Ezt a jegyzetet három évvel ezelőtt írtam. Sajnos mit sem veszített aktualitásából, mindössze a helyszínt és az összegeket kell behelyettesíteni. A helyszín tök mindegy, a számokhoz meg csak egy-két nullát kell beírni.
Nyomasztó az idő. Dög meleg van, sötétszürke felhők tornyosulnak fölénk, minden ragad a párától. Ilyenkor könnyebb lenne minket odébb rúgni, mint odébb küldeni. Pedig rengeteg dolgunk lenne kint, a kertben, de nem kezdünk bele, mert hátha… Mikor végre leesik három csepp eső, úgy gondoljuk, itt a vihar, inkább bemegyünk, olvasgatunk egy kicsit. Azonnal belebotlunk az alábbi, kedély javító (bár kissé régi) hírbe:
Magyarország 48 millió forintot költött Orbán Viktor, családja és kísérete amerikai útjára. Összesen 17 fős küldöttség utazott március utolsó hetében Washingtonba, hogy elkísérje Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozón vett részt a világ más vezetőivel együtt. A teljes utazás március 28-tól április 1-ig, összesen öt napig tartott, és 48 milliójába került az adófizetőknek. Ez a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium válaszából derült ki…
Bár az érettségin éppen csak, hogy átcsúsztunk matekból, de valami miatt mégis csak szeretjük. Főként, ha kézzelfogható információkhoz juthatunk általa. Mivel odakint minden kézzel fogható csurom víz, itt, a számítógép előtt próbálkozunk rendkívül gyakorlatias tevékenységbe kezdeni. Számolunk.
Tehát lássunk hozzá: 48 millió Ft osztva öt nappal = 9 millió hatszázezer Ft per nap. Ez osztva tizenhét fővel = 564 705 Ft per nap, per fő. Itt akár abba is hagyhatnánk ezt a baromságot, de a kisördög nem hagy békén. Most már aztán járjunk a dolgok végére! Nekünk ez az ötszázhatvanezer is eléggé álomösszeg, főleg naponta. Bár ha belegondolunk… na mindegy, ne gondoljunk bele semmibe! Számoljunk tovább, a fene egye meg: szóval 564 705 Ft per nap, per fő osztva huszonnéggyel = 23 529 Ft per óra, per fő. Ez osztva hatvannal, az 392 Ft per perc, per fő. Na ugye, így már mindjárt más! Ez a háromszázkilencvenkét forint már nem is olyan vészes összeg. Valahogy olyan ismerős, kézzelfogható. Ezért már kapunk egy kiló kenyeret, meg mondjuk három tojást. Percenként. De ugye ennyit nem tudunk megenni ilyen rövid idő alatt. Elég lesz egész napra is.
Pihent agyunk itt már kicsit zsibbadni kezd. Hála Istennek! Különben még elkezdenénk visszaszorozni az egészet kenyérrel meg tojással. Még belegondolni is szörnyű, milyen ipari mennyiségű szénhidrátot meg fehérjét kellett volna elfogyasztani ezeknek a szerencsétlen küldötteknek! Per nap, per fő. Ez a nyomorult kisördög megint itt pilinckázik a fejünkben, és arra csábít minket, hogy lelki szemeink előtt megjelenjenek a küldöttség tagjai, amint hurkatöltővel tuszkolják beléjük a fent említett „menüt”. Hiszen megérdemlik, ki van fizetve! Mi fizettük ki. Nekik.
Ebben a marha nagy számolgatásban egy kicsit megéheztünk. Így, sokadika tájékán a hűtőnk igencsak „levegős”, de van még benne pár tojás, a kosárban van még pár szelet kenyér is. NEM! Ma inkább nem eszünk semmit! Megfeküdte a gyomrunkat a 48 millió. Inkább kimegyünk a kertbe kapálni vagy ásni vagy gazolni.
U.I.: Az egyszerűsített foglalkoztatásban minimálisan kifizetendő órabérek 2016-ban:
Jogszabályi alap:
Folyomány: állati szorgalmasan dolgozhattunk, hiszen csont nélkül kifizettük a negyvennyolc milliót.
Sági Zsuzsanna
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.