NEHAZUGGY

Kevés hervasztóbb dolog van a világon, mint a tudatlanság. Különösen, ha a tudatlan még oktatni is akar

Benedikty Béla | 2018. Szeptember 24, Hétfő | 9:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Dixi et salvavi animam meam. Ez a latin mondat azt jelenti, elmondtam és megmentettem lelkemet.

Elégnek kellene lennie. Közepesen értelmes, írni olvasni tudó ember érti, amit leírtam, miért kell újra és újra elmondani? Mert olyanoktól tudom, akik már régen készítenek kommentálható portált, hogy az azt látogatók jelentős része leginkább ezeket a „kommenteket” olvassa. A hozzászólók jelentős része is. Ez így együtt arra kiválóan alkalmas, hogy szétkenjék és felismerhetetlenné rondítsák az eredeti írást. Azaz hogy salvavi animam miam, az kevés. Pedig a mondat mögött ott van a világos értelmezés lehetősége: én elmondtam, megtettem azt, ami a legfontosabb volt, okuljon belőle, akinek még nem jutott eszébe ehhez hasonló.

Egy-két nappal ezelőtt leírtam, a bankok működésében nem az a „tisztességtelen”, hogy nem tájékoztatnak megfelelően, hanem hogy az ügyfélre hárítják a saját manipulációik kockázatának viselését. Ennél egyszerűbb képlet nincs: mindenféle árfolyam változtatásokkal különféle nagyságú nyereségekre tesznek szert, aki a legügyesebb pénzügyi szélhámos, az kaszálja a legtöbbet, de aki veszít, az sem lesz különösebben ideges, mert a saját ügyetlenségét, tehetségtelenségét, ostobaságát úgyis a bank ügyfelével fizetteti meg. Tetszik érteni? Nem indítottam pénzügy technikai kurzust, amiben kifejtem, mikor milyen árfolyam változások következnek egy tájfunból Ázsiában, vagy hogy miképpen lehet fölverni az óvszergyártók részvényeit egy villámgyors felvásárlással, mikor felfedezik a HIV vírust és az ellene való legegyszerűbb védekezést – én egyszerűen csak azt állítottam, hogy az árfolyam változtatás a bankok eljárási része és mint ilyen, egyedül a bankok kockázati tényezője, aminek következményeit kizárólag a bankoknak kell viselnie, az ügyfélnek ehhez semmi köze nincs.

Ezt az állítást két érvvel lehet cáfolni. Az egyik, hogy nem igaz, mert Ilyés Teréz és Kiss Emil csinálja az árfolyam változásokat a többi ügyféllel együtt így meg így meg így (részletes bizonyítás, ha már cáfolat), a másik, hogy sem a bankok, sem az ügyfelek, hanem mondjuk az ópusztaszeri sámán a dobütéseivel (bizonyítás egy, kettő, három).

Ehelyett jöttek a közgazdaság tudomány felkentjei, és közölték velem, hogy én milyen tudatlan vagyok, mert a bankrendszer az bonyolult, és nekem még sokat kell tanulnom ahhoz, hogy megértsem. De azt meg sem próbálták megmagyarázni, hogy a bankrendszernek ez a bonyolultsága miképpen menti fel a bankokat azon bűncselekmény terhe alól, amit leírtam. Volt olyan, aki a portálolvasó arcába lökte, hogy 10 millió forintos hitelre a 28 milliós visszafizetés egy egyszerű 10%-os kamattal járó banki eljárás. Tényleg? Jé, hogy én ezt nem vettem figyelembe, hanem azt állítottam, hogy a bankok uzsorások. Oppardon, hát ez egy ismert eljárás, én meg itt hepciáskodom. Meg azt is írták nekem, hogy ha valaki onnan kér pénzt, mármint a banktól, ami nem az ő pénze, az húzza be fülét-farkát, teljesítse a bank követeléseit vagy dögöljön meg. Nagytudású pedagógusom az úrban, ki olyannyira okos és művelt, hogy mindenki más attól koldul, mondja meg nekem, egyszerű gondolkodású primitív páriának, kinek a pénze, amit a bank hitelként folyósít? A banké? Az úristené vagy kié, ha nem azé a közönséges emberé, aki a bank ügyfele? Ma egy másiké, holnap esetleg azé, aki tegnap a hitelt fölvette.

Kevés hervasztóbb dolog van a világon, mint a tudatlanság. Különösen, ha a tudatlan még oktatni is akar.

Akkor még egyszer (félek, nem utoljára): az árfolyam változások banktechnikai eljárások, amikhez az ügyfélnek nincs köze, ennélfogva az ezekkel járó terheket az ügyfélre hárítani bűncselekmény. Nem tudom, mit lehet tenni, hogy ez büntetőjogi következménnyel járjon, nem tudom, mit tehet az a szerencsétlen kiszolgáltatott, aki rászorul a hitelre, sőt azt sem tudom, mit tehet az, aki nem szorul rá, csak felelőtlenül kicseréli az autóját. De ez nem változtat a tényen, mint ahogyan az sem, hányféle magyarázata van egy közgazdasági zseninek arra, miért változtatja a pénzvilág az árfolyamot.

Dixi et salvavi animam meam.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!