Íme a nagy horderejű vita a garázsban:
Gyönyörű adok-kapok, amit az interneten lehetett élőben végignézni. A jogász és a szociológus hölgyek virtuálisan megtépték egymást a nagy (szűk) nyilvánosság előtt. Mondhatnám, hogy Dávid és Góliát összecsapása volt ez, bár az egyik portál úgy jellemezte a csörtét, mint egy olyan műfaj felelevenítését, amitől lassan teljesen elszoktunk itthon.
Vagyis mindenkinek megvan a véleménye erről az úgynevezett vitáról, én viszont az enyémet tudom megosztani a nagyérdeművel. Úgy kezdődött az egész, hogy tegeződve fognak vitatkozni a felek; ehhez képest volt ott minden, csak tegeződés nem, néha becsúszott egy-egy de, már rögtön az elején kiesett mindenki a szerepéből.
Varga Judit egy igazán okos nő, ezzel szerintem senki nem vitatkozik, mint kiderült, jelessel végzett a jogi egyetemen, egy igazi brüsszeli veterán, egy illiberális zöldsapkás, egy hűséges soldier, ahogy az angol mondja.
Donáth Anna ezzel szemben egy szociológus végzettségű politikus, aki fiatalos és szociálisan érzékeny, tele van tettvággyal és fiatalos lendülettel. Na most kettejüket engedték össze az arénában, ahol a moderátor az a full fideszes Földi-Kovács Andrea volt, aki lépten nyomon igyekezett megtörni a beszélgetést, közbeszólni és kizökkenteni Donáthot akkor, mikor ő beszélt (volna). Feltételezem, hogy a közönség is kormánypárti lehetett, mert volt egy pillanat, amikor a moderátor asszony félbeszakította a beszélgetést azzal, hogy „itt egy fontos momentumról kell beszélnünk”. Erre azonnal érkezett a frappánsnak szánt beszólás Varga Judittól, miszerint „momentumról ne beszéljünk!” (hehe), majd amikor az igazságügyi miniszter saját vicceskedése után mintegy kikacsintott a közönségre, azok hallhatóan jót derültek. Vagyis az erőviszonyok körülbelül olyanok voltak, mint egy bikaviadalon, azzal a különbséggel, hogy itt nem hím-, hanem nőneműek voltak a főszereplők.
Nem szeretném kivesézni a témákat és az erre adott válaszokat, akit érdekel nézze meg, vagy olvassa el az erről megjelent tudósításokat, én elsősorban az igazságügyi miniszter alakítására szeretnék fókuszálni röviden.
Érdemes megnézni, mert ez az új generáció. Amelynek soraiban az ifjú padavan, Varga Judit elképesztő meggyőződéssel és vehemenciával védi a rendszert és annak mindenek felett álló urát, mint egy hős vitéz. Eddig is tudtuk, hogy a Bibó kollégisták elvégezték a jogot, és ennek a jogi tudásnak a birtokában szépen le is igázták Magyarországot. Elhiszem, hogy jogászként ez egy igazi svédasztal, ami itt van, de ezen baromira túl kéne lendülni. Pontosan ezért tartunk ott, ahol tartunk, mert ezek mindent úgynevezett jogilag intéznek. Kezdve a törvények egyoldalú átírásával, a jog kiskapuit kihasználva, visszaélve a szavazati fölényükkel, a lassan mindenfajta számmisztikát is meghazudtoló 2/3-dal.
Majdnem biztos vagyok abban, hogy ezért ilyen érzéketlenek és arrogánsak, mert a jog és úgy általában a jogászok (tisztelet a kivételeknek), nem elsősorban a szociális érzékenységükről híres/híresek. Egy valamire viszont jó volt ez az egész ki ha én nem stílus Varga részéről, ugyanis bebizonyította, hogy ugyanolyan, mint a pártja és kormánya, valamint mestere, Orbán Viktor. Szarik mindenre, nem érti és nem is akarja érteni a másik oldalt, elutasítja a kritikát, és lépten nyomon a felsőbbrendűségét bizonygatja. Kiforgatja a szavakat, lekezeli a másikat, iskoláztat angolból és latinból, előadja mekkora király ő a brüsszeli hiénák között. Mintha Orbánt látnánk megelevenedni egy nála sokkal fiatalabb és csinosabb nőben. Aki gyakorlatilag azt sugallja, hogy akinek nincs jogi diplomája, az annyit is ér, kvázi vitára és érdemi munkára egyaránt alkalmatlan.
Ezzel szemben én azt gondolom, hogy a jog valóban egy érdekes és hasznos dolog, lehet vele élni, és visszaélni, lehet vele gyilkosokat védeni, és ártatlanokat elítélni. Ugyanez a helyzet egy orvosi végzettségű embernél is. Lehet egy szikét gyógyításra használni, valamint ugyanezzel a szikével el is lehet vágni valakinek a torkát. Nem mindegy, hogy a birtokunkban lévő tudást etikusan vagy etikátlanul használjuk, hogy az a tudásunk emberséges vagy embertelen célokat szolgál. Mindenkinek a saját lelkiismeretére és a szociális érzékenységére van bízva mit kezd a megszerzett tudásával. Orbán és bandája, és úgy látom, a Fidesz soron következő nemzedéke eldöntötték. Továbbra is a saját maguk által létrehozott és kizárólagosként elfogadott zsinórmérték szerint fognak uralkodni, saját magukra nézve elnézően, másokra nézve példás szigorral fellépve. Polt Péter amúgy sem tagja a Fidesznek (lol), mondta rezzenéstelenül Juditka, a jog magassarkúba bújt amazonja, és ahogy néztem az arckifejezését, ezt ő teljes meggyőződéssel így is gondolja. Végül is ez igaz. Polt Péter jelenleg nem tagja a Fidesznek. De az volt. Egy alvó ügynök, aki mindig is arra várt, hogy Orbán felébressze. Sikerült neki, köszönjük. És van még jópár papíron nem fideszes fideszes, aki teszi a dolgát, és tolja a szekeret. És igen, jogilag egyikük sem fideszes.
Köszönjük, Judit! Ezzel el is érkeztünk a cinizmus és a bizonyíték hiányában nincs miről beszélnünk kategóriához. Ameddig ez lesz a viszonyítási pont, addig itt vitáról és érvek ütköztetéséről felesleges beszélni.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.