NEHAZUGGY

Nem mi állunk mások vállán, hanem a mi lábunkon áll egy egész hordányi sajátláb

Tegyük világossá, hogy a „buzitéma“ politikai témává emelése nem éppen kívánatos. Ez ugyanis az a manőver, amit a liberális demokrácia civil vallása diktál. És mint minden vallásba, áldozatok ebbe is kellenek. (…)  Mintha az, ha valaki zsidó vagy meleg, egyből meghatározná, mi a véleménye a világról, miben hisz, milyen politikai álláspontja van. Mintha ezek az identitásjegyek kötelezővé tennének bármiféle politikai hitvallást. Ez a liberális demokrata civil vallás csapdája.

Erős ez így szombat reggelre? Szerintem is, de ha már beütött az államalapítás ünnepi melldöngetéséből sarjadó hosszú hétvége, mi bajunk lehet? Jó reggelt kívánok! Ezt tegnap tanultam a pöcemocsármédiából, ahol naponta átlagban most már biztosan kétszámjegyű hasonló hőzöngés születik. Az ügyeletes piócás ember konkrétan arról hörgött, hogy a liberális demokraták üldözik a melegeket. Az ügyeletes piócás ember és az egyenbégető többi 83 arról nem írt cikket tegnap SEM, hogy a világszínvonalú Honvédkórházban, amihez képest a bécsi szuperkórház köztudottan sehol nincs, ágyi poloskák terrorizálják – ezúttal nem a betegek, hanem leginkább – az ott dolgozók mindennapjait, hogy már körülbelül 35 orvost és 40 asszisztenst érint a probléma, hogy volt, aki haza is vitte a fertőzést. Nem ilyen jelentéktelen szarságokról közpénzcselédéknél nem szokás óbégatni. Nem. Ezeknek egész nap más dolguk nincs, mint ideológiailag fakardozni a széthasadt tudatukkal. Ami még hagyján, de nem tudnak győzni még önmaguk ellen sem. Az a valami.

Tíz éve rinyálnak a kétharmados önkény valagába szorult fejjel, hogy el vannak nyomva (ezzel tökéletesen egyidőben vonyítják, hogy az ellenségeik valójában annyira súlytalanok és jelentéktelenek, hogy beszélni sem érdemes róluk), és még mindig van harcolnivaló. Csak röviden tegyük világossá az ügyeletes cseléd számára is: a buzitéma politikai témává emeléséért kizárólag a fideszes Boldognál, Kövérnél és hasonszőrű elvtársaiknál kellene panaszt emelni, és az ő asztalaikat csapkodni, borogatni. Ahhoz képest, hogy a politikai érdekből buzizás mennyire nem kívánatos, napi 18 cikket ír a pénzért az anyját is eladó jobboldali morális felsőbbrendűség, csak már lassan azt is összekeverik, hogy ki az áldozat és ki az elkövető. Egyvalamiben viszont egyetértünk: mint minden vallásba, a Fideszvallásba is kellenek áldozatok. És miután ez a Fidesz nevű szekta egy egész országot vezet, sajnálatos módon itt sokkal több az áldozat. Már az összes hócipőm tele van azzal, hogy úgy tesznek, mintha nem ők lennének azok, akik identitásjegyek alapján skatulyáznak embereket, mintha nem ők listáznák, címkéznék, üldöznék azt, akinek az identitását nem Orbán Viktor seggének fényesre suvickolása határozza meg. Mintha nem ők köpködnék, nemelégjómagyaroznák, szarmagyaroznák, nemmagyaroznák a keresztény szabadság nevében mindazokat, akik nem fideszesek. Ja, és ők azok – egészen pontosan a gazdájuk -, akik törvényt szegő, buzizó seggfejeket polgármestereket tüntetnek ki a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével. Az erkölcsi trágya újra és újra körbeér körülöttük, bármihez nyúlnak.

Többek között ezért visít az egész propagandagödör egy emberként, valahányszor Soros György elszellenti magát. Ha Soros György közleményt ad ki arról, hogy miután az amerikai diplomák budapesti kiadását megfúrta és ellehetetlenítette a kormány, vagyis arra kényszerítette a CEU-t, hogy az Egyesült Államokban akkreditált képzéseit Bécsbe vigye, arról nem tett le, hogy támogassa a Budapesten maradt, immár megcsonkított kampuszt, a propaganda ócska cikkekben hirdeti, hogy a bevándorláspárti Soros leleplezte magát. Meg hogy a jelentős részben általa pénzelt balliberális média hazudik abban, hogy a kormány elüldözte az egyetemet Magyarországról, mert lám, mégis itt van, és most majd még több pénzt kap Sorostól, aki

az elkövetkező időszakban is aktívan be kíván avatkozni a magyar belpolitikába, a bevándorláspárti balliberális pártok oldalán. 

Miután Lázár már bevallotta egy őszintébb pillanatában, hogy Soros miatt rongyoltak bele a CEU-ba, miután közel két évig szívatták az intézményt, aztán basztak rá aláírni az államközi megállapodást New York állammal, ami lehetővé tette volna az amerikai diplomát adó képzések megindítását, a sajtójuk ugyanonnan folytatja, ahol abba sem hagyta a sorosozást, bevándorláspártizást, balliberálisozást. Köpedelem.

Nem baj, mert közben van mire büszkének lenni, Szent István is megnyalná az összes ujját. Az, hogy a vissza nem térítendő közpénztámogatásból luxusszállókat építő/fejlesztő NER-oligarchák immár központi, Rogán-utasításra óriásplakátokon hálálkodnak a kormánynak – Köszönjük Magyarország Kormánya Támogatását -, amiért a közösből a saját zsebeiket tömködhetik, még Orbán alkotmányos jogállamot gyalázó, definiálhatatlan rezsimjében is ordas mérföldkő. Vagyis nem elég, hogy szarrá zsírosodtak az adófizetők pénzéből, az önkormányzati választások előtt az egész országot kitapétázzák a Fidesz-kormánynak hálálkodó, a kéményen gürcölő kisembert zsibbasztó táblákkal. Ezért tényleg megérte végigszopni az elmúlt 30 évet. Pláne, hogy így annak is lehet örülni, hogy ha a magyar átlagbérek nem is, de a magyar képviselői fizetések legalább versenyképesek és felzárkóztak európai viszonylatban. A képviselők fizetése a magyar átlagbér 276 százaléka. Mert megérdemlik és mert megérdemeljük.

Akkor térjünk rá a több napos ünnepi melldöngetésre, amennyiben nem nehéz megjósolni, hogy alacsonyan fog szállni  mostanság az alufóliasisakos tömjénfüst. Tegnap már elkezdték osztogatni a plecsniket, lovagkereszteket, állami kitüntetéseket. Miután a világszínvonalú magyar egészségügyet rendbe rakta, Kásler doktornak volt ideje kitüntetni tegnap és übergagyi szónoklatokkal aláfesteni az osztogatást. Úgy tűnik azonban, hogy a nyaralásból valószínűleg már visszatért Gulyás Gergely ezúttal aranyköpetek tekintetében túltett Kásleren is, ő is osztogatott és szónokolt, idézek a tutiból (via MTI):

A nemzeti horizont ma azért is széles, mert óriások vállain állunk.

Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország Európa egyik legősibb államaként ma is létezik, szabadon él és jövőt tervez, amelyben minden magyarnak helye kell, hogy legyen, éljen bárhol is a világon.

Szent István tette a kereszténységet a nemzet életének részévé, és neki is köszönhetjük, hogy a magyar kultúra úgy vált európaivá, hogy meg tudott maradni magyarnak.

Magyarország három évtizede nyerte vissza szabadságát. Minden mai vitánk ellenére ennek a változásnak az áldása, hogy ez az ország ma saját akaratából, demokratikus módon dönthet az ország jövőjéről és sorsáról. Ezért lehetnek bár közöttünk súlyos politikai viták, de ne felejtsük el, hogy aki ma a rendszerváltoztatás szükségességéről beszél, az diktatúrát akar újra Magyarországon!

Ami Antall József kormánya idején még vitathatatlan érték volt, az mára nem csupán megkérdőjelezhetővé, hanem támadottá, időnként úgy tűnik, üldözendővé vált. Mi azonban továbbra is ragaszkodunk ahhoz, amit majdnem egy évtizeddel ezelőtt az Alaptörvényben rögzítettünk, hogy büszkék vagyunk rá, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Bele sem merek gondolni, kik lehetnek azok az óriások, akiknek a vállain állunk, de biztosan nem a balliberálisok, mert nekik kígyóválluk van, azon meg nehéz egyensúlyozni. Továbbá szerintem nem mi állunk mások vállán, hanem a mi lábunkon áll egy egész hordányi sajátláb. Ezt a minden magyarnak helye van dolgot pedig meg kéne dumálni Kövérrel, mert a jó magyar-szar magyar dimenzióban ez elég röhejesen hangzik még egy jóllakott óvodás szájából is. De a legviccesebb, amellett, hogy egy ünnepi plecsniosztogatáson is mártírkodik a kétharmados kancelláriaminiszter (üldöznek, támadnak, megkérdőjeleznek), mégiscsak az, hogy Gulyás ünnepileg világossá tette: aki le akarja váltani a Fideszt, az diktatúrát akar Magyarországon. Erős, baszki, erős. Remélem, a beszélő fej azóta megnyugodott: senki nem akar itt diktatúrát, már az van, és sokaknak tökéletesen megfelel.

Úgyhogy a végére már csak egy kis színessel szolgálhatok. Ez sem kutya. (Vagyis de.) A családjával nyaraló női princípium, nem leli a telefonján a nagycsaládos hangulatjelet. Vérlázító.

Remélem, azért tudott aludni az államtitkárasszony e nemzeti sorskérdés vállaira nehezedő súlya ellenére is. Megnyugtatásul közölném: az  én telefonomon kétgyerekes buzi család sincs. De kösz a hangulatkeltést, láthatóan ezrek zabálják a hülyeséget.

Jó hétvégét mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább