NEHAZUGGY

A Dzsinn mégis szorong

Mikes Mirtill | 2020. Október 23, Péntek | 12:07

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,629,337 forint, még hiányzik 370,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

[email protected]

Tárgy: Dzsinn

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Ha nem akar mesés körülmények között adósságban úszni, akkor maradjon kend a jómódban. Mert a mi életünk itt és most mesés. A szüleimnek uniós támogatással bemesélik az uralkodóék pribékjei, hogy milyen jó az nekik, hogy a német nem közvetlenül fizet az autóalkatrészeken való matatásért, hanem a multinacionális tőke profitéhségének kielégítése közepette egy füst alatt nemzeti burzsoáziát is tenyészthetnek, sőt felhizlalhatnak.

Meg a CSOKkos jobbágytelek mesével, 5% -os építési áfával altatják a hiteltelen politikusok az adósságcsapdába csalogatott alattvalókat. De én ehhez végkép nem konyítok semmit. Arról nem is beszélve, hogy ha meghallom ezt a dumát „készpénzátutalással”, meg „futamidő”, „THM”, akkor én már rosszul vagyok, mert az fix, hogy megint nem telik majd arra, amit az anyuék már tavaly biztosra ígértek nekem. És már ott tartok az érdekérvényesítésben, hogy én vigasztalom őket, amiért nem tehetik.

De momentán most mindez nem ügy. Nekem most kiváltság van. Az apudédidipapa mesél. Aki nem szokott. Beszélni se sokat. Most kivételt tesz, mert összefüggés van. A korona és a magyar űrprogram között. És ha ő mondja, akkor az úgy is van. Azt mondta – már előre -, hogy ez egy eredetmonda a koronadörzsölős szippantós Árpádról, a koporsón felettünk lebegő macsó Dzsinnről, a közpénzből üzemeltetett pedofilkeltetőkről, meg a betelepített szekusfióka zsoldosokról. Na meg a Dzsinn csikkzsebében melegedő államegyházakról.

És nem biztos, hogy értem most. Viszont annál nagyobb baj az nekem, minél később esik le a tantusz nálam. Itt egy kis technikai kitérő bukkant fel, de inkább homály. Mert nem tudtam, mi a tantusz (pedig már hallottam máskor is), milyen súlyú és egyáltalán mit keres nálam egy tantusz. Szóval máris gáz van! Akkor is gáz, ha csak képletesen helyezi üzembe a gondolkodási képességemet a dédi papi féle tantusz.

Mert a múlthéten is ráfáztam a gondolkodásra. Kétszer is. A keresztény magyar múltról kutakodtam önszorgalomból, és sorra vettem az Árpád-házi uralkodókat. Képzelje, egynek se volt magyar felesége! Mind csupa migráns nőt vett feleségül, mint a minta honfi Wass Albert (többször is). Azt hittem, az import tanárnéni nem tudja, ezért elárultam neki, hogy a huszadiknak szerintem már csak egy Á vesszőnyi maradt a fejedelmi DNS-ből. Megszívtam.

A másik bakim meg a püspök lombikos beszólása miatt volt, akinek nem lehet hivatalosan gyereke, csak orozva kelt, mint a múltkor a mi kopasznyakú japán tyúkunknak. Na, nem egészen, mert a japán kotló az igazi keresztény, és felvállalta a csibéit a baromfiudvar népe előtt, de a papok sunyítanak ilyenkor. Meg nyomják az álságos dumát, hogy bűnben fogant és persze a kettesek a hibásak ilyenkor. Ezt a levezetést a család kollektíven nem díjazta.

Jut eszembe! Azt is jó, ha tudja kend, hogy a Narancsbulla és az Aranybulla nem ugyanaz! A nemesi kiváltság nem azonos a nemtelenek előjogával, mint ahogyan a Dózsa György Mészáros Lőrincéhez képest a fasorban sincs a Mészáros Lőrinc-féle sajtó Dózsa Lászlója. És akkor most jön a dédipapi sztori kivonatosan. (Mert akkurátusan részletező volt miattam, de kend cefetül keni a pitét, ha mesélni kell, ezért sallangmentesen is érteni fogja.)

Tehát azt regéli nekem a papi, hogy a Carter hazahozta a koronát. A múzeumba tették. Jó tíz esztendeig békésen szunyókált az üvegbúra alatt. Hanem akkor egy gazdag amerikás magyar (akiből később spekuláns vén zsidót csináltatott a Dzsinn) a saját pénzén kiképeztette restaurátornak a szippantós Árpit. Az szidolos ronggyal megdörzsölte a két koronát egybefogó bemattult fém részt. Na! Ez a mozdulat pecsételte meg a magyaremberek sorsát. Mert kiszabadult a Dzsinn! Felpattant a Hősök terén ideiglenesen állomásozó koporsók egyikére, és azóta is felettünk röpköd a koporsós flottájával, bennük a mi jelenünkkel és jövőnkkel. A szociológusok ezzel magyarázzák a fiataloknál jelentkező légszomj tüneteket.

Bizony ám. És az MDF, SZDSZ, Kisgazda stb. kipurcant, Horthy vitézei visszakapták a zsidó vagyonból jutatott vitézi földeket, a lakiteleki sátor helyén wellness és borkatedrális emelkedik. A pedagógusok lámpás funkciója tompított fénnyel működik és önként, dalolva sorakoznak a kokiért. A tábornokok behúzott hassal szalutálnak, a megszeppent akadémikusok kukoricán térdepelnek a sarokban, a doktorok vezényszóra tömött sorokban vonulnak az alamizsnáért, a munkások visszafejlődtek prolivá, a pedofilkeltetőben pezsgőben fürdik a fidesztáboripapság, az ezredes pedig monodrámában nyomatja az Ember tragédiáját. Fekete-fehérben. A színi iskolások meg színesben a János vitézt, mimagyarok pedig várjuk a menetrend szerinti sült galambot.

A börtönre ítélt muszlim miniszterelnök, a pedofilnagykövet és a baltás gyilkos védőszentje, Trump a puszipajtása, a Dzsinn mégis szorong. Pedig már egy milliárdot félre is tettünk neki az űrbeli kiruccanásaihoz, ha a mennyországban váratlanul helyszíni szemlén ellenőrizni akarja a Jóisten maszkviselését, meg az általa delegált kínai lélegeztetőgépeket kezelő krónikus magyarokat.

A Dzsinn mégis szorong. Mert mi lesz, ha a fiú unoka az ő természetét örökli? Nem akar konfirmálni, se elsőáldozni, hanem kisdobos és úttörő akar lenni, mint a nagypapa, ráadásul súlyosbító körülményként Allah Akbar kiáltással megtagadja az ’56-os koszorúzáson való részvételt, ha nem mehet szoknyában.

Bütyökfalva, 2020. október 23.

Mirtill

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!