kis- és nagykereskedelemben dolgozó munkavállalók és családjaik érdekképviseletét.

“Az elmúlt években az élelmiszerárak inflációs növekedése negatívan befolyásolta az emberek életkörülményeit, a munkavállalók bére ugyanakkor nem követte a sok esetben indokolatlan áremelkedést” – magyarázta, hozzátéve: a pilot programként induló kezdeményezésük “újszerű megoldást” jelent az érdekvédelem területén.

Kiemelte: az elmúlt időszakban a cégek nyereséges működtetése nem tükrözte vissza a munkavállalók megbecsülését, a reálbérek csökkentek. A munkavállalókat képviselő szakszervezetek pedig sok esetben “kádári hagyományokat követtek” és megkérdőjelezhető hatékonysággal tevékenykedtek – fűzte hozzá.

Csizmadia László közölte: a CÖF-CÖKA és az Egyenlő.hu közös tevékenységének első lépése a “Kvalitás bizottság” létrehozása lesz, amely javaslatai révén “a munkahelyi béke és a családias környezet megőrzésén” fog munkálkodni. Szavai szerint javasolni fogják többek közt, hogy a multinacionális vállalatokra kivetett különadót “a gazdaság helyzetének javulásával összhangban” vezesse ki a kormány, a cégek pedig vállalják az adócsökkentésből adódó egyidejű, arányos béremeléseket.

Kezdeményeznék továbbá az úgynevezett nyereségjegy bevezetését is, amellyel – növekvő nyereség esetén – a cégek egyfajta szociális juttatásként elismerhetnék a munkavállalóikat.

Az együttműködő szervezetek kormányrendeletben rögzítenék annak lehetőségét, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben dolgozó multinacionális cégek havonta egy alkalommal, ellenőrzött módon, bizonyos értékhatárig biztosítsanak beszerzési áron helyben vásárlási lehetőséget a saját dolgozóiknak.

A kuratóriumi elnök hangsúlyozta, hogy a munkahelyi békesség, valamint a munkavállalók családjainak támogatása össztársadalmi érdek, ezért közös gondolkodásra hívják az érintett cégek tulajdonosait, munkáltatóit, a munkavállalókat és “a gondoskodó államot” is.

Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu szakszervezet elnöke az elmúlt évek legnagyobb eredményének nevezte Magyarországon a teljes foglalkoztatást, amit szavai szerint fenn kell tartani, mert a munkahely “a létbiztonságot, a megélhetést jelenti” az emberek számára.

Kitért arra is, hogy együttműködésük szlogenje az “egy hajóban evezünk”, amely azt jelzi, hogy a munkavállalók, a munkáltatók és az állam érdekei közösek. “Békét, biztonságot akarunk, kiszámítható jövőt a családoknak, aminek egyik feltétele a tisztességes munka és a tisztességes fizetés” – húzta alá Bubenkó Csaba.

Beszélt arról is, hogy “nemzetünk gazdasági erejét növelni kell, ezért fontos a magyar termékek széles körű megjelenítése a magyar kereskedelmi és nemzetközi piacokon”.

Rögzítette: a magyar élelmiszeripar biztosítja a függetlenséget, csökkenti a kiszolgáltatottságot, és munkát biztosít a magyar embereknek.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője kiemelte: modern, nemzeti alapú szakszervezeti törvény, mögötte pedig modern, nemzeti szakszervezeti rendszer kiépítése a cél. Úgy fogalmazott, a meglévő, 1991-ben életbe lépett szakszervezeti törvény “nem alkalmas arra, hogy a modern szakszervezetiség alapjául szolgáljon”. Nemcsak azért, mert a jogszabály több mint három évtizede született, hanem azért sem, mert céljának elsősorban azt tekintette, hogy a rendszerváltozás után a szakszervezeti vagyon felosztásának módjáról alkosson normákat – magyarázta.

“Úgy látjuk, még mindig hiányzik a – valójában elmaradt – rendszerváltozás a szakszervezetek esetében, ez pedig részben az egységes szabályozás hiányosságára vezethető vissza” – mondta.

A sajtótájékoztatón Csizmadia László és Bubenkó Csaba aláírta a szervezetek együttműködéséről szóló szerződést. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!