Jó reggelt kívánok a szürreális és az abszurd határmezsgyéjén táncoló hibrid magyar valóságban! A Gődény és társai rajongói klubot külön üdvözlöm. Mint mindig, kezdjük most is az elején. Miközben Szlovákia egészségügyi minisztere éppen arra készül, hogy járványügyi szempontból kockázatos országnak minősítse Magyarországot, és miközben az MLSZ biztonságra vonatkozó hurráoptimista ígéretei ellenére a Bayern szurkolói sem verik le egymást a mai Szuperkupa döntő miatt (én is őszintén remélem, a felcsúti kolbásztöltő különítmény hosszas tépelődés után ott lesz a Puskás Aréna VIP-páholyában, ha már az Európai Tanács rendkívüli csúcsértekezlete a víruska okán elmarad; remélhetőleg érezzük a helyzet abszurditását), Országos Cecília néni derűs gügyögésével szórakoztatja, azaz hülyíti bele a végtelenbe a populációt. Amely populáció szerintem egyáltalán nincs erre rászorulva.
Arra az ő országos tisztifőorvosi zsenialitása nem képes, vagy nem hajlandó, vagy megtiltották neki (az operatív törzs más tagjaihoz hasonlóan), hogy a sajtó több egymást követő megkeresésére megnyugtatóan és korrektül kinyögje, mi a helyzet a rendelkezésre álló intenzív terápiás orvos- és szakápoló-állomány ügyében, hogy hány szakápolóra és szakorvosra lehet számítani a gépi lélegeztetéshez, ha netán, esetleg, véletlenül úgy alakul, hogy nagyobb számban szükség lesz erre. Ellenben nagyon szívesen és hosszasan lamentál a szép fehér pamutkesztyűről, amit a menyasszony köszöntésekor viselni ajánlott, miközben a menyasszonytánctól lehetőleg jó lenne eltekinteni. Mintha ez egy kardinális, a fél országot aktuálisan érintő kérdés lenne. Hogy azt mondja:
A menyasszonytáncot azt végképp nem is javasoljuk tehát ebben a helyzetben, de az üdvözléskor, köszöntéskor a maszkon kívül akár a kesztyű, egy szép fehér pamutkesztyű viselése is ajánlott.
Elhiszem, hogy marhára kényelmes újságírók nélküli, úgynevezett online sajtótájékoztatókon előre megszűrt, semennyire nem kínos, semennyire nem kellemetlen, és semennyire nem érdemi kérdésekre tetszőlegesen bármit összehordani. Van egy rakás kínzó kérdés viszont a tesztelések WHO-ajánlást egyáltalán nem követő alacsony számával bezárólag, amelyeket fontos, sőt kötelező lenne hülyeségek beszélése helyett megválaszolni. (Például itt is van egy másik: mi a franc értelme van annak, hogy embereket úgy helyeztek házi karanténba, hogy a velük egy címen élő családtagjaik szabadon mozoghatnak?) Ehelyett ugyanaz az infantilis bohóckodás megy, ami az első évadban is. Aztán majd még hozzávágnak a drága asszonyhoz néhány kilogrammnyi elismerő plecsnit, mert olyan áldott cuki nagymamásban tolja, hogy tényleg kenyérre lehet kenni. Csakhogy ettől nem (sem) fognak többen túlélni, nem fognak kevesebben megbetegedni, és az évente átlagosan 12 helyett 14 hónapnyi (!!!) munkát teljesítő ápolókra szorulni.
Merthogy miközben a kormány és az összes csatolt Müller Cecíliája eddig kizárólag az ágyak, illetve a lélegezetőgépek számát tekintve volt hajlandó többé-kevésbé konkrét adatokat közölni és mellet is döngetni ugyanazzal a lendülettel, a járványügyi védekezés szempontjából kulcsfontosságú adatokért a sajtónak a szakmai kamaráknál – például a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaránál (MESZK), valamint a Magyar Orvosi Kamaránál (MOK) – kell kilincselnie, hogy érdemi információkhoz jusson. Normális ez? Nem normális. Mint ahogy az sem normális, hogy a miniszterelnök leugatja a kimerült, 24 órás vagy ki tudja hány órás műszakot toló orvost, amikor az jelezni próbálja, hogy a sok menő lélegeztetőgépet nincs aki kezelje, baszod. (A legújabb kórházlátogatási produkciójáról később.)
A Magyar Hang utánajárt annak, amit a kormány vagy azért nem hajlandó közölni, mert fingja nincs a helyzetről (ezt mondjuk nem hiszem), vagy azért, mert rossz fényt vetne az állampárt, külön a vezénylő tábornok népszerűségére, és aláásná a sikerpropagandát. A MESZK 2005 intenzív terápiás szakápolóról tud, a MOK adatai szerint pedig összesen 2022 aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos rendelkezik a munka végzésének feltételét jelentő kamarai tagsággal. Most azt hagyjuk, hogy mintegy 2000 intenzív terápiás szakápoló és nagyjából ugyanennyi szakorvos hány súlyos, altatást, gépi lélegeztetést igénylő beteg ellátására képes és meddig. A durva az, hogy a MESZK már tavasszal közölte a kormánnyal, hogy körülbelül kétezerre tehető az az ápolói állomány, amely képzettségénél fogva tisztában van azzal, mit kell egy intenzív osztályos betegellátás során csinálni. Vagyis ha az intenzív terápiás ellátásban ez a helyzet, ennyi a vezényelhető kizsigerelt munkaerő, és a kormány ezt már tavasszal tudta, akkor meg tudja magyarázni valamelyik elvtárs azt a 16 ezer darab lélegeztetőgépet? Mi a fenére biztosították túl magukat?
Egy büdös francot tudja megmagyarázni. És azt sem tudja megmagyarázni egyik elvtárs se, hogy ha a magyar emberek megvédése és a haza az első, akkor miért a NER-slepp és üzleti kör nyerészkedett ezeken a pofátlanul túlárazott lélegeztetőgépeken is? Példának okáért a Szabó László nevű NER-es csúcsmenedzser, Szijjártó volt helyettese, volt washingtoni misszióvezető, a pártállami médiasalakanyagot kiadó Mediaworks jelenlegi elnök-vezérigazgatója, illetve az ő pereputtya (sógora). Hogy van az, hogy miközben a kormányhoz bekötött üzleti körök gátlástalanul kaszáltak a nagy lélegeztetőgép-bizniszen (nekik jól jött a vírus jeligére – via VálaszOnline), ráfér az arcukra, hogy az ellenzék a vírusnak szurkol? Meg az ellenzékre nem lehet számítani, meg akadályozzák a védekezést, nem vesznek részt a közös teherviselésben, meg különben is erkölcstelen és helytelen a kormányt támadni ezekben a vérzivataros időkben?
Mindegy, ugorjunk. Naiv, idióta kérdések azok után, hogy minden idők egyik legdrágább, de legalább akadozó útépítési ügyében a miniszterelnök apja is főszerepet kapott. Orbán apjának cégétől vették a köveket a kurvadrágán épülő M4-eshez. Ami hagyján, de Orbán Győző óriási profitot termelő bányacége azután is szállított az M4-es építkezésre, hogy a projektnél problémákat talált a kormány is, az EU is. Szóvalhogy ha a miniszterelnök famíliája, akinek még a látszatát is kerülnie kellene annak, hogy közpénzekhez köze van, következmények nélkül zsírosodik (sokadik fejezet), akkor egy tizenmilliárdos lélegeztetőgép-ügylet téma? Fennakadok azon, hogy a NER üzleti udvartartása nyomorúságon is nyer?
Hát az se érdekel senkit, hogy Simicska kiebrudalása után, a Szijjártó Pétert luxusjachtoztató Szíjj László érkezésével közel háromszorosára drágult az autópálya-építés. Normális? Hát persze. Éppen most esett be egy 90 milliárdos hídépítési megbízás a 7 milliárdos luxusjacht ablakán, a csávó tendergyőzelmeinek összesített értéke bőven százmilliárdos nagyságrendű, és olyan profitrátát tud felmutatni, amely párját ritkítja az ágazatban Európában. Ám a pórnép, ugyanaz, amelyik kifizette a 16 ezer túlárazott lélegeztetőgépet, Szíjj elvtárstól sem sajnálja a csilliárdokat. Sőt, némely pórok még ki is kérik maguknak, hogy Szijjártó Péter magánéletében vájkálnak a hazaárulók. Annak a Szijjártónak a magánéletében, akinek semmi köze Szíjj Lászlóhoz, tán nem is ismeri. Innen lesz szép nyerni, drága barátaim.
Ellenben jó hír, hogy Orbán végre hazatoloncolhatja a menekülteket Ursula von der Leyen és az EB migrációs paktuma szerint. Végre. Ja, nem. Van egy kockázatmentes fogadásom arra, hogy a deportálási lehetőség sem fog tetszeni neki. Az évtizedes szarkavarásba és bomlasztásba tuti nem fér bele, hogy ha választhat, hogy befogad menekülteket, vagy a hazaszállításukban segít, akkor bármelyikbe szó nélkül belemegy. Nincs az a kurvaélet, amiben ez bekövetkezik. De miután Havasi Bertalan szerint Orbán és a V4-es kormányfők ma találkoznak az Európai Bizottság elnökével Brüsszelben, és az egyeztetés egyik témája ez a menekültügyi csomag lesz, majd kiderül, hogy beborul. A lényeg, hogy őméltósága visszaérjen a Szuperkupára.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.