Hogy legyen valami, ami nem Matolcsyval kezdődik – amúgy de, jelenleg ebben az országban minden felvette a Matolcsy előnevet – örvendjünk együtt annak, hogy a kormány rendbe rakta végre az egészségügyet. Mert most jött el az az örömteli pillanat, amikor a kórházak tartozása meghaladta az 50 milliárd forintot.
Már megint. Mert azt próbáljuk észben tartani – miközben innen is ezer forró puszikát küldünk Matolcsy Györgynek, amely puszikák felét legyen kedves továbbadni Habony Árpádnak, aki kicsoda is? – hogy minden évben egy, olykor két alkalommal felgyűlik néhány tízmilliárd tartozás az egészségügyben. Tavaly is volt. Meg előtte is.
Én konkrétan emlékszem arra, amikor szakemberek – nem a kormányból, mert ott ilyenek nincsenek – váltig állították: minden évben újra fog termelődni a tartozás. Mert ugyanis egyrészt szar a rendszer, de még csak nem is hatékony, ellenben ehhez képest a kormány minden évben bőven alultervezi a finanszírozást. Hát nem igazuk lett a szakembereknek? Ez csak valami háttérhatalmi ármány lehet és biztos vagyok benne, hogy Soros fizeti a kórházakat azért, hogy a csőd szélén bukdácsoljanak feszt.
Na most én ugye nem tudhatom, hogy a magyar kormány jelenleg hol tart a naptárban. Itt nálunk vidéken májust írunk. Ez az év ötödik hónapja mifelénk. Ebből bravúrosan ki lehet számolni – Matolcsynak nem, mert neki csak 10 ujja van, az kevés lesz – hogy még hátravan az év nagyobbik része, konkrétan hét hónap.
Nekem, mint egészen aprócska, ám keményen értetlen kisembernek az lenne a kérdésem, hogy most mi lesz? Bezárnak a kórházak? Mindenki tartsa vissza a vakbélgyulladását, lábtörését addig, ameddig lesz pénz rendezni az adósságot? Aki pedig mostanában szándékozott haldokolni, az ne is kórházba menjen, hanem egyenesen a temetőbe, de mindjárt vigyen magával ásót is?
Az egészségügy a jelenlegi struktúrában nem hiszem, hogy tud valamin is spórolni. Ezt abból gondolom, hogy már most is a betegek viszik be a gyógyszertől a gumikesztyűig, lázmérőtől a ragtapaszig az összes cuccot, amit aztán a halálfáradt, ki tudja mióta talpon lévő nővérke próbál valahogy beosztani. Ebben van gyakorlata, mert a majdnemsemmi fizetését is be tudja osztani, akkor a ragtapaszt már röhögve. Jut is eszembe, kedves képviselő urak és hölgyek rendben megkapták a havi tiszteletdíjukat, illetményeiket, költségtérítésüket és akinek jár, az a nyugdíját is? Nahálisten.
Tehát a kórház a betegellátáson már nem tud spórolni, mert az csak úgy menne, ha a beteg maga hozná az orvost és a nővért is.
Kérdezném én szelíd szeretettel, mit terveznek drága vezetőink (effektíve drága, de nagyon) ez ügyben tenni? Mondjuk le lehet váltani az éppen aktuális egészségügyi államtitkárt, de az sem sokat fog segíteni. Még az sem megoldás, hogy mondjuk Németh Szilárdot nevezik ki, pedig ő kemény csávó ám.
Itt lent a valóság porában az van, hogy halálosan fáradt orvosok és nővérek, beteghordók, mentősök, körzeti dokik és szociális dolgozók próbálják a vállukon egyensúlyozni ezt az egész szarkupacot. A nép pedig önmagát operálja, vagy megdöglik csendesen.
Értem én, hogy kell nekünk Paks II. sokmilliárdért, meg kell Matolcsy és rokonsága, kell kisvasút, stadionok és lovarda a Várba, meg extra erkély, kell olimpia is. Ahogy kell ötmilliárdért népszavazás a semmiről, 80 milliárdért propagandatévé, másik milliárdokért kormányreklám, új autók a kormánytagok segge alá és még ezernyi dolog.
De mégis, mit tervez a kormány? Már úgy értem, velünk, halandókkal. Mert ha az a koncepció, hogy váratlanul bevezetik mégis a 300 forintos vizitdíjat és a bejelentéssel egyidőben mindjárt utcára is viszik a népet, hogy tüntessünk ellene, tessék időben szólni. Hogy össze tudjak csomagolni.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.