NEHAZUGGY

De akkor miért titkolnak közpénzeket érintő információkat úgy, mintha az életük múlna rajta?

Transzparens, üde jó reggelt kívánok! Nem mondom, hogy egy-egy pénteki politikai, soroshálózatügyi, összeesküvés-elméleti, háttérhatalmi, szervezkedési, kútmérgezési miniszterelnöki igehirdetés után nem úgy ébred az ember szombaton, mintha másnapos lenne, mert de. Elég sűrűn előfordul. Ha jobban belegondolok, ilyen értelemben sokadmagammal már évek óta másnapos vagyok, hiszen nem csak péntek reggelenként ömlik a liberális, imperalista, kommunista, fasztudja milyen -ista elmehábor a szent ember és az udvartartás szájából. Ha egyszer valakinek lesz annyi ideje, hogy egymásra rakja ennek a szent embernek néhány teljesen véletlenszerűen összeválogatott péntek reggeli agya menését az elmúlt évekből, még riasztóbb kép fog kirajzolódni arról, hogy milyen reménytelenül beleragadtunk valami ijesztő időhurokba vagy burokba vagy mibe. Elloholt mellettünk a világ, mi meg hosszú évekig heti rendszerességgel zabáltuk ugyanazt a megromlott, büdösödő Soros-takarmányt, mintha muszáj lett volna. Nem volt muszáj.

Azért az szomorú, hogy valakinek, aki negyedik évtizede a politikából él, és az elmúlt száz év utolsó, minden tekintetben legsikeresebb évtizedét saját érdemeként tartja számon, ez legyen az egyetlen stabilan állandó pont az életében és a mihülyemagyaroknak címzett mondanivalójában, hogy háttérhatalmi, sötét liberális, imperialista, sorosista ellenségek törnek az ő trónjára. (Mint valami ittfelejtett, történelmi dohot árasztó pöcegödör.) Olyannyira ez van, hogy már a nemzetközi bíróságok is részeivé váltak ezeknek az obskúrus háttérhatalmi szervezkedéseknek.

Nyilván ez következik abból, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtökön JOGSÉRTŐNEK minősítette a civileket listázó törvényüket. Csütörtökön Varga Judit értelmezte úgy ezt az ítéletet, hogy a bíróság valójában megerősítette a kormány külföldről támogatott szervezetek átláthatósága iránti elkötelezettségének jogszerűségét. Majd amikor többen megírták, hogy nem azt mondták, Judit, akkor kikérte magának, hogy az idióták még egy sajtóközleményt sem tudnak értelmezni, úgyhogy: „Ha már itt tartunk, engem meg ez ijeszt meg. Nem kicsit, nagyon…”

A dekázó parafenomén színpadias nagy ijedtségére péntek reggel aztán jött a főnöke, és ő is megszakértette a közpénzmédiás mikrofonállvány néninek a témát. Egyrészt a bíróság ítéletéből az következik, hogy a háttérhatalmak befészkelték magukat a nemzetközi bíróságokra, mert van egy liberális imperializmus, ugye. Párhuzamosan viszont az is következik az ítéletből, hogy az átláthatóságot olyan értéknek minősítették, amit joggal tűz ki célul egy parlament vagy egy kormány, ezért őcinikusságának még jókedve is lett tőle. Mert ugyanis azt NEM MERTÉK mondani még az Európai Bíróságon sem, hogy a civil szerveztek ÁTLÁTHATÓSÁGA ne volna egy magas rendű szempont.

„Azt szeretném, ha Magyarországon egy demokráciához méltó módon a magyar emberek pontosan tudhatnák, hogy kik mennyi pénzt tesznek bele a politikai életbe annak érdekében, hogy az emberek döntését befolyásolják.”

Azt mondja – és nem röhögi telibe a mikrofont, és nem szakad a nyakába a mennyezet -, hogy egy demokráciához méltó módon. Egy demokráciához méltó módon szerintem kurvajó lenne, ha az ÁTLÁTHATÓSÁG mindenkire érvényes lenne. Pláne azokra, akik a mindenki közös pénzét életvitelszerűen szórják, égetik annak érdekében, hogy az emberek döntését befolyásolják.

Fasza lenne, hogy amikor Deutsch Tamás belohol az ATV-be, hogy Varga Judit és Orbán Viktor után ő is megmagyarázza, valójában hogy kell érteni azt a bírósági ítéletet, amely világosan elmarasztalta a magyar kormány civileket listázó, szanaszét szívató, gyalázatos törvényét, akkor a feltett kérdésekre válaszolna, és nem kezdené el kioktatni és rendre utasítani a kérdezőt („Emília drága”), amiért nem hagyja magát lerázni és hülyének nézni, hanem kérdez, visszakérdez, és igen, félbeszakítja a nagytekintélyű jogászembert. Aki láthatóan dühös, hát hiszen olyannyira vitaképtelen, hogy szinte sajnálatraméltó. Szóval igen, Emília drága szóvá teszi, hogy ha a kormánynak ennyire nagyon fontos az átláthatóság, akkor azt saját magára nézve miért nem tartja fontosnak? Akkor miért titkosította az évszázadok múlva megtérülő, ezermilliárdos, kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasút szerződéseit? Akkor miért kell évekig pereskedni a tao-pénzek útjának, vagy a kórházi adatoknak a megismeréséért? Kórtörténeti 15 perc, érdemes belenézni, szerintem távolról sem az a legdöbbenetesebb benne, hogy Ennyike szerint az Európai Unió tehet arról, hogy kínai hitelből építünk vasutat és orosz hitelből Pakson erőművet, hanem hogy akkor miért is titkolnak közpénzeket érintő információkat úgy, mintha az életük múlna rajta.

Ugye a nyilvánosság, az átláthatóság, az ellenőrizhetőség az nem azt jelenti, hogy az életünk bármely területén bármilyen adat, információ keletkezik, akkor az mindenki számára, mindenfajta korlátozás nélkül hozzáférhető.

Aha. Tehát az Orbán-dinasztiának Mészáros Lőrincnek és a kínai elvtársaknak hasznot húzó Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződése az az életünk bármely területén keletkező adat, nem pedig a magyar emberek és a magyar emberek dédunokáinak nyakába varrt kibaszott teher, amihez a magyar emberek pénzét használják fel úgy, hogy eltitkolják előlük a sztori részleteit. Mert a kormánynak fontos az átláthatóság. Mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogy a nem közpénzből, hanem önkéntes adományokból, támogatásokból élő szervezetek mennyiből működnek, ki támogatja őket, ahhoz viszont semmi közük – hát hiszen ezek nemzetgazdasági szempontból és a Fidesz-maffia érdekeinek szempontjából kényes információk -, hogy a pénzüket mire és pontosan milyen feltételek mellett veri el a demokratikusan megválasztott államvezetés. Mert a kormánynak kurvára fontos az átláthatóság. Egészen addig, ameddig nem róluk van szó. Mert akkor nemhogy nem fontos, de egyenesen sértő, hogy vannak még olyan civil szervezetek (Deutsch szerint idézőjelben civil, naná), akiknek az a szórakozásuk, hogy túlterheléses támadást indítanak az állami szervek és hatóságok felé, bombázzák őket a hülye közügyeket, közpénzeket érintő kérdéseikkel. Amelyekre egyszerűen képtelenség válaszolni. Szegény fideszes állam, már megint ők a mártírok és az áldozatok.

Najó. Az a lényeg, hogy a 980 fős székelyföldi Karcfalván épülő hokiakadémiára már sikerült 5,6 milliárd forintot elkölteni. Közpénzből. Közben a 9,5 milliárdból megépült, tegnap felavatott debreceni nagyerdei strand összesen 9,5 milliárdos költségvetéséből is 7,1 milliárdot állt a kormány. Ez több, mint amennyivel a Lánchíd felújításához állítólag hozzájárulnak (6 milliárd). Ez önmagában is szép teljesítmény, hát hiszen a kipcsak törzsfőnök is megmondta, hogy tele vannak ezek pénzzel, csak szerencsétlenkednek.

Úgyhogy a CÖF nevű fideszes szekta összes szellemi honvédője hátba veregetheti magát, amiért nem zavarja őket, hogy a gazdáiknak Karácsony kinyírása a Lánchídnál is fontosabb projekt, ellenben arra van eszük, hogy George Floyd gyilkosára utalva gyepálják Karácsonyt imígyen:

A CÖF-CÖKA, szellemi honvédőink és fővárosunkat szerető polgáraink nem engedhetik, hogy Budapest főpolgármestere a Lánchíd nyakára térdeljen. Az adófizetők pénzéből befolyt összegeket Karácsony Gergely büntetlenül nem vonhatja el a főváros kötelezettségeinek teljesítésétől…

Ez az adófizetők pénzéért való aggódás igazán hibátlan. Ha ennyire aggódtak volna az adófizetők pénzéért az elmúlt tíz évben, ahogy most a kormány által szanaszét szívatott főpolgármesterrel kapcsolatban teszik, már végelgyengülésben pihegnének a csúcson, ahová ezzel az ízléstelen, gennyes, szervilis közleménnyel feljutottak. Hogy Matolcsy gigantikus aranyrúdjai adják a másikat.

Ez az ország menthetetlenül a saját karikatúrájává süllyedt, úgyhogy a végére egy tökéletesen ide passzoló bulvárhírt tartogattam, hátha könnyesre csapkodjuk a térdünket a röhögéstől: Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát fogadott el a kormány, a cselekvés elsőszámú főszereplője Pintér Sándor olajszőke belügyminiszter lesz. Nem hiszem, hogy ehhez én még bármit hozzá tudnék tenni, úgyhogy tisztelettel jó hétvégét kívánok, és már itt sem vagyok.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább