NEHAZUGGY

A hatalom udvari tábornoka hibrid polgárháborút és terrorcsoportokat vizionál az SZFE kapcsán

H. Andrea | 2020. Szeptember 24, Csütörtök | 17:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,052,606 forint, még hiányzik 947,394 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Értelmes, tényszerű érveléssel, békés, nyugodt hangnemben a helyére rakni, cáfolni, nevetségessé tenni, leleplezni a patikamérlegen kimért kormányzati háborús uszítás hazug szólamait, gyakorlatilag lehetetlen küldetés. Mégis muszáj néha megpróbálni, főleg akkor, amikor olyan, a jelenleginél is sötétebb jövőt sejtető állítások hangzanak el, mint amilyenek kedd reggel a közpénzből fenntartott, lánykorában valóban közszolgálatot ellátó, mára azonban közönséges pártszócsővé züllött Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elhangzottak.

Az SZFE körüli kormányzatilag kirobbantott primitív kultúrharc eddigi úgynevezett idővonalán végignézve eléggé úgy tűnik, ezzel az ominózus pár perces műsorral újabb szintre lépett a történet. Illetve oda léptette a forgatókönyvet író önkényuralom. Az álhírekben és hazugságokban utazó propaganda apparátus Horváth Józsefet, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértőjét, a katonai titkosszolgálatok korábbi főigazgató-helyettesét, egyben tábornokot rántotta elő, hogy megszakértse a harci helyzetet a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében. Remélhetőleg a következő szakértő-versenyző már a Nógrádi-Spöttle-Földi-Bakondi alufóliasisakkal kikövezett tengelyről érkezik, hiszen egy patinás felsőoktatási intézmény ~~karhatalmi megszállásához~~ modellváltásához ki másnak kellene érdemben hozzászólnia, mint ezeknek az Orbán migránsozó univerzumát a vállaikon hordozó figuráknak.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője, a katonai titkosszolgálatok korábbi főigazgató-helyettese, tábornok (Forrás: hirado.hu)

Ameddig ez bekövetkezik, az újabban explicit háborús uszításban utazó, szemléletformáló giccsfilmek elkészítésében jeleskedő Alapjogokért Központ ügynökével kell beérnünk, aki a kormány által einstandolt közmédia műsorvezetőjének drámai felvezetőjét habosította tovább. Ez pedig természetesen azon hatalmas leleplezés köré épült, amivel az Origótól a Magyar Nemzetig napok óta fújja a harci kürtöket a szolgamédia. Hogy ugyanis Upor László is elismerte, hogy tudott arról a nyári szabadegyetemről (Vidnyánszky kuratóriumának értelmezése szerint: politikai nevelőtábor), amelyre még augusztusban, az SZFE épületének elfoglalása előtt került sor. Jelzem, a jogszerűtlenül kinevezett kuratórium az SZFE lemondott vezetését gyanúsította az esemény megszervezésével, amely értelmezésük szerint lelepleződött. Mintha egy nyilvános eseményt volna értelme leleplezni.

Ahogy Vidnyánszkyt, úgy a közmédia műsorvezetőjét sem zavarta össze, hogy a diákok közleményben cáfolták már napokkal ezelőtt azokat a hazugságokat, amelyeket az Origó nyomán az egész fideszes média torka szakadtából üvölt. Nem mintha illegális volna, de minden híreszteléssel szemben, egyetlen civil szervezet sem vett részt a szervezésben. Ezen túlmenően a program sem abban a formában (és nem azokkal a résztvevőkkel valósult meg), ahogyan a lejárató médiában megjelent.

A közmédia közmunkása ennek dacára keverte bele Gulyás Mártont (értsd: közismert felforgató) a történetbe, meg annak dacára is, hogy az első hazugság megjelenése után az aktivista azonnal cáfolta ezt. Hogy Misetics Bálint – aki Gulyással ellentétben részt vett a szabadegyetemen – mennyire radikális aktivista, azt nem tudom, azt viszont igen, hogy a közmédia közmunkásának a kérdés adta magát: az elhárító milyen következtetést von le abból, hogy egy ilyen radikális elemekkel tűzdelt tanfolyamot egyetemi blokád követi?

Az elhárító pedig nem spórolt a következtetésekkel. A nagy lelepleződés azért fontos szerinte, mert itt nem önmagukban kell szemlélni a dolgokat, hanem folyamatában. A tábornok úr számára az első pillanattól fogva világos, hogy itt messze nem arról van szó, hogy

a diákok féltenék a valamiféle vélt jogaik elvételét, hanem ezeket a fiatal embereket fölhasználják és kihasználják gyakran úgy, hogy nem is tudnak róla, egyfajta eszközök egy rendszerben, igazából ez a szomorú ebben, hogy a fiataljainkat ilyenekre használják föl.

Aztán anélkül, hogy a tábornok úr pontosan megnevezte volna, hogy kikről beszél, többes szám harmadik személyben egy meg nem nevezett, láthatatlan ellenségről szónokolva folytatta a szakértést:

Ha végignézünk az elmúlt hetek vagy hónapok magyar belpolitikai eseményein, akkor azt kell látnunk, hogy mint egy zongorának a klaviatúráján végigpróbáltak többféle forgatókönyvet. (…) Volt itt már egy útlezárási próbálkozás, ami nevetséges kudarcba fulladt. De volt már arra kísérlet, hogy a magyarországi cigányságot fordítsák szembe a többségi társadalommal. Volt itt arra kísérlet, hogy a szexuális és nemi kisebbségek jogai kapcsán provokáljanak ki olyanfajta megmozdulásokat, amik elvezethetnek reményeik szerint egy kvázi polgárháborús helyzetig, vagy egy kormány megbuktatásáig. Ennek a folyamatnak egy újabb lépcsőfokát látjuk, mikor az SZFE blokádját elindították. (…) Nem zárható ki az sem, amint az elmúlt napok eseményei ezt előrevetítik, hogy akár több egyetem vonatkozásában is kísérletet tesznek arra, hogy egyfajta láncolatot építsenek ki ebből a megmozdulásból.

Milyen módszer ez, tábornok úr tulajdonképpen? Hogy a társadalmat mindig valamiféle izgalmi állapotban tartani. Valami vélt vagy valós szabadságjogok előadása mögé bújtatott ilyen eszközökkel?

(…) itt hibrid polgárháborús helyzetek kialakításáról is beszélni kell lassan. Hiszen arról szólnak ezek a próbálkozások, hogy egy demokratikusan megválasztott kormányt hogy lehet olyan eszközökkel megbuktatni, amelyek antidemokratikusak, ámde a demokrácia látszatát keltve történik ez a megmozdulás. Ezért olyan eszközöket használnak, amelyek évtizedek óta ismertek (…), ezeknek a megmozdulásoknak a kialakítása, a hangulat fölszítása, az utcai demonstrációk megszervezése és a rendőrség provokálása, ez mind-mind már egyfajta technológia, amit a világban évtizedek óta gyakorolnak ezek a fajta erőcsoportok. (…) Nem arról szól a történet, hogy az egyetem jogai kapcsán a fiatalok érdekeit szeretnék megvédeni, hanem őket felhasználják arra, hogy a kormánnyal szemben egy olyan fajta diszkomfort érzetet alakítsanak ki a társadalomban, ami azt mutatná, hogy nem jól mennek a dolgok, mindenki szembefordul a kormánnyal. Tehát itt egy nagyon tudatos hangulatépítési folyamatnak egy lépcsőjét láthatjuk.

És itt még mindig nem volt vége. A műsort vezető ember még arra is kíváncsi volt, mikor jön el az a pillanat, az a vörös vonal, amitől kezdve ezek az akciók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, és veszélyeztetik a demokratikus államrendet, vagyis mikor kell lépni a hatóságnak.

Ahogy egy terrorcsoport esetében is a pénz mozgását kell követni, ha el akarunk jutni a gyökerekig, itt is azt hiszem, hogy a pénzmozgás az, ami egyfajta vörös vonal lehet.

Hét perc nem sok idő, de nem is kevés ahhoz, hogy a kormány jól fizetett katonai elhárítója a közmédia munkásával együttműködve hasonlóságot találjon a (külföldről finanszírozott) terrorcsoportok és az SZFE polgársága között, miközben az agresszor hatalmat szolgálva hibrid polgárháborús helyzet kirobbantásának kísérletével vádolja az SZFE diákjait. Akik annyira hülyék, annyira tudatlanok és öntudatlanok, hogy a nagy láthatatlan hálózat (tudjukmelyik) felhasználja őket a kormány megbuktatására.

Ha ehhez a katonai titkosszolga szájából elhangzott puskaporos rágalomhalmazhoz (a terroristás hasonlat mindennek a legalja) hozzávesszük a szélsőjobboldali keretlegények minapi akciózását és randalírozását az SZFE-n, akkor semmi jóra nem érdemes számítani. Az, hogy már egy egyenruhás tábornok szakértelmével alátámasztva riogatnak a hibrid polgárháborúval és a baromira demokratikus kormány megdöntési kísérletével, kétségtelenül új szint a színművészeti eltaposásának folyamatában. Valami olyasmit sejtet, hogy nem biztos, hogy egy idő után elég lesz előretartott tenyérrel vagy élőlánccal kiállni az alapvető intézményi autonómiáért küzdő diákok mellett. Ahogy a fenti ábrát elnézem, ez már lehet, hogy kevés lesz. Ha a háborús uszításra szakosodott Alapjogokért Központot szemléletformálását és ezt a titkosszolgálati riogatást egymás mellé tesszük, nem alaptalan valami igen ocsmányra készülni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!