NEHAZUGGY

A bosszú hamarosan végig fog söpörni az országon, mint egy tornádó

Jó reggelt! Hétfő van, most, amikor írni kezdem ezt a cikket, még tök sötét odakint minden. De hamarosan világosodni kezd majd. Tegnap este, vagy inkább már éjszaka felbontottam egy üveg pezsgőt, és kiöntöttem a mosogatóba. A pezsgőbontás a változást akaró embereknek szólt, akik elmentek szavazni. A kiöntés a pezsgő minőségének (évekkel ezelőtt kapta a szerkesztőség ajándékba egy meglehetősen spórolós illetőtől, és már akkor is ócska volt, a több évnyi ácsorgás nem használt neki), és annak a ténynek köszönhető, hogy egyáltalán nem szeretem a pezsgőt, nem is bírom és nem is biztos, hogy egy masszív tüdőgyulladásból kifelé kapaszkodni igyekezvén pezsgővel kellene leküldenem a gyógyszereket. A nyomorult fizikai állapotom ellenére régen éreztem olyan jól magamat, mint tegnap este. Sőt ez a jó érzés még ma is tart.

Az emberek  – mármint azok, akiknek elég fontos volt az, hogy kik befolyásolják közvetlenül az életüket, és elfáradtak szavazni – jókora hányada úgy döntött, hogy változást szeretne a településén. A megyei jogú városok és megyeszékhelyek többségét elbukta a Fidesz. Most a 24 nagyváros fele fideszes vezetésű lett, a másik fele nem fideszes. Ez így korrekt. Kezdésnek.

MTI

A budapestiek többsége nagyon egyértelműen úgy döntött, hogy elég volt a Fidesz jótéteményeiből, mostantól más világban szeretnének élni.

Úgy nézem, több, mint kétharmados az eredmény. Vajon olyan alázattal fogja ezt tudomásul venni a Fidesz, amennyire döngetni szokták a mellüket akkor, amikor ők vannak többségbben? Meglátjuk.

A fővárosi önkormányzatban is bukott a kormánypárt, így nem fogják tudni olyan könnyedén ellehetetleníteni az új főpolgármestert.

A kisebb vidéki településeken maradt a Fidesz fölény, a megyei önkormányzatok teljes fideszes irányítás alatt állnak.

Ezek itt a száraz tények.

A kevésbé száraz tények pedig azt mutatják, hogy mégsem reménytelen teljesen ez az ország. Egyértelműen látszik a változás iránti igény. Budapest és a nagyvárosok törték meg a narancsuralmat. Hogy folytatódik-e ez a tendencia, vagy a Fidesz tartósan beveszi magát a vidéki Magyarországba, az még nem tudható. Az ellenzék munkájának sikerességén vagy sikertelenségén múlik minden. Az esélyt megkapták, mostantól dolgozni kell, bizonyítani kell.

A főváros elvesztése súlyos érvágás lehet Orbánnak. Főleg úgy, hogy a fővárosi közgyűlést is elbukták, így nem tudják olyan könnyedén megfúrni Karácsony Gergely munkáját. Orbán Viktor a tegnap éjszakai beszéde közben nem tűnt boldognak. Az volt az érzésem, hogy nem erre az eredményre számított. Mégpedig nagyon nem erre. A szokásosan előre megírt, önfényező szónoklat elmaradt. Gondolom az idejekorán legyártott beszéd nem volt használható az eredmény ismeretében. A pártpropaganda portálok is meglehetősen visszafogottan kommentálták az eseményeket. Az előre megírt diadaljelentések mehettek a kukába. A kistelepüléseket leszámítva dőlt a papírforma. Most majd megpróbálják úgy kommunikálni a kudarcot, hogy ők a vidék, a szorgosan dolgozó emberek pártja, az ellenzék pedig a dekadens, erkölcstelen és értéktelen értelmiségi szavazókat nyerte meg. Alighanem készülhetünk a fideszes kulturális forradalom második felvonására.

A kampány kifutott, az emberek döntöttek. Naiv dolog lenne azonban abban reménykedni, hogy most kitör a béke és a nyugalom, kezdődik az aprómunka, mától úgy fog működni minden, ahogyan az egy normális társadalomban elvárható. Ez tökéletesen kizárt. Ha a választási kampány undorítóan mocskos volt, akkor a most következő időszak gyilkos lesz. A Fidesz – bár értelmetlen Fideszről beszélni, hiszen olyan nincs, Orbán Viktor van -, tehát Orbán Viktor nem tud sem nyerni, sem veszíteni. Veszíteni főleg nem tud. És a végtelenségig bosszúálló. Nem hiszem, hogy van olyan aljas geciség, olyan sunyi mocsokság, amit be ne vetnének az ellenzéki polgármesterek, önkormányzatok, pártok és szavazók elpusztítása érdekében. Orbán Viktor soha életében nem volt becsületes játékos, most sem lesz az. Ahogy eddig is, ezután is rajtunk fog múlni, mennyit tud megvalósítani a terveiből.

Ha a megválasztott polgármesterek becsületesen teszik a dolgukat, ha a szavazók kitartanak, és nem engedik továbbra sem zsarolni, sem megfélemlíteni magukat, akkor kijelenthetjük: a változás megkezdődött. A Fidesz tegnap megroppant (nem a gerince, olyan nincs neki), a bilincset sikerült leverni, de a rács még ott van az ablakon. Rajtunk múlik, hogy ott marad-e.

Annak ellenére, hogy a lakájmédia győzelmet fog kommunikálni, ez nagyon súlyos vereség. Budapest, a kerületek és a nagyvárosok új vezetése elkezdheti kipakolni az előző vezetés íróasztalait. Mert ennek kell történnie. Minden szerződést át kell vizsgálni, minden visszaélést, minden lopást nyilvánosságra kell hozni és az igazságszolgáltatás elé kell vinni. A NER pénzcsapjait el kell zárni, a lopást és a pazarlást meg kell állítani. Be kell biznyítani, hogy lehet becsületesen dolgozni, és meg kell mutatni, hogy mennyit képes fejlődni egy település, ha a forrásokat nem a NER-lovagok hízlalására, hanem a fejlesztésekre fordítja az önkormányzat.

Az új polgármesterek felelőssége óriási. Azonban a választóik támogatása nélkül nem fognak tudni megküzdeni a maffiával. Tehát nem a végén vagyunk a munkának, hanem az elején. Nem szabad hátradőlni, mert hanyatt esünk. A bosszú hamarosan végig fog söpörni az országon, mint egy tornádó. A még független lapok és portálok, az ellenzéki politikusok és szavazók, a kritikát megfogalmazni merészelő közszereplők, mindenki az útjába fog kerülni. Felesleges másban reménykedni. A lényeg nem változott. A Fidesz nem bukhat, ők már nem vonulhatnak ellenzékbe. Az az út lezárult. Ezért bármit meg fognak tenni, hogy megtarthassák a hatalmat. Bármit. Ez már szépen nem érhet véget. Márpedig a végjáték megkezdődött. A többi – is – rajtunk múlik. Ahogy eddig is rajtunk múlott.

Végezetül szeretnék gratulálni Magyarországnak. Ami tegnap történt, az a legmerészebb álmaimat is felülmúlta. Mindannyiunk érdeme, hogy a Fidesz elsöprő anyagi- és médiatúlsúlya, a külső és belső körülmények ellenére, teljesen magunkra hagyva, sőt, iszonyatos ellenszélben sikerült rést ütnünk a NER falán. Megmutattuk az uniós közösségnek is, hogy nem vagyunk mindannyian Orbán népe, nagyon sokan nem akarunk azon az úton menni, ahová Orbán rángatná az országot, és megmutattuk, hogy van remény.

Önmagunknak és egymásnak is megmutattuk. Most pedig össze kell kapaszkodnunk, mert jön a tornádó. De túl fogjuk élni. Tudom, hogy így lesz.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább