Áááá, hétfő. Jó reggelt mindenkinek, aki legalább annyira örül a meginthétfőnek, mint én. Meg annak is, aki nem, vagy magasról és ívesen tesz rá, hogy éppen milyen nap van. Változatlanul aggasztó jeleit látszanak annak, milyen reménytelen helyzetbe lavírozza magát hosszú távon és tartósan egy ország, amelynek miniszterelnökét egy egész szolgahadsereg szigeteli el a valóságtól. Azt már nem is mondom, hogy annak milyen üzenete van és miként nyomja rá a bélyegét az ország megítélésére, hogy annak a bizonyos miniszterelnöknek nagyjából már csak nagypályás bűnözőkre igen nagyon hasonlító haverjai maradtak. Meg olyanok, akik előtt majdhogynem földig hajol a nagy gazsulálási kényszer hatására.
Kivételesen nem Nikola Gruevszkire gondolok, akinek hivatalos papírja van arról, hogy bűnöző, hanem a Benjamin Netanjahu nevű izraeli miniszterelnökről és kedves nejéről. Az izraeli hatóságok szerint kenőpénzek elfogadásával és csalással is megvádolhatják Orbán haverját és annak feleségét, Sarát. A gyanú szerint Netanjahu a Bezeq nevű telekommunikációs cég számára kedvező, dollár százmilliókat érő szabályozást fogadtatott el, cserébe viszont a vállalathoz tartozó Walla hírportálon kedvező hangvételű beszámolók jelentek meg róla. Itt fel is röhöghetnék, ha olyan nagyon vicces kedvemben lennék, pedig ez nem minden: Orbán szövetségese (vagy minek nevezi az ilyen rossz arcokat) továbbá állítólag csaknem 300 ezer dollárnyi ajándékot fogadott el vagyonos vendégeitől az elmúlt tíz évben. Ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy ő maga természetesen tagadja a vádakat, és a média boszorkányüldözéséről beszél, akkor meg is érkeztünk. Bár azért lássuk be, a nagyságrendek (300 ezer dollár = mintegy 85 millió forint) nevetségesek, ha mondjuk csak Orbán nemstróman haverjának vagyonához viszonyítjuk. Emlékeztetőül: a reneszánsz mangalicaszerelőnek 2015-ben 8,4 milliárd forintra becsülték a vagyonát, amely azóta több mint a harmincszorosára (!) gyarapodott, ezzel ő a második leggazdagabb magyar cím tulajdonosa. 2018 májusában 280 milliárdnál tartott a becslések szerint, és ez a milliárdul nem beszélő populáció számára felfoghatatlan, irdatlan summa minden bizonnyal tovább hízott. Remélem, Benjamin kolléga tudja, hogy ilyenkor mit kell tenni: Soros.
Nem tudom, hogy Macront megbuktatták-e már az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényes tüntetők – az Origon például már régen megbukott -, de ha már ennél a minden színvonal alatt vergődő izénél tartunk, akkor hadd mondjam el, hogy szerintem megszületett az év egyik legnagyobb cikke. Ezúttal abból az apropóból, hogy a doktorminiszterelnök úr honvédségi és egyéb luxusgépekkel közlekedik, mint minden eliten kívüli földhözragadt mezei polgár és ez sajnos időnként kiderül. Ha már a nagy kommunikációs összefosásban nem sikerült a Gruevszki bűnözőt maradéktalanul Gyurcsány nyakába varrni, ímhol az újabb tuti próbálkozás:
Gyurcsány Ferenc szétrepkedte a világot és az állami költségvetést. A bukott miniszterelnök csak 2008-ban közel félmilliárd forint értékben utazgatott szerte a világban, akkor ez nem jelentett problémát a hazai álhírgyáraknak, akik most rendesen verik a tam-tamot, ha repülőgépet látnak. Összegyűjtöttük, hogy mikor és mennyit utazott Gyurcsány Ferenc, amikor kormányfő volt.
Azért ez megint egy szép munka, nem? De. Ha nem, Merkel, akkor Gyurcsány. A távolban egyébként is naponta felsíró raklapnyi faék minden bizonnyal elszégyelli magát e remekbe szabott szerecsenmosdatás láttán. Tehát Orbán beleürít a szánkba, titkolózik, sunnyog, és nem érti, mi a probléma azzal, hogy nem kormányzati, hanem honvédségi csapatszállítókkal repül a hiányos műveltségét pallérozni szerteszanaszét a világban, vagy amikor egy közbeszerzéseken meggazdagodott milliárdos luxusrepülős ajándékát fogadja el. Úgyhogy mit kell tenni? Gyurcsány 10 évvel ezelőtti szennyesét teregetve álhírgyárazni. Mert az mindenre is válasz.
Lendüljünk is tovább Novák Katalinra, akihez a tegnapi nap világbajnok közleménye kapcsolódik. A családügyi államtitkárasszony volt szíves tájékoztatni minket arról (via MTI), hogy a V4-ek közös fellépésének köszönhetően uniós vizsgálat indul az osztrák családtámogatások ügyében. A (fideszül bevándorlásellenes) osztrák kormány szóban forgó döntése arról szól, hogy a gyermekek után járó családi ellátásokat alacsonyabb összegben állapítják meg január 1-jétől az Ausztriában dolgozó uniós, így magyar állampolgárok számára is. Ez mintegy 40 ezer, nem Ausztriában élő magyar gyermeket érint. Azt képzeljék el, hogy miután a V4-ek Magyarországostul, Litvániástul, Szlovéniástul és Bulgáriástul nyílt levélben szólította fel az Európai Bizottságot (EB), hogy tegye meg a szükséges lépéseket, és a rohadt, Soros-bérenc, migránspárti Unió illetékese jelezte: a testület vizsgálatot indít az osztrák döntés uniós joggal való összeegyeztethetőségéről. A magyar kormány határozott álláspontja az, hogy a döntés súlyosan sérti az uniós jogot, az egyenlő bánásmód elvét és a szociális biztonsági koordináció alapelvét, illetve indokolatlan megkülönböztetést jelent, miután a külföldi munkavállalók ugyanolyan mértékben adóznak és fizetnek járulékot, mint az osztrák munkavállalók. Vagyis ezúttal a magyar kormány számára hirtelen-váratlanul értelmezhetővé vált az uniós jog fogalma, amit például a Sargentini-jelentésben foglalt kifogások kapcsán egyszerűen nem tudtak értelmezni. Vagyis az, hogy az Európai Bizottság most beavatkozik egy szuverén nemzetállam döntésébe (nagyon helyesen egyébként, hiszen a szabad mozgás elve alapján minden uniós állampolgárt azonos jogok illetnek meg, és senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés semmilyen tekintetben), rendben van. Ha Orbánék hányják szembe az unió alapértékeit, és irtják a jogállamiságot, akkor az azért van, mert a migráció pártján álló Soros-zsoldosok meg akarják büntetni a keresztény gyökereket. Az Európai Bizottság minden áldott nap az ellenségünk, a senki által meg nem választott migránspárti brüsszeliták gyülekezete, most azonban pozitívan tekintenek rájuk, mert kiállnak a magyar emberek jogaiért is. Egyszerűen csudálatos.
Jegyezzük fel közben az utókor számára az 57 milliárdos Nemzeti Kastély- és Várprogram jelen állását, amely körül a magangalicaszerelő leszármazottai, valamint a miniszterelnöki vő egykori üzlettársai is nagy erőkkel sündörögnek. Az van, hogy program 57 milliárdos keretének negyede (14-15 milliárd forint) elfogyott, de a 39 tervezett felújításból három év alatt egyetlen darab sem készült el. Sőt, mi több: a következő két évben további 32 rekonstrukciót kellene elvégezni, de még egyetlen kapavágás sem történt. Sebaj, mint tudjuk, jó munkához idő kell, a pénzlenyúlás pénzszórás viszont megy, mint a karikacsapás. Minden egyébre ott van GyurcsánySorosBrüsszel.
Rájöttem, hogy mennyire zseniálisak az elvtársak: az Orbán-dinasztiát közvetlenül érintő disznóságok titkolásáról úgy próbálják elterelni a figyelmet, hogy minden mást is titkolnak. Ennek megfelelően most például azt csinálják, hogy egy határozattal 5,8 milliárd forintot elvettek az uniós pályázatokhoz szánt források keretéből, 3,8 milliárdot eszközbeszerzésre, 1,9 milliárdot pedig sportcélú ingatlanvásárlásokra és -beruházásokra pakoltak át. Bártfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya a HVG ezzel kapcsolatos megkeresésére azt közölte: a minősített adatok védelméről szóló törvény rendelkezései miatt nem árulhatja el, milyen konkrét sportcélú beruházásra költenek el újabb milliárdokat. Szó bennszakad? Benn.
Eddig is sokat beszéltünk arról, hogy micsoda károkat okoz Orbán félázsiai mentalitása és korrupcióban tocsogó, bomlasztó politikája az Uniónak, ímhol egy kósza bizonyíték: az Európai Néppártot is elérte a felcsúti lábszagban gyökerező gyávaság. Miután a pártcsaládot az utóbbi időben számos kritika érte a közösségi oldalakon amiatt, hogy nem lökték ki a frakcióból az elemi demokratikus normákat is lábbal taposó Fideszt, a nagyfene európaiság szellemében a hétvégén sorra kezdték blokkolni a Twitteren a kritikus felhasználókat. Mások mellett a Human Rights Watch nevű jogvédő szervezet egyik vezetőjét is kitiltották. Mivel a helyzet igen kínossá vált, egy fideszes huszárvágással hátráltak ki a dologból:
A hétvégén tévedésből több felhasználót blokkoltunk. A blokkolást feloldottuk, így az érintettek újra olvashatják a tartalmainkat. A tévedésért elnézést kérünk.
Pedig már kezdtem aggódni amiatt, hogy valaki feltörte a Twitter-fiókjukat, de megnyugtató, hogy nem ez történt. Attól még Tiffán elvtárs is biztosan megnyalja mind a tíz ujját.
Úgy látom, a mai napra sem marad munka nélkül a migránsozásra berendezkedett állami propaganda, miután Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős biztosa álláspontjuk felülvizsgálatára szólította fel az Európai Unió azon tagállamait, amelyek elutasítják az ENSZ elfogadás előtt álló globális migrációs csomagját. Csatasorba lehet állni Kovácstól Szijjártóig, bár a kedvükért jegyezzük meg: jogilag semmire nem kötelezi ez a csomag az országokat, és senkit sem kényszerítenek arra, hogy tartsa magát a benne szereplő javaslatokhoz. Mondjuk pont ezért nem tökmindegy, hogy a nemzeti korrupció kormánya elfogadja, vagy sem? Najó, nem érthetem én ezt, úgyhogy búcsúzom. Kellemesszép hetet és sok sikerélményt kívánok mindenkinek!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.