NEHAZUGGY

Máris rettegnek?

Lázár Gergő | 2020. Augusztus 17, Hétfő | 9:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Igen erős írás jelent meg nemrégiben a Magyar Hírlap nevű nemtudom miben. Ez a weblap leginkább MTI híreket posztol 0-24 órában, most mégis egy vélemény cikk-szerű dolog jelent meg rajta. A szerző kissé kacifántosabb módon, de lényegében arra kéri az ellenzék képviselőit, hogy inkább tűnjenek el a közélet környékéről és hagyják a nagyokat, a Fideszt kormányozni, hiszen ők már bizonyították, hogy erre képesek. A cikk azután jelent meg – lehet persze, hogy véletlen – hogy az ellenzéki pártok bejelentették, mind a 106 választókerületben közös jelöltet indítanak a 2022-es választásokon. Ez – amennyiben sikerül megvalósítani – azt jelenti, hogy a Fidesz 2010 óta először kerül nehéz helyzetbe és első alkalommal lesz kénytelen arra, hogy megvédje magát. A pálya persze elképesztő módon nekik lejt, mivel úgy változtatták meg a játékszabályokat, hogy csak és kizárólag ők nyerhessenek, ettől függetlenül még érdekes lehet a parlamenti választás.

Az emberek többsége évek óta könyörög azért, hogy legyen már végre összefogás, hiszen a felszalámizott ellenzék képtelen még csak meg is szorongatni az állampártot. Évekig nem törődtek ezekkel a hangokkal az ellenzéki oldalon, egészen a tavalyi önkormányzati választásokig, amikor a korábbiakkal ellentétben még akár sikernek is nevezhető eredményt értek el. Ugyan vidéken továbbra is elképesztő Fidesz uralom van, de Budapestet elveszítette Orbán. Ez egy hatalmas fricska volt, amely miatt a mai napig dühös a vezér. Nem véletlen az, hogy bünteti az ellenzéki vezetésű városokat, mióta csak teheti, és ezen szokását egészen biztosan folytatni is fogja még egy darabig. De térjünk inkább vissza a cikkíró gondolatmenetéhez, aki írását következőképpen kezdi:

Odáig jutottak, hogy bőven elég annyit mondani gyűlölettől eltorzult fejjel, hogy O1G, meg náci–fasiszta–rasszista elnyomás és diktatúra, miközben arról fantáziálnak, hogyan fognak majd a jobboldaliak lámpavason lógni, s hogyan teszik majd őket tönkre, ha hatalomra kerülnek. Az ilyen fantazmagória és a megzakkant lelkiállapot az elmegyógyintézetben érthető, de a magukat kormányzati szerepbe képzelő politikai aktoroktól már problémás.

Most tegye mindenki a szívére a kezét, és mondja azt, hogy Magyarországon minden borzalmas, és ez az ellenzéki alakulat képes lenne a kormányzásra! Ugye hogy nem megy? Legalábbis őszintén biztosan nem.

A szerző kissé idegállapotba kerülhetett, hiszen a fentebb általa említett kijelentések max egy cikk alatti kommentszekcióban vannak jelen, a mai politikai közbeszédben egészen biztosan nem. Az pedig, hogy Orbán egy geci, pont a vezér régi haverjának egyik idézete, ezért ha valakit olyannyira szidni akar a szerző, akkor keresse inkább fel Simicska Lajost, Orbán egykori oligarcháját. Lámpavasazni igen megszokott sajnos idehaza, amelyben a kormánypárti fanatikusok ugyanolyan bűnösek, mint az ellenzék hasonló szereplői. A közbeszéd sajnos ide süllyedt, ami egyáltalán nem az ellenzék sara, mint inkább a kormányé, amely már egy évtizede vezeti ezt az országot a szakadék felé.

Lehet, hogy az ellenzéki összefogás még nem kiforrott és az is, hogy elő kell még állni egy komolyabb tervvel azzal kapcsolatban, hogy mit tennének, ha 2022-ben sikerülne nyerniük Orbán ellenében – már amennyiben békés keretek között eltávolítható Orbán -, azonban azt be kell látni, hogy egy évtizede ez a legkomolyabb veszély Orbán hatalmára, amivel a propagandisták is pontosan tisztában vannak. Az összefogásnál talán nincs is erősebb demokratikus fegyver az ellenzék kezében, amelyet végre nem félnek használni. Megértem tehát a rettegést a propaganda oldalán – hiszen mi lesz, ha megszűnik jól fizetett állásuk? – de az ilyen szintű kifakadás igencsak kontraproduktív. Ha ugyanis nem lenne mitől tartani, akkor nem akadnának ki ilyen szinten a kormányzati firkászok sem. De mégis megtették, ami azt jelenti, hogy komoly probléma elé néznek.

Nem idézem tovább a cikket, hiszen nem történik ott más, mint tovább vezeti ezt a szálat, a Jobbikot, majd Gyurcsányt és Fekete-Győr Andrást megpróbálva nevetségessé tenni, ami – mint ahogy már említettem -, nálam azt jelenti, hogy megrémült a kormányoldal. Mi lesz, ha 2022-ben elveszítik a kétharmadot? Mi lesz, ha nem csak a kétharmadot, de a választásokat is elveszítik? Mi lesz a kiépített korrupt intézményrendszerekkel? Mi lesz a propagandával? Hiábavaló volt a több éven át tartó állandó seggnyalás? Fölöslegesen kapaszkodtak felfelé? Nem tudom, hogy mi a reális forgatókönyv 2022-re, de nem tartom kizártnak, hogy gondba kerülhet az állampárt, fennállása során először. Kérdés, hogy össze tudják-e szedni magukat mielőtt beüt a krach, vagy végérvényesen ellenzékbe kerül az ország.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!