Naszóval, tegnapelőtt repültem haza Wizz-repülőn Frankfurtból. Nem a járvány miatt, hanem mert amúgy is tegnapelőttre szólt a jegyem. A frankfurti reptér szinte üres volt. A jegyemet nekem kellett a szkenneren lehúzni egy gumikesztyűs, egyenruhás hölgy bólogató távfelügyelete mellett, a személyimet sem ellenőrizte senki, csak olyan távolságból, hogy attól ugyan nagyszakállú migráncsterrorista piréz is lehettem volna a fotó szerint, az sem derült volna ki.
Sebaj, repülőre fel. Repülő szinte üres. Pedig ez a járat eddig mindig tele volt. Minden második utason maszk, légikisasszonyok gumikesztyűben. Oké. Leszálláskor közlemény: aki netán közvetve Dél-Koreából, Kínából, Iránból érkezik, vagy az utóbbi két hétben járt ott, szíveskedjen a reptéri egészségügyi személyzetnél jelentkezni. Leszállás, kiszállás. Na majd most, gondolom én, mindjárt jön a kötelező elővigyázatossági hőmérőzés, mint a Bonsai Führer… pardon, miniszterelnök úr érkezésekor. Indulás kifelé, se hőmérő, se törpediktátor (utóbbinak azért meglehetősen örültem).
Hazafelé azon tűnődtem, mekkora mázlim van nekem, hogy koronavírus nélkül is otthonról dolgozom, és nincs apró gyerekem, akinek a felügyeletét meg kell oldanom. Hogyan támogatja például az állam azokat a családokat, ahol a szülők kiesnek a munkából, mert a koronavírus miatt bezár a munkahelyük, és ők ki tudja, meddig, fizetés nélküli szabadságra kényszerülnek menni, miközben a lakbért továbbra is fizetni kell, élelmiszert is muszáj venni? Mi lesz azokkal, akik tudják, hogy az állásukat kockáztatják, ha otthon maradnak, de a gyerek óvodája, bölcsődéje bezárt, és nincs alkalmas rokon, barát vagy ismerős, aki vigyázna rá? A magyar lakosságnak „köztudottan” bőségesen van megtakarítása, legalábbis statisztikailag, úgyhogy az ilyesmi ebben a jóléti államban nem jelenthet gondot, Pénztáros Lőrincnek legalábbis biztosan nem.
Amúgy az oktatási intézmények, éttermek, sportközpontok Németországban is bezártak. Tudtommal már megvannak a tervek a munkából emiatt kieső alkalmazottak támogatására. És persze az ottaniak közt is vannak szép számmal, akik nekiálltak hatalmas készleteket felhalmozni lisztből, cukorból és vécépapírból. Ezen kicsit eltűnődtem…
A vécépapíros-cukros nokedli gyógyítja vajon a koronavírust? Mert más csemegét ebből a három összetevőből (igen, tudom, tojás is jó lenne bele, de ha az nincs, betojással talán helyettesíthető) nehezen tudok elképzelni. Talán ha kacsazsíron megpirítjuk és egy kis pirospaprikával megszórjuk, hungarikum is lehet…
Goitein Vera
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.