NEHAZUGGY

Nem, a rettegés valóban nem megoldás, de ugyanez igaz a tudatlanságra is

Lázár Gergő | 2020. Augusztus 25, Kedd | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem tudom, mi történt az utóbbi időben, de igencsak úgy tűnik, hogy idehaza is egyre inkább terjed az a feltételezés, hogy a koronavírus egyfajta hoax, az nem is létezik, vagy ha létezik, akkor sem veszélyes, hiszen az csak olyan, mint egy gyenge influenza. Ez a vélekedés már a járvány elején is felütötte a fejét, aztán jött Olaszország és az ott haldokló betegekről készült felvételek bejárták a világsajtót. A szkeptikusok többsége elnémult, talán megkérdőjelezte saját hitét is. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, pláne nem itthon. A lombardiai képeket elfeledtük, és azzal szembesültünk, hogy az úgymond riogatás ellenére Magyarországon alig járt látható pusztítással a járvány. Hogy ez szerencse – szerintem az -, vagy megfelelő kormányzati intézkedések hatása, az sokak számára a mai napig fennálló kérdés. Talán soha sem fogjuk megtudni, mi is a valódi oka annak, hogy ennyire kevés eset volt csak idehaza.

A gond azonban az, hogy ezzel visszatértek a szkeptikusok is, akik Youtube-on tevékenykedő állítólagos orvosoktól és egyéb zseniktől tájékozódnak, megkérdőjelezve a járvány súlyosságát. Azon persze lehet vitatkozni, hogy mennyire is halálos a koronavírus és mennyire szükségesek az egyes intézkedések. Nem azt mondom, hogy mindent el kell hinni kérdés nélkül, hiszen sajnos a WHO is számtalan hibát követett el a járvány kirobbanása óta, azonban első számú forrásként a WHO-ra és a CDC-re kellene hagyatkozni, nem pedig holmi Youtube-on nyomuló önjelölt celeborvosokra. A koronavírus nyilvánvalóan létezik – nem, azt nem a 5G okozza –, de az a mai napig kérdéses, hogy mennyire súlyos valójában.

Nem tudni annak hosszútávú hatásait, mint ahogy azt sem, hogy miért pusztít egyes területeken, és miért nem pusztít más területeken. Azt sem tudni, hogy elsősorban miért az időseknél okoz súlyos tüneteket, és azt sem, hogy a fiatalok miért védettebbek. Egy sor olyan kérdés van még előttünk, amely megválaszolásra vár, ezért a szkepticizmus érthető és elfogadható, de véleményem szerint az nem, hogy már a járvány puszta létét is megkérdőjelezzék sokan. Ha cikkben írunk a járványról azonnal pánikkeltéssel vádolnak, vírusrettegőnek állítanak be. Sőt, már azt is látom, hogy ha valaki helyesnek gondolja a kormány egyes intézkedéseit, akkor azonnal Orbán-fanatikussá válik.

Csak azért, mert a magyarok többsége nem látott személyesen a koronavírus miatt haldokló személyt, akkor már nem is létezik a dolog? Ha idehaza kevesen haltak bele, akkor nem is olyan súlyos? Akkor mi történt Lombardiában? Na és Madridban vagy New Yorkban? Elfelejtettük már azokat a riportokat, amelyek a járvány kitörésének első heteiben készültek orvosokkal és tudósokkal? Ott ők maguk mondták el – nem politikusokról és áltudósokról beszélek -, hogy ilyet még nem láttak, és ha nem csökken a betegek száma hamarosan, akkor el kell dönteniük ki él, és ki hal. Ez több helyen meg is történt, mivel a betegek száma csak később kezdett el csökkenni.

Ezek kitörlődtek a memóriánkból? Arra van szüksége a magyaroknak, hogy az M1 mutassa, ahogy a budapesti kórházak teljesen megtelnek levegőért kapkodó betegekkel? Akkor talán majd elhiszik, hogy ez a vírus valós? Még egyszer elmondom: az ember lehet szkeptikus és kutathat válaszok után, de letagadni azt, ami már megtörtént, nem ezt jelenti. A koronavírus idején dolgozó orvosok nem azért könyörögtek több milliárd embernek hónapokkal ezelőtt, hogy most hátradőlve hagyjuk azt, hogy ismét hatalmas pusztítást végezzen a járvány. Nem azt mondom, hogy mindenki maradjon otthon és rettegjen, de azt igen, hogy amikor kimegy, legalább egy maszkot tegyen fel, és figyeljen oda embertársaira. Ha úgy érzi, tünetei vannak, maradjon otthon, ha pedig rosszabbodik az állapota, keressen fel egy orvost.

Nem kell és nem is szabad rettegni, hiszen az az égvilágon semmit sem old meg, de struccként se dugjuk a homokba a fejünket, hiszen csak azért, mert mi magunk nem láttuk a saját szemünkkel a vírus pusztítását, attól az még létezik. Ne hurrogjuk le azt, aki maszkot hord, és figyel a távolságtartásra, hiszen a szakemberek – szinte kivétel nélkül mindenki – is ezt kérték már egy jó ideje. A maszkban nem fullad meg senki, mint ahogy a távolságtartás sem okoz halált. Éljük az életünket tovább, de legyünk azért tisztában a valósággal is. A koronavírus létezik és bizony ezidáig már több százezer ember halálát okozta. Ez akkor is igaz, ha többségében idős emberekről beszélünk, hiszen sokan közülük nem voltak halálos betegek, egyszerűen az idős korral járó alapbetegségekben szenvedtek. A közöny nem egy kvalitás, ezért arra inkább ne legyünk olyan büszkék.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!