NEHAZUGGY

Az se biztos, hogy jön a Jézuska. A IX. Alaptörvény-módosítás miatt kétséges az eljövetele. Mert kihagyták belőle, hogy a Szentlélek milyen nemű

Mikes Mirtill | 2020. December 23, Szerda | 17:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

[email protected]

Tárgy: Görhe

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

150 millióan élnek távol a hazájuktól, úgyhogy ne siránkozzon kend. Ne is gondoljon a hazajövetelre. Az se biztos, hogy jön a Jézuska. A IX. Alaptörvény-módosítás miatt kétséges az eljövetele. Mert kihagyták belőle, hogy a Szentlélek milyen nemű. A családminiszter így nem tudja eldönteni, hogy a Szent Család egyáltalán család-e, és ha igen, vállalhat-e gyereket. Az izraeli illetékességű migráns Szűz Mária pedig tudtunkkal pillanatnyilag még nincs a tranzitzónában. Sőt, a kübekházi vadászok sem őt látták az erdőben, amint úgy idegesíti a vadakat, hogy elmegy az étvágyuk. Ki tudja, hol kószál szegény birtokon belül is hajléktalanul? Szent királyunk ugyan neki adományozta az országot, de illiberális eljárás keretében Felcsúthoz csatolták, mert …… (ide másoljon kedve szerint egy érvet a pártújságból). Így aztán Szűz Mária megszeppenve bujkál valahol, mert azt hallotta, hogy a hatályos magyarkeresztény törvény szerint a hajléktalanokat itt becsukják.

Mindezek tetejébe a Jézuska az apasági vizsgálatig félzsidónak tekinthető, márpedig köztudott, hogy ez a magyarzsidó Soros az ösztöndíjaival nagyon leamortizálta a zsidó nembeliek imázsát, úgyhogy a Karcsi bácsi például a Jézuska helyében kétszer is meggondolná, hogy ide jöjjön.

Azért se tessék jönni, mert a Bibó István Szocialista Kollégium egykori diákjai úgy megrészegültek a saját lábszaguktól, hogy ma már nem csak szájjal, hanem uniós támogatással és az államgépezettel is mélyítik a nemzetikeresztény erkölcsi magaslatukat, és stadionokat, templomokat, valamint gyűlöletet szórnak szanaszét.

És ez még csak az előzetes. A Zsiga bá’ és a Karcsi bá’ párbeszédéből kivonatoltam. Volt erősebb szövegük is. Ezeket az anyu finnyássága miatt nem írhatom le, azt meg nem tudom előre, hogy az elhangzottakból majd mit sikerül szobatiszta magyarra fordítanom.

De mielőtt nagyon belemélyednék a beszámolómba, illendőnek tartom emlékeztetni kendet, hogy mostanság kik is az én hírforrásaim. A Zsiga bácsiról már írtam. Ő a „bóklászós nálunk napközis” szomszédunk, aki néha vacsorára is marad. Nincs foga, ezért keveset eszik. Sokáig. A szentestére tervezett ünnepi vacsorát valószínűleg nem eszi meg az éjféli mise kezdetére. Görhe lesz, de nem ám tejjel/tejföllel/cukorral, mint az uraknál, hanem ahogy dukál a magyar népnek, hagyományosan: kukoricaliszt + víz. (Zsiga bá’ kiválóan szemlélteti, hogy az emberi fogaknak mekkora szerepe van a hangképzésben, és a hiányuk úgy képes deformálni a szavakat, mint Mariska néni a történelmet.)

A Karcsi bácsi más eset. Neki eléggé rest a bal füle, a jobbikkal meg egyáltalán nem hall. Mindketten a Horthy-féle hittant tanulták, amikor az egyház a módosabb hívek adományaiból szegényházakat működtetett és nehezen értik az új módit, amely szerint a szegény nép adójából hizlalják a gazdagokat és az őket tömjénező papokat. Nyers közvetlenséggel (a nagyi hiába fogta be a fülemet) csúnyán hangot is adtak nemtetszésüknek (olyan hangerővel, hogy az udvaron felröppentek a verebek).

És akkor most az ünnepi menüről. Anyu és apu nem kapta meg a beígért zsozsót. A nagyiék nyugdíját vitaminok formájában bezabáltatta velünk a vírus. Karácsonyfa nincs. Tehát szaloncukorra semmi szükség. A bátyám szerint egyébként is szappanízű volt a tavalyi. A szüleimnek, na és persze a nagyiéknak mi vagyunk az ajándék, csak most nincs rá pénz, hogy újracsomagoljanak, pedig a bátyám által kinőtt turkálós dzseki már nekem is szűkös.

Tehát az ünnepi menü: vagy vakaró vagy görhe. Az előző diktatúrák túlélői (a Zsiga és a Karcsi bá’) fültanúi voltak az anyu és a nagyi népnemzeti konzultációjának. És most kellene egy jó fordító program csúnya magyar nyelvről legalább elfogadható magyar nyelvre. Egy gyakran visszatérő mondatot úgy ahogy sikerült lefordítanom: A 30 év alatt mélyszegénységbe kormányozott politikusok mosdatlan testi szabadfoglalkozású anyukájukat emlegették, akik a striciknek fizetik az iparűzési adót. De ezzel ki is fújt a bölcsességem. Inkább kihagyom a fordítást. Megvillantok néhány kulcsszót, amik felbukkantak. Például: vétó, a vakaróval összefüggésben. Mármint nekünk vakaró, nekik BMW-részvény és -osztalék.

Vagy: „az a …..családminiszter” „miniszter?” „az nem ember te, hanem asszony”. „Ja, az, akit a pártja kivont a tenyésztésből és távirányításos gyerekei vannak, de ura sincs, mert akkor asszony neve vóna, meg nagyon ölelgeti a két lánypajtását, a kapafogút meg nem”. „Neki elég a havi 3 milla fizetés, mert nem férfi”, „ezek mind ilyenek, nézzed csak meg az egymillió magyart bevásárló csicska majd felfalja a tekintetével a gazdáját, olyan szerelmesen bámulja”. stb.

Hát ilyen humánus környezeti feltételek közepette kellett az anyuéknak az ünnepi menü dolgában döntést hozni.

Nekünk görhe lesz, úgyhogy megint kend járt jól a piláffal. Ha meg még az egészségét is sikerül megőrizni – amit mi innen igaz szívvel kívánunk kendnek -, akkor: happy!

És a többi bujdosónak is boldog, békés, egészséges karácsonyt kívánunk. Ne menjenek sehova! Ide meg pláne ne!

Bütyökfalva, 2020. december 23.

Mirtill

P.S.: Majd megfeledkeztem egy fajmagyar eseményről! Az Izraelben Soros-ösztöndíjjal kiképzett Schmidt Mária Petrovics-díjat adományozott Deutschnak, amiért mimagyarként gestapózott Brüsszelben.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!