Azt már régóta tudjuk, hogy cipőt a cipőboltból, most pedig eljött az ideje, hogy a létezés egyéb fontos kérdéseire is választ kapjunk. Például arra, ami már egy ideje foglalkoztatja azokat, akik gondolkodni is szoktak, hogy mi a fenének vásárolta fel Szijjártó az Ázsiában található összes lélegeztetőgépet. Amelyek ráadásul nem is feltétlenül lélegeztetőgépek. Hogy a most rendelkezésre álló roppant nagyságú és mérhetetlenül drága készlet milyen arányban tartalmaz invazív illetve non-invazív készülékeket, azt ezidáig senkinek sem sikerült felmérnie, a raktár annyira titkos, hogy félő, már ők maguk sem tudják, hol van, lehet, hogy a feltöltés után lenyilaztak mindenkit, aki a munkában részt vett, ezért sose akadunk a nyomára.
Kásler miniszter azonban váratlan bejelentést tett: a kétszáz fősnél nagyobb létszámú idősotthonokban ki kell alakítani a gépi lélegeztetés feltételeit, különös tekintettel a non-invazív lélegeztetőgépekre. Fel is hördült erre a hírre az internet népe, ugyanis a kórházakban sem áll rendelkezésre a szükséges létszámú szakszemélyzet, és bár Müller Cecília kitartóan esküdözik, hogy rengeteg szakápolót kiképeztek, ennek ellenére mégsincsenek elegen, akikre nyugodt lelkiismerettel rá lehetne bízni egy ilyen feladatot. Ki fogja működtetni azokat a gépeket az idősotthonokban, kérdezik, hiszen ott gondozókat sem könnyű találni. Meg kellene nyugtatni mindenkit, hogy szerencsére non-invazív lélegeztetőgépekről van szó, amelyeket igazából bárki kezelhet, így attól nem kell tartani, hogy szakmunkával bíznak meg nem hozzáértőket. Azok a készülékek lényegében mindössze légzéssegítők, nyilván bármelyik idősotthonban van olyan ember, aki egy ilyennek hasznát tudja venni, bár a koronavírus-járványhoz nem sok köze van, eddig is voltak emberek, akiknek légzési nehézségeik voltak, ezután is lesznek, hát jó, lássunk el minél több idősotthont minél több légzéssegítővel, rendben van, csak eközben nem kellene azt mondani, hogy ez a járvány elleni védekezés része, mert nem az. Mindössze el kell valahová sütni azokat a készülékeket, amelyeket Szijjártó meg az ügyes fürkészei vásároltak lélegeztetőgép gyanánt. Azt nem tudni, hogy mennyiért, csak a lélegeztetőgépekre fordított összköltség derült ki eddig, ami már úgy is irreálisan magas volt, ha csupa valódi lélegeztetőgépeket vettünk volna, így tehát különösen nagy jelentősége van annak, hogy pontosan mit is szereztek be, melyikből mennyit, és tulajdonképpen mibe került az egyik és mibe a másik fajta.
Ha már így széjjelszórják ide-oda ezeket a háztartási alkalmazásra felettébb javallott ketyeréket, kérdezősködhetnének a nálunk élő kínaiak között, nem szeretne-e valamelyikük idősek otthonában dolgozni, mert ezeknek a gépeknek a használati leírása csak kínai nyelven elérhető, és a perfekt kínai ápoló meglehetősen kevés, olyannyira, hogy gyakorlatilag nincs is, vagy ha van, valahol Pekingben serénykedik.
A lényeg az, hogy most a nagyobb idősotthonokat ellátják non-invazív lélegeztetőgépekkel, nem tudom, hány érintett intézmény van az országban és hány darabot juttatnak egy-egy helyre, annak, hogy fogják-e használni, igazából nincs jelentősége. Ha az összes eltűnik a raktárból, az jó, ha nem, akkor esetleg pályázhatnak a kisebb otthonok is a fennmaradó készülékekre. Aztán ha az ellenzék továbbra is forszírozza, hogyan is történtek ezek a beszerzések, jól föl lehet háborodni, mert igenis nagyon jó üzletet csináltak, csupa értékes és hasznos holmit szereztek. Lám, most már az idősotthonok is föl vannak szerelve lélegeztetőgépekkel, amelyek kicsit mások, mint a kórházban használatosak, de pont ez volt a cél, hogy ilyet is, meg olyat is vegyenek, mert kezdettől fogva az volt a terv, hogy az idősotthonokat is felszerelik.
A NER olajozottan működik. Ha homokszem kerül a fogaskerekek közé, a gép ügyesen ledarálja, bármit tesznek, az hiba nélkül való, aki mást állít, az gonosz, rosszhiszemű és különben is idegen érdekeket szolgál. Ha lyukas vödröket vettek volna, azokról is be tudnák bizonyítani, hogy ők olyat is akartak, és azért került sokkal többe, mert külön ki kellett lyukasztatni, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Találnának valami fontos funkciót, amire kizárólag a lyukas vödör alkalmas.
Végül minden a helyére kerül, akinek pedig még ezek után is lenne kérdése, az szégyellje magát és távozzon a közéletből.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.