NEHAZUGGY

Ha a hatalom pelenkájába kaki kerül, nem eldobják, hanem kimossák

Tóth Ilona | 2018. November 22, Csütörtök | 16:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Pökhendiek, hazudnak, az erkölcsi szintjük nulla. Lényeg a hatalmuk és annak mosdatása. A Gruevszki-ügyben már szerintem ők sem tudnak kiigazodni, mert még arra sem képesek, hogy összehangolják a sok szart, amit kitaláltak. Itt van ez az Orbán Balázs miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár. Egyebek mellett azt mondta: a kormány úgy véli, Gruevszki különleges bánásmódot igénylő személy, mert 10 évig miniszterelnöki tisztséget töltött be. Azt is mondta, hogy „az ellenzéki sajtó által folytatott dezinformációs kampányt” ne vigyék be a Parlamentbe, mert ez az, ami Magyarország biztonságát valójában aláássa. Nocsak, véletlenül nem a kormány titkolózik, és bújtat egy – azóta már menekültstátusszal megfejelt – elítélt bűnözőt?

Gruevszki-ügyben ez a stratégia, kellett hozzá egy ilyen funkcióban lévő államtitkár is. Nincs új a Nap alatt. Hatalmuk kezdete óta ki vannak képezve a sumákolásból, a hazudozásból, abból is, hogy egészen hígvelejűnek nézzék az embereket. Körmük szakadtáig védték a Nemzet Csalóját. Diplomáciai botrány nem lett ugyan belőle, de azóta is az ország szégyene. Ő nem más, mint a bukott köztársasági elnök, a Schmitt. Lopott. Mi volt ehhez képest Selmeczi kisasszony kifli csücsök ügye. Súlyosabb a tette, mégis a mai napig élvezi az életet – nagy luxusban. Csupán 2010 és 2012 között volt államfő, különös bánásmódot igénylő személy. Ez az ember kellett Orbánnak, akit pórázon vezethet. 2012. április 2-án jelentette be a Parlamentben Schmitt Pál köztársasági elnök, hogy lemond posztjáról. Ilyen a rendszerváltás óta soha nem fordult elő. Pedig már januárban kirobbant a plágium ügy. Az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutatott Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Emiatt nem sokkal a lemondás bejelentése előtt Schmitt Páltól a Semmelweis Egyetem szenátusa megvonta a doktori címet.

Csalt, lopott a közjogi méltóság. Orbán Viktor rafináltan addig-addig taktikázott, hogy úgy oldják meg az államfő „lemondatását”, hogy azt önként tegye meg Schmitt, és – ez a legfontosabb – a közvélemény számára is így tűnjön. Nesztek, idióta emberek, rakjátok a többi közé! A ma külügyi blamázs, akkor szóvivő is beállt a sorba – azóta is ott eszi a fene – „Egy ilyen méltatlan bulvárkacsával nem kívánunk foglalkozni”. Schmitt vérig sértődve mosakodott, összevissza beszélt, politikai gyilkosságot emlegetett. Mindenki más hibás volt, csak ő nem. Mi lett vele? Büntetésből havi másfél millióért lakással, autóval, sofőrrel, kétszemélyes titkársággal élvezte tovább az életet.

Azt tudták például, hogy Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök érdemérmét dr. Schmitt Pál 2010. szeptember 2-án alapította? Az érdemérmével többek között az ifjúság nevelése, az elesettek és hátrányos helyzetűek támogatása terén szerzett kiemelkedő érdemeket; művészi, alkotói, előadói és közszolgálati tevékenységet honorálta a köztársasági elnök. A díj neve 2012-ben Schmitt Pál plágiumbotrányakor A Köztársaság Elnökének érdemérmére módosult. Áder János a díjat 2013-ban megszüntette. Íme a feltűnés nélküli, igen szerény Schmitt.

Ezzel még nem volt vége. Vigaszdíjként – ha már bejelentkezett érte – megválasztották a Nemzet Sportolójának Grosics Gyula halála után. A bukott elnök, a nem doktor szívfájdalom nélkül happolta el a címet arra méltóbbak elől. Kapott ezért is 500 ezer forintot az államtól. Mert ő sportpéldakép is. Erkölcsösség nulla. Nála csak azok szégyellhetik jobban magukat, akik megválasztották. Az a mai napig nem derült ki, hogy orbáni nyomásra tették, vagy Schmitt Pálnak, az Astoria szálló egykori igazgatóhelyettesének, a Kádár-rendszer miniszterhelyettesének, az olimpiai bajnoknak, a sportdiplomatának, a nagykövetnek, a bukott köztársasági elnöknek, a közgazdásznak, a politikusnak és franc tudja még minek tartoztak ennyivel – emlékül.

Akkor azt mondta: „Óriási megtiszteltetés. Számomra az a legfontosabb, ha a saját sporttársaim, akikkel az elmúlt ötven évben előbb együtt versenyeztem, majd sportvezetőként együtt dolgoztam, gondolják úgy, hogy méltó vagyok a címre. Sportvezetőként továbbra is a magyar sport javára kívánok dolgozni mint a NOB tagja”.

Ismét szégyenérzet nélkül. Én meg azt mondom: a Los Angeles-i olimpia bojkottjakor ő volt a MOB főtitkára és a NOB magyar tagja. Szovjet döntésre a magyar sportolók távolmaradásáról Kádár mondta ki az áment. Formálisan ugyan az olimpiai bizottság szavazta meg a távol maradást – egyetlen tiltakozó voks mellett. Ez az egy nem Schmitté volt. Ő a MOB közgyűlése alatt Szófiában bolgár sportvezetőkkel tárgyalt. Azzal magyarázta, a szófiai út már előre le volt kötve. Kérdezem: mi lehetett fontosabb, mint kétszáznál is több magyar sportoló sorsáról szavazni? Mégis ártatlan bárányként lehúzta a vizes lepedőt a jelenlévőkről: „Ott ültek az olimpiai bajnokok, a magyar sport reprezentánsai, kollégáim, ott ültek az újságírók, a sportvezetők, a szövetségi képviselők. És nem akadt egyetlen egy sem a régi menők közül, aki azt mondta volna: gyerekek, hát mi nem azért ülünk itt, hogy megszavazzuk a részvételünk?… Még féltek az emberek kinyilvánítani, amit legbelül éreztek. Úgyhogy végül is örülnöm kellett, hogy azon az ülésen nem voltam jelen, mert én mint NOB-tag lelkiismeretem és esküm szerint nem szavazhattam volna arra, hogy távol maradjunk a küzdelmektől” – mondta az ügyről Schmitt a Kő-féle 2005-ös portrékönyvben. Hányinger az egész pali, simulékony volt ez az ember sportban, közéletben mindenhol és mindenkor. Soha nem teljesülő álom maradt a politika bojkottálta világjáték például Wichmann Tamás, Darnyi Tamás, a vízilabdacsapat, az öttusacsapat (Fábián László és Mizsér Attila révén egyéniben is volt esélyünk), Stefanek Gertrúd, Gáspár Tamás, Baczakó Péter, Kocsis Ferenc, Magyar Zoltán, Wladár Sándor és sokan mások számára.

„Az élet napos oldalán állok, … az ármánykodást, a rosszindulatú pletykát, az igaztalan vádaskodást nehezen viselem. Szinte fizikailag fáj. Ezért aztán soha nem sértek meg senkit, mert úgy vélem, nekik is fájna, ha tudatosan megbántanám vagy megaláznám őket… „A politika sohasem volt az erkölcs küzdőtere. Mindig is az érdekek küzdfövenye maradt, amely bénítólag hat a jellemre… Én ebből kimaradok, és azon veszem észre magam, hogy szinte egyedül, Don Quijote módjára új filozófiát képviselek, egy új stílust”

– álcsodálkozott Schmitt köztársasági elnökként. Az élet napos oldala igaz, a többi mind-mind hazugság. A gerinctelenség olimpiai bajnoka.

Azért tartottam fontosnak mindezt feleleveníteni, mert ez Orbánisztán üzenete. Ha a hatalom pelenkájába kaki kerül, nem eldobják, hanem kimossák. Nem kell értenetek semmihez, törekedjetek jó kapcsolatokra mindenkivel, mosolyogjatok, a nehéz helyzetekből akár megalkuvás árán is vágjátok ki magatokat, egyáltalán: ragadjatok meg minden eszközt arra, hogy építsétek a karriereteket. Legyetek akár bűnözők, csalók, tolvajok, mindig hű elvtársaim maradtok; ne féljetek barátok, haverok, csókosok, veletek vagyok; a rács lakatát is leverem értetek, drága elnökeim! Számíthattok rám.

Gyalázatosan büdös marad ez az egész pelenka mosás – Gruevszkistül, Schmittestül. Már egy jó nagy taccsolás sem könnyít rajtunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!