NEHAZUGGY

Nem kellene rémisztgetni, de a valóságot sem kellene eltitkolni

Lázár Gergő | 2021. Március 25, Csütörtök | 18:54

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miközben újabb rekordot döntött a koronavírus miatt 24 óra alatt elhunytak száma, addig Gulyás Gergely bejelentette, hogy ha eléri a 2,5 millió főt az oltottak száma, akkor egy héten belül kinyitják az iskolákat és az óvodákat. Ez legkorábban április 12-én történhet meg, de lehet, hogy április 19-ig kell várni. Nem azt mondom, hogy ne lenne szükség tervekre, de valóban most van az ideje annak, hogy bármiféle nyitásról is beszéljenek? Amikor százak halnak meg naponta az ország különböző kórházaiban, akkor talán azzal kellene foglalkozni, hogy megoldják a fennálló problémákat. Azokat a problémákat, amelyeket a szakemberhiány okoz elsősorban. Mert lehet, hogy munkára fogtak minden orvostanhallgatót és önkéntest, de egy szakképesítéssel rendelkező intenzív osztályos nővért nem fog tudni helyettesíteni egy teljesen más szakterületről érkező orvos vagy nővér, pláne tanuló.

Nyilván nagy szükség van minden segítő kézre, hiszen valóban vannak olyan feladatok, amikhez nem feltétlenül kell komoly szaktudás, de azokon az embereken, akik lélegeztetőgépen vannak és több különböző infúzió is lóg belőlük, egyszerűen nem tud segíteni egy, nem a szakterületen dolgozó orvos vagy nővér. Márpedig, mint azt több beszámolóban is olvashattuk a héten, van több olyan intézmény is, ahol egyszerűen már nincs elég szakember a betegek megfelelő kezeléséhez. Teljesen mindegy, mit hazudik ezzel kapcsolatban a kormány, hiszen a valóságot nem Gulyás Gergely vagy Müller Cecília szavai jelentik, hanem azon orvosok és nővérek beszámolói, akik ott vannak a frontvonalon, és nap mint nap küzdenek a betegek életéért.

Lehet, hogy megtiltják a kamerák és fényképezőgépek bevitelét minden egészségügyi intézménybe és megtiltják a nyilatkozatadást, de a valóság előbb-utóbb így is kiderül. Nem láthatjuk fotókon a sokak által leírt helyzetet – mint ahogy ezt láthattuk más országokban, hiszen ott nem volt tiltott a fotók készítése – ezért nehezebben is fogjuk fel, hogy mit is jelent a valóság. Nem látjuk a betegeket, akik könyörögnek az életükért, akik családtagjaik után kérdeznek. Ezeket persze megtekinthetjük külföldön készített videókon, de mivel a magyar emberek többsége nem nagyon beszél semmilyen idegen nyelvet, ezért nem is fognak találkozni ezekkel a felvételekkel. De még ha esetleg találkoznának, akkor sem hinnék, hogy idehaza hasonló, vagy akár rosszabb a helyzet. Hiszen mit mond minden kormányzati személy az elmúlt hetekben? Van elég ágy, lélegeztetőgép és szakszemélyzet is. Ezt maga Gulyás Gergely is megerősítette nemrégiben a következő sorokkal:

A kormány nem kér nemzetközi segítséget, mert bár a hazai egészségügy soha nem látott terhelés alatt dolgozik, viszont továbbra is van szabad ágy, lélegeztetőgép és megfelelő, szakképzett humán kapacitás.

Ez szép és jó is lenne, amennyiben igaz lenne. Csak hát egyszerűen nem az. Lehet, hogy vannak olyan intézmények, ahol ez az állítás valóban megállja a helyét, de sok olyan is van, ahol ez egyszerűen nem igaz, és mivel az egészségügyi intézmények sem rendelkeznek pontos adatokkal, ezért fel sem tudják mérni sokszor, hogy küldhetnek-e át betegeket közeli kórházakba, hogy ezzel tehermentesítsék a saját intézményüket. Lehet tehát, hogy van olyan kórház az országban, ahol minden a legnagyobb rendben van, és alig vannak covid-betegek, míg máshol egy-egy nővérre akár 10 covidos beteg is juthat, ami azt jelenti, hogy képtelenség a megfelelő ellátásuk. Itt ugyanis nem magánál lévő betegekről van szó, hanem intenzív ellátásra szoruló, önálló lélegzésre sokszor képtelen betegekről.

De az, hogy mekkora károkat okoz az, hogy a kormány folyamatosan azt hazudja, hogy minden a legnagyobb rendben van, a következő sorokkal szeretném megmutatni.

Tíz perce sem voltam bent, de már el voltam úszva a munkával, és tudtam, hogy úgyse fogom magam utolérni, akármennyire sietek is.

Nem sikerült elsőre megszúrnom a beteget a folyosón. Két kesztyűben, szemüvegben minden nehezebb, ráadásul már nagyon ki voltam merülve.

– Maga valami kezdő, hogy ennyire nem érti a dolgát? – mordult rám a beteg, akinek a branült próbáltam behelyezni.

– Ne haragudjon, megpróbálom még egyszer, és ha akkor sem sikerül, hívok egy kollegát -válaszoltam, de tudtam, hogy nincs kit hívni, senki sem ér rá. Összeszorítottam a fogam, és kínkeservesen sikerült másodjára behelyeznem a branült. – Meg is vagyok – mosolyogtam a betegre megkönnyebbülten.

– Na végre – jött a felelet. – Hihetetlen, hogy erre ennyit kellett várni!

– Ne haragudjon – próbálkoztam újra. – Látja, hogy milyen sok a beteg, higgye el, igyekszünk…

– Jaj, ne jöjjön már nekem ezzel az dumával – szakított félbe ingerülten a beteg. – Hallottam, hogy még bőven van hely a kórházakban. Bár, ha ilyen lassan dolgoznak, nem csodálom, hogy mégis ennyien halnak meg ebben az influenzában.

Ez egy önkéntesként dolgozó orvostanhallgató beszámolója egy sürgősségi betegellátó osztályról (SBO). Senki sem állítja, hogy mindenhol hasonló a helyzet, de a fenti történetben nem is az a fontos, hanem az, hogy mekkora károkat okoz az, ha a kormány folyamatosan azt a tévhitet kelti az emberekben, hogy van hely a kórházakban, vannak ágyak, lélegeztetőgépek és szakszemélyzet is. Az emberek többsége ugyanis sajnos ezt el is hiszi, és még annak ellenére sem fogja fel a valóságot, hogy a saját szemével látja. Nem kell pánikot kelteni és félelmet kelteni az emberekben, de akkor sem ártana legalább a valóságról beszámolni, hiszen az valamilyen szinten elrettentő lehet azok számára, akik továbbra is azt hiszik, hogy a koronavírus nem súlyosabb egy egyszerű megfázásnál. Talán arra is jó lenne, hogy sokan felfognák azt is, hogy ha nem vigyáznak és ők is egy intenzíven kötnek ki, akkor nem biztos, hogy túlélik a betegséget. És nem feltétlen azért, mert ne lehetne őket meggyógyítani, hanem azért, mert egyszerűen már nem tudják biztosítani egyes helyeken a megfelelő ellátást.

Elég lenne tehát az igazságról beszámolni ahelyett, hogy megpróbálják megnyerni a következő választásokat már most, 2021-ben. A járvány nem lehet egy kampány része, mégis úgy tűnik, egyre inkább kezd azzá válni. Ennek viszont az az eredménye, hogy már közel 20 ezren haltak bele a járványba és ki tudja még, hol a vége az egésznek.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!