Rendőrségi eljárás indult rendkívüli halál gyanúja miatt a Pesti úton elhunyt egyik idős asszony ügyében, tudhattuk meg az Origo jóvoltából. Mint írják, a hölgy nemcsak koronavírusos volt, hanem ráadásul rühes is – ez egyébként állítólag nem ritka az otthon ápoltjai esetében, ugyanis kórházi információk szerint az utóbbi időben rendszeresen érkeznek onnan rühes betegek.
Nyilván ettől elborzad az olvasó, mert ha rühről, ótvarról, tetűről, netán ágyi poloskáról értesül, a képet már nem is szükséges tovább dramatizálni, lelki szemei előtt megjelenik minden elképzelhető borzalom. A szóban forgó hely nyilván maga a fertő, az ott élőket pedig megeszi a kosz.
Nem jellemző, hogy konkrét ismereteink lennének az efféle otthonokról, én még a hetvenes évek végén jártam több ilyen intézményben, valóban elszomorító volt, amit láttam, hatalmas szobák vaságyakkal, a jellemzően nagyon idős bentlakókat nappalra kiültették egy társalgónak titulált terembe, többnyire magukba fordulva üldögéltek. Láthatóan soha nem történt velük semmi, és igazából nem is volt jele annak, hogy bármiféle igényük lenne erre. Persze ha belegondolunk, a nagyon öreg emberek sorsa ettől akkor se különbözik, ha együtt élnek a hozzátartozóikkal, a fizikális törődésen kívül nem nagyon foglalkozik velük senki, többnyire nem tudnak és nem is akarnak beszélgetni, egyre inkább a saját belső világukba fordulnak.
A kérdéses Pesti úti idősotthon a korszerűbb intézmények közé tartozik. 544 lakója van, akik két-, három- és négyágyas szobákban laknak, nyilván vannak ennél komfortosabb helyek is, de azért ez önmagában nem annyira riasztó, főleg azt is számításba vége, hogy igencsak nagy arányban vannak közepes vagy súlyos demenciával küzdő, illetve tartós ápolásra szoruló bent lakók, akik nem annyira az önállóságot, sokkal inkább a fokozott törődést igénylik.
Még a Mandiner szólaltatta meg április elején az ügyben szereplő kórház egyik orvosát, aki elmondta, hogy az utóbbi hónapokban az otthonból érkező betegek nagy többsége – tízből általában nyolc-kilenc – rühes, és általános, hogy rendkívül elhanyagoltak. Elmondta azt is, hogy a rüh lassan terjedő fertőzés, ami általában a tisztálkodás elmulasztásával magyarázható. Nem vagyok szakértője a kérdésnek, de van azért a rühnek fellelhető irodalma és ott az is olvasható, hogy fentebbi az egy tévhit, a rühöt nem lehet ugyanis puszta fürdéssel megszüntetni, a tisztálkodás természetesen szükséges, de önmagában nem véd meg ettől a fertőzéstől. Mint ahogy a tetűt se pusztítja el a hajmosás, tény, hogy jókora kitartás kell az ilyen kellemetlenségek felszámolásához. Hogy valójában mi a helyzet ezügyben a Pesti úton, nem tudni, csak a feltevések ismertek, melyek szerint az ott élők nyolcvan százaléka lehet rühes – nagy kérdés, miért a rendőrség folytat ebben az ügyben nyomozást, hacsak nem a rüh a rendkívüli halál oka. Biztosan van magyarázata, a rühben esetleg el lehet botlani vagy egy különösen agresszív atkával állunk szemben, amely halált okoz.
Ideje lenne, hogy most már ne csak sokadik kézből származó információkat kapjon a nagyközönség. Nem igazán hiteles, amikor a köztévé számol be valamiről az Origo cikke alapján, amely viszont a Mandinerben megjelentekre hivatkozik, de ez utóbbiban sem szólal meg senki, aki illetékes lenne. Nem Karácsony Gergelyre gondolok, mert ugyan ő a főpolgármester, de hogy egy-egy fővárosi intézményben ténylegesen mi a helyzet, ő is csak áttételesen tudja, az intézményvezetőt kellene megkérdezni, még inkább a vezető ápolót.
Már ha valóban érdekel valakit a valóság ebben a rühes ügyben.
Pável Melinda
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.