Miután Trócsányi László, korábbi igazságügyminiszter csúnyán pofára esett Brüsszelben, a Fidesz úgy gondolta, hogy egy másik jó szolgáját, Várhelyi Olivért jelöli EU-s biztosnak. Sokan úgy gondolták – többek között én is – hogy már első körben bizalmat szavaznak Várhelyinek, azonban tévedtünk. Tegnap délelőtt a bizottság meghallgatta a magyar jelöltet, azonban válaszaival nem győzte meg az ott megjelenteket, akik 30-48-as arányban leszavazták Várhelyit. Ez persze még nem jelenti azt, hogy nem is lesz belőle a jövőben biztos – a Radio Free Europe brüsszeli tudósítója szerint következő alkalommal már zöld utat kap – azonban azt igen, hogy 5 írásbeli kérdésre kell felelnie legkésőbb jövő hétfőig.
Várhelyi meghallgatásakor is jól látszott az, hogy az ott megjelent bizottsági tagok nem feltétlenül boldogok attól, hogy egy Magyarországot képviselő jelölt legyen a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió felelőse. Már csak azért sem, mert Magyarország kormánya jelenleg is vizsgálat alatt van, arról már nem beszélve, hogy a kormánypárt Néppártból történő felfüggesztése a mai napig él. Már az is kérdéses, hogy rá lehet-e egyáltalán bízni bármilyen bizottsági pozíciót is egy olyan ország politikusára, amelynek kormánya páros lábbal tiporja az emberi jogok mellett az EU írott és iratlan szabályait? Mert ugyan az EU biztosi pozíció elviekben egy független poszt, ez mégis elég nehezen képzelhető el egy olyan emberről, aki belsős információk szerint Orbán egyik legnagyobb hódolója.
Várhelyit ugyanakkor Brüsszelben olyan diplomatának ismerték meg, aki szenvedélyesen elkötelezett az Orbán-kormány törekvései mellett, és nem csupán végrehajtja, hanem hangosan, személyes meggyőződéssel képviseli is a budapesti politikát. Jellemző, hogy még a magyar kormánnyal szemben kritikus brüsszeli szakemberek is úgy tartják, hogy Trócsányi László autonómabb személyiség nála, és Várhelyi nagyobb eséllyel lesz biztosként is lojálisabb Orbánhoz, mint hivatalos új főnökéhez, Ursula von der Leyenhez. – 444
Persze meg lehet kérdőjelezni az információkat is, de vajon miért mondana valaki valótlant arról, hogy milyen Várhelyi kapcsolata Orbán Viktorral? Mert azt ne gondolja senki, hogy Orbánnak ne lett volna millió és egy jelöltje a megüresedeő pozícióra. Szinte biztosan azt az embert választotta a sok közül, aki a leginkább képes lehet arra, hogy képviselje a magyar, vagyis inkább a Fidesz érdekeit. Ha Várhelyi nem lenne lojális követője Orbánnak, egészen biztosan nem került volna még csak a közelébe sem ennek a pozíciónak. De az elmúlt években felmutatott munkájával sikerült elnyernie Orbán bizalmát, ami most fontos pozíciót jelenhet számára. Szijjártó Péter hasonlóan dolgozta fel magát az alapoktól, hogy aztán a külügy vezetőjeként külföldön végrehajtsa Orbán kívánságait.
Várhelyi tehát az első akadályt rögtön felrúgta, azonban ismerve a politikai háttéralkukat, nem kizárható, hogy a feltett kérdésekre adott válaszait követően megkapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót, ahol majd képviseli Orbán érdekeit. Persze a tegnapi meghallgatásán elmondta többször is, hogy független lesz, valamint kizárólag az EU érdekeit fogja szem előtt tartani, de ezt még a kérdést feltevő képviselők sem hitték el Várhelyinek. A brüsszelben helyet foglaló képviselők megtanulták, hogy nem hihetnek semelyik olyan politikus szavának, akihez Orbánnak valamilyen szinten köze van. Noha Trócsány László nem ennek köszönhette azt, hogy bukta bizottsági pozícióját, mégis sejthető, hogy az összeférhetetlenség csak egy olyan indok volt, amivel okosan meg tudták fogni Orbán emberét.
A bizottság tagjai pontosan tisztában voltak azzal, hogy ki is Trócsányi és azzal is, hogy tőle igencsak távol áll a függetlenség. A kérdés azonban az, hogy Várhelyi jelölését egy politikai alku keretén belül végül elfogadják-e jövőhéten a bizottsági tagok, vagy szégyenszemre őt is elmeszelik? A helyzetet ismerők szerint előbbire van nagyobb esély, amiről mi csak jövőhéten bizonyosodhatunk meg. Az mindenesetre igen szép eredmény, hogy Orbán második jelöltjével sem elégedett a bizottság. Ilyen az, ha nem Orbán az, aki a végső döntést meghozza, hanem azok tőle teljesen függetlenül történnek. Valami ilyesmi lehet egy demokrácia, ami noha nem hibáktól mentes, mégis egy élhetőbb világ képét festi meg.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.