NEHAZUGGY

Nem kell megszámolni a szegényeket, akkor nincsenek

Forgács Erzsébet | 2016. Április 20, Szerda | 7:31

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,052,606 forint, még hiányzik 947,394 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A jobban teljesítő Magyarországon úgy döntött a Központi Statisztikai Hivatal, hogy 2014 után már nem ad ki arra vonatkozó adatokat, hogy mekkora a lakosságon belül a létminimum alatt élők aránya.

Azért lesz ez így jó nekünk – a KSH szerint -, mert a létminimum valójában nem szegénységi küszöb, hanem a tisztes és szerény életvitelhez szükséges összeget jelöli, ami nem nyomorszint. És egyébként sem csinálnak ilyen számításokat máshol, ezért kár is vele bajlódni, valamint az adat véleményük szerint alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem igazán értette a KSH döntését, hiszen a kormánnyal folytatott tárgyalások alapját éppen a KSH adatai szolgáltatták. A szakszervezetek igen ritkán tárgyalnak a kormánnyal Matolcsy György fizetéséből kiindulva, mert abban az esetben az államnak visszafizetendő összeg lenne az egyeztetés tárgya.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség úgy véli, hogy a bértárgyalásokhoz feltétlenül szükséges tisztában lenni a létminimum összegével és a létminimum alatt élők arányával. Ezért idén is készült ilyen statisztika A Policy Agenda most hozta nyilvánosságra a tavalyi év adatait.

A metodika pontosan megegyezik a KSH módszerével, tehát szó nincs arról, hogy máshogyan számoltak volna. Az adatok a következők:

2015-ben a magyar háztartások 41,5 százaléka élt létminimum alatt.

2015-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 88 016 forint. Ez az összeg egyfős háztartás esetén értendő, változik a családtagok száma és életkora alapján.

De a lényeg, az a 41,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy a létminimumnál kevesebb összegből a magyar háztartások 41,5 százaléka él. Az ezen belül kifejezetten nyomor-szinten élők arányára nem tér ki a vizsgálat.

Amikor még készített a KSH ilyen számításokat, akkor ők ezt találták:

A létminimum alatt élő háztartások száma és aránya:
2011-ben 38,1% (1 452 ezer háztartás)
2012-ben 38,3% (1 457 ezer háztartás)
2013-ban 36,3% (1 376 ezer háztartás)

A helyzet tehát nem javult, ellenben romlott. Illetve matolcsyul javult, mert már tudjuk, hogy a negatív növekedés unortodoxul nem negatív, hanem pozitív dolog. A létmunimum alatt élők aránya ráadásul nem csökkent, hanem ténylegesen növekedett, tehát az ország lényegében jobban teljesít.

Végezetül – mert ez ma Magyarország – lássuk, mindebből mit szűrt le az MTI.

„Gazdaság-felmérés-létminimum
RÖVIDHÍR – Policy Agenda: tavaly havi 88 ezer forint volt a létminimum Magyarországon

Budapest, 2016. április 19., kedd (MTI) – Tavaly havi 88 ezer forint volt az egy felnőttből álló háztartás átlagos létminimumértéke, míg a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 255 246 forint – derült ki a Policy Agenda a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana szerinti számításaiból, amelyet kedden, budapesti sajtótájékoztatón ismertettek.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke elmondta: nagyon meglepődtek, amikor tavaly a KSH úgy döntött, hogy az idén nem publikálja a létminimum-adatokat, amelyek a szakszervezetek számára 25 éve fontos indikátorai voltak a társadalmi fejlődésnek. Ezért a MaSzSz úgy határozott, hogy maga készíti el a számításokat. Ezek az adatok képezik majd a 2017-es bértárgyalások alapját – mondta. A projektet a Friedrich Ebert Alapítvány is támogatta – tette hozzá.” MTI 2016. április 19., kedd 15:33

Tegye fel a kezét, aki a hivatalos jelentésben akár csak egy arra utaló szót is talál, hogy mennyi a létminimum alattiak aránya a lakosságban és hogy ez az arány mely irányba mozdult el az előzőekhez képest!

Hát, így megy ez nálunk. Nem kell megszámolni a szegényeket, akkor nincsenek.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!