NEHAZUGGY

A rothadó magyar jogállam nagyobb dicsőségére

Emelkedett jó reggelt kívánok mindenkinek! Szombat van és szerintem maradt néhány adósságom tegnapról. Nem akarok úgy járni, mint a Moody’s, amelyről azt írja az újság, hogy újfent adós maradt szép hazánk (fel)minősítésével. A hitelminősítőnél tudniillik három éve változatlan Magyarország besorolása: 2016. november 4-én minősítette fel a magyar adósosztályzatot, akkor emelte vissza a bóvli kategóriából a befektetésre ajánlott szintre, ami a skáláján a Baa3 szint, stabil kilátással. Nem tudom, mi lehet az oka. Szerintem irigykednek a gazdasági dübörgésre, és ezért nem hajlandóak elismerni azt. Vagy Soros.

Semmi értelme nincs/nem lenne, pontosan ugyanolyan faszság, mint amikor a kormánytagok megsértődnek (külön Pintér Sándor), amikor a Borkairól elhíresült botrányos orgiákon való részvételről kérdezi őket egy parlamenti képviselő. Még a feltételezés is sértő az olajszőkített belügyminiszternek. Igazán lenyűgöző és elragadó, hogy egy egész kormány, a központi utasítás szerint, egyenválasz formájában hőbörög az úgynevezett morális alapú számonkérés miatt. Sajátos logika, olyan igazán fideszkorrekt: nem az  baj, hogy Borkai Zsolt fideszkeresztény családapa a közpénzek árnyékában kurvázik, hanem hogy már kilépett a Fideszből. Ja, és akárki ne kérje őket számon morális alapon, a patkányozó Bangónénak pláne nincs ehhez joga. Világos. Igazság szerint, elengedném ezt a mocskos ügyletet, tényleg tele van vele az összes hócipőm, dehát pont ez a céljuk, hogy elengedjük.

Ahogy Borkai egykori gazdája is mondta tegnap a közpénzrádióban:

„Mindenesetre jó lenne, ha minél hamarabb túl lennénk ezen, mert van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy arról kell vitatkozni, meg az emberek is arról beszélnek, hogy egy-egy polgármester, politikus hálószobájában – vagy isten tudja, pontosan hol – mi történik, és az egész ország ott kukkol”. Hibátlan ember nincs, de ilyenkor van egy „menetrend”: ha bajt csináltál, akkor azt el kell ismerni, aztán meg kell bánni, a büntetést el kell fogadni, majd elégtételt kell adni. „Még nem jött el az elégtételadás ideje, ide kell valahogy eljutni”. A jobboldali szavazók közösségének azt javasolta, ne szállítsák lejjebb a mércét, a győriek pedig szerinte meg fogják hozni azokat a döntéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy az egész ország úgy legyen túl az ügyön, hogy „komoly ország vagyunk, és az történt, aminek egy ilyen esetben történnie kell”. (MTI)

Az ember, aki gyáva volt – nem Bangónéval, hanem a győriekkel, a Fidesz választóival és az egész országgal szemben – felelős, méltányos, korrekt döntést hozni, aki szembement állítólag Kövérrel és a fél állampárttal, amikor választás előtt nem léptette vissza a meztelen seggű, minden fidesztálibok szégyenét, most arról lamentál, hogy jó lenne minél hamarabb túl lenni ezen, és van pofája hozzátenni, hogy ha elbasztad, meg kell bánni, a büntetést elfogadni, majd elégtételt adni. Az ember, aki soha a büdös életben még soha nem ismerte el, hogy hibázott, hogy elbaszta (ehelyett függöny mögé bújt, Havasi válla fölött üvöltötte, hogy féknyúzzal nem áll szóba, aki a maga virtuális valóságába húzódott vissza, hogy véletlenül se lehessen szembesíteni önmagával, amikor meg ez elkerülhetetlen, akkor lábszagú dakota poénokkal és kificamodott erkölcsi alapvetésekkel takarózva alázza meg az ellenfeleit), arról prédikál, hogy mit kellene tenniük a győrieknek, miután ő gyáva volt meghozni az egyetlen döntést, amit Borkai esetében kötelezően meg kellett volna hozni. Nem most, október 13-a előtt.

Ugye ezek után nem várja el tőlem senki, hogy a meghatottságtól könnyes szemmel és hálatelt szívvel meredjek magam elé, lehetőleg az örökkévalóságig annak a képnek a láttán, amelyen Nick Vujicic keresztény motivációs tréner társaságában imádkozó pózba vágta magát őfényessége. A végtagok nélkül született ember iránti tiszteletből visszafogom magam. Ezért erről csak annyit, hogy méltatlanul megalázónak, egyenesen gyomorforgatónak tartom, amikor valaki – aki fennállása óta naponta minden cselekedetével az ellenkezőjét bizonyítja -, erkölcsös, istenfélő, keresztény emberként hirdeti magát. Miközben sokezer, sok tízezer ember nyomorúsága szárad a lelkén, meg lehet nézni az elmúlt évtized fideszes szociális és társadalompolitikáját. (Azt tudták, hogy évi 30 ezer magyar felnőtt meghal, mielőtt még nyugdíjba mehetne?) Tiszteletben tartom, hogy a rajongóinak nincsenek rá szavai, mert nekem sincsenek. Igaz, teljesen más okokból. Ha ez valóban egy komoly ország lenne, akkor ezt a színvonaltalan gazemberséget, az alázatot nevetség és gúny tárgyává tevő, ócska színházi mutatványt kikérné magának. De nem kéri ki, ahogy Borkai Zsolt meztelen polgármesteri seggét sem kérte ki magának.

És hát igen. Ahol Nick Vujicic imádkozik, ugyanott a FIFA korrupcióba belebukott, futballtól hat évre eltiltott korábbi elnöke, Sepp Blatter pezsgőzik és zabál, a kettő pedig sehogy nem áll össze jóérzésű ember fejében. Viszont a bűnözőgyanús sportvezető előtti miniszterelnöki meghajlás és forró ölelkezés legalább nem karakteridegen. Ez Orbán Viktor, és már annak is tudnék örülni, ha nem akarna folyton másnak látszani, mint ami. Úgyhogy lehet kisujjakat eltartva fintorogni a lónak a faszán, de Hadházy Ákossal mélységesen egyetértek abban, hogy igenis, keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek révén magát a vezért lehet nevetségessé, ne csak a kegyenceit. (Például a saját magukból helyből és nekifutásból néhány perc leforgása alatt hülyét csináló Deutsch Tamások megoldják saját erőből.) Miközben az állampárt egyre inkább bedurvul, a nagy fehér gyáva törzsfőnök varázstalanítása a cél. Kapkodjon csak a róla pontos diagnózist kiállító táblák után, nyalogassa a szája szélét, rángassa a nyakkendőjét, pislogjon zavarodottan. Ez az ember méltatlanná vált annyi mindenre, végigcsinált annyi mindent, amiről azt gondoltuk, á, ezt már biztosan nem meri (és de, merte, minden alkalommal merte!), hogy a maga meztelenségében kell megmutatni, valójában kicsoda ő.

Szóval a Fidesz nem puhul, hanem tolja a falig. Miközben a volt fideszes városvezetők kisstílű húzásokkal adják át hivatalukat, és Kocsis Máté fideszes frakcióvezető azzal döngeti a mellét, hogy a Fidesz-KDNP leköszönő budapesti kerületi polgármesterei jelentős pénzügyi többlettel, összesen mintegy 93 milliárd forinttal adták át az önkormányzatokat az utódaiknak (majd meglátjuk az elszámoltatásnál), a Polt nevű elsikáló és fideszes végrehajtó onnan folytatja, ahol október 13-a előtt abbahagyta. Súlyos testi sértés miatt (!!!) indít vizsgálatot Varjú László ellen, ezért ebben az ügyben is mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte. A rothadó magyar jogállam nagyobb dicsőségére Polt hivatala úgy látja, hogy Varju a súlyos testi sértést az őt földre tipró, karját, lábát rángató MTVA-s verőemberek ellen leginkább azzal követte el, hogy megfogta egyikük vádliját. Jó, akkor Hadházyt idézem újfent:

Csodálkozom, hogy Polt meg merte tenni: Varjú Lászlót megvádolja súlyos testi sértéssel azért, mert az MTVA smasszereivel szemben védekezett. Csodálkozni fogok, ha hagyjuk ezt!

Én nem fogok csodálkozni különösebben, viszont nem csak az a súlyos ebben, hogy ha bármilyen irányból nézzük meg a dulakodásról készült felvételeket Varju egyszerűen képtelen lett volna sérülést okozni bárkinek, hanem az is, hogy elvileg azok a keretlegények még jogtalanul is pakolták ki az ellenzéki képviselőket az MTVA épületéből. Nem tudom, hogy hagyjuk-e, de rajtuk nem fog múlni Varju kicsinálása. Sem. Nem csak Varju Lászlót nézik hülyének, hanem az egész országot, hát hiszen ott vannak a felvételek, de ők az ellenkezőjét állítják, az a hülye, aki nem azt látja, amit ők. Ezek után nem csodálkozom, hogy a legdörzsöltebb londoni ügyvédekkel próbálnak nyomást gyakorolni a Magyarországról kritikusan író nemzetközi lapokra. Már nincs idő csodálkozni, drága emberek! Közel tíz évnyi csodálkozás már így is akkora luxus volt, amit nem engedhettünk volna meg magunknak. Innen folytatjuk, köszönöm a figyelmet, jó hétvégét mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább