Harminc évig laktam a Kalef (Széll Kálmán-Moszkva-Széll Kálmán tér) közelében. A Szilágyi Erzsébet fasorra forduló kanyarban volt egy Aqua nevű számítógép alkatrészbolt, oda elég sűrűn jártunk a fiaimmal még a hőskorban, amikor bővíteni kellett meg olykor alaplapot cserélni, néha akkor is benéztem, mikor éppen semmi nem kellett, hátha van valami, amiről nem tudok, de kell. A Dékán utcától a boltig vezető 80-100 méteres járdán az évek során összesen nem találkoztam 20 emberrel. A madár sem járt arra, és amennyire mostanában látom, ez nem változott. Na ezt a járdát szélesítették ki körülbelül a háromszorosára a Kalef „átépítésekor”, ez volt különben az egyetlen érdemi változtatás, minden egyéb maradt a régiben, írtam már erről, nem kezdem újra.
Most a Lánchíd járdáját akarják kiszélesíteni. A Sztracsatella című film egy jelenetét forgatták ott, szerintem nem kellett lezárni a helyszínt, ki akar átmenni gyalog a Lánchídon. Na jó, néhányan bizonyára, de még nem hallottam róla, hogy a híd járdáján tömegverekedés tört volna ki az elviselhetetlen zsúfoltság miatt. Arról most szót sem ejtek, hogy mit jelent a műemléki védettség, arról sem, hogy ha egyetlen egy építményt kellene megemlítenem, amihez nyilvánvalóan semmiképpen sem lehet hozzányúlni, akkor az a Lánchíd volna, még védeni sem kell, ez olyan evidencia.
Azt próbálom megfejteni, kinek juthatott eszébe ez a baromi ötlet, és mit akarhat vele. Lent járt esetleg az Alföld déli részén, és elhatározta, hogy a Csávolyról Jánoshalmára vezető úton a rémi elágazásnál kell lámpás kereszteződést építeni, és a Rémre menő utat kibővíteni autópályává, de ezt elvetették, mert ez azért nem eléggé elvetemült gondolat, hiszen Rémre azért néha mégis csak megy valamilyen jármű, mondjuk bicikli például, és akkor már funkciója volna az autópályának.
Aztán lehetett volna még Karcsán a Pácini holtágból egy világra szóló vízi központot létrehozni, legalább három nehézségi fokú rafting-pályával, jó, hát az ott a Bodrogköz, éppen attól izgalmas, ott felépíteni mondjuk az Alpok valamelyik lejtőjét, ami télen lesikló pályává alakítható…
Az igazság az, hogy bármennyire erőlködöm, olyan felháborítóan ostoba és kártékony aljasságot nem bírok kitalálni, ami a Lánchíd járdájának kiszélesítésével vetekedhetne.
Van egy gyanúm, de nem tudom bizonyítani. Államtitkári rangban funkcionál egy ember a magyar kormányban, akinek a feladata építési éceszeket adni, amikre lehet azt mondani, hogy az építés, de az akció rombolása garantáltan meghaladja és elfedi a keletkező objektum látványát és főképp értékét. Az illető államtitkár tökéletesen látja el a feladatát, lásd Kossuth-tér, Várkert Bazár, Karmelita kolostor és így tovább. Amikor a csúti futballista apró sikkantásokat hallatva és a szája szélét nyalogatva két ápoló kíséretében elindul végleges lakhelyére, másik két ápoló visz majd mellette egy habzó szájú alakot, aki nem engedi a kezéből kivenni a Balaton befedésének terveit – akkor fogjuk megtudni, ki ez az ember.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.