NEHAZUGGY

Akkor mégis ki tehet igazságot abban a mocskos fertőben, amiben az állampárt dagonyázik?

Verőfényes szép reggelt kívánok, rögtön vége az augusztusi hónapnak! Csak kicsit nem figyel oda az ember és… husss.

Szerencsére túl vagyunk a nagygenerálozás utáni első munkanapon is, és senki nem mondhatja, hogy a nagyotmondás, ígérgetés, a magyar illiberalizmus csillagtalan egét rugdosó szájhősködés tekintetében lenne okunk bármit is a szemére hányni Orbánnak. Összességében is, részleteiben is szép volt a milánói sétagalopp, lehetett bátran és következmények nélkül mellébeszélni, patetikusnak lenni, és a távoli, valószínűtlen jövőbe projektált nagyívű ígéreteket tenni (ebben emberünk verhetetlen) arra, hogy majd Magyarország segít Olaszországnak visszavinni a bevándorlókat Afrikába. (Egy istenverte országos vastagbélrákszűrést nem bírnak összehozni, mert nincs eszköz és szakember, de majd a bevándorlók hurcibálásában… na, ott aztán nagyon segítenek majd.) Hogyan-miként, mikor, pontosan hova? Az mindegy. A lényeg az olasz és a magyar nép megbonthatatlan barátsága. Hogy természetesen az olasz és a magyar kormány a migrációs kérdés két, egymástól lehető legtávolabbi, egymásnak leginkább ellentmondó oldalán áll (kvótarendszer versus nem kvótarendszer), arról szerencsére egy árva szó nem hangzott el. A kölcsönös vállveregetésbe, egymás érdemeinek szuperlatívuszokba és költői túlzásokba csomagolt elismerésébe (= a parttalan populista, demagóg szócséplésbe) a konkrétumokat nem igazán sikerült beszorítani, de nem is ez volt a cél. Majd az EP-választás után Salvini és Orbán mester jól átrajzolja az európai pártrendszert, és akkor végre az lesz, amit ők akarnak. Aha. Jól van. Most már meg lehet nyugodni, mert attól megnyugszanak az urak. Röhögni is lehetne, ha nem volna abszurd és elkeserítő ez az egész bohóckodás. Pedig azt nem is említettem, hogy a kisimulással igazán nem megvádolható magyar miniszterek elnöke még azt is megengedte magának a felszopási rituálé keretében: Salvini Magyarországon kiemelkedő tiszteletet élvez, „ha ott indulna a választáson, nyerne”.

Az már igaz. A magyarországi választáson konkrétan bárki tud nyerni, aki a Fidesz jól bejáratott, aljadék módszereivel operál. Tudom, azt nem szabad mondani, hogy az állampárt elcsalta a választást, mert ugye ez szemenszedett rágalom, azt viszont talán lehet mondani, hogy a félretájékoztatással zabáltatott populáció nyerte meg a választást Orbánnak és bandájának. Nem én állítom, hanem egy senki által meg nem válaszott grémium, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ): a Fidesz xenofób retorikával és a közszolgálati média uralásával tudott győzni április 8-án. Micsoda meglepetés, ugye? Idejöttek azok a szerencsétlenek és rájöttek, hogy nem tudják megkülönböztetni a kormányzati tájékoztatást a Fidesz-KDNP kampányától. Hogy mik nem vannak… Sose gondoltam volna, hogy ráadásul az átláthatatlan kampányfinanszírozás is szűkítette a valódi politikai vita terét (engem nem kérdeztek, de kurvára semmilyen vita nem volt, miután féknyúznak nem válaszolt a tudatrepedés, mikrofonállványokkal meg nem lehet vitázni), és korlátozta a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek. Ezt már tényleg nem fogják elhinni: a közpénzszolgálati média a Migráns1-en sugárzott tájékoztatásában részrehajlást (!) tanúsított:

A kormánykoalícióról és a kormányról szóló tudósításoknak 96 százalékban pozitív volt a hangvétele, az ellenzékről szóló tájékoztatásé 82 százalékban negatív.

Ja, és hogy és akkor mi van? Semmi nincs, hiszen hőbörgés ide vagy oda, az ellenzéki pártok elfogadták a választási eredményeket, úgyhogy egy kis ejnyebejnye, majd legközelebb tessék jobban odafigyelni, hogy miként csorgatják bele a kormányzati közpénzeket a választási nyomulásba, és ennyike.

Nem baj, mert most hogy visszaszerezték az elsimicskásodott HírTv-jüket, ott nyomják majd a hiteles tájékoztatást, akárki meglássa. Ugyanazok az arcok, akik a választási kampányban futószalagon gyártott hazugságaikért most apróbetűs helyreigazításokra kényszerülnek. Istenem, végre Gajdics elvtárs is visszakerül a helyére, és végre már nem csak silány publicisztikákban szolgálhatja a gazdáit, hanem a képernyőn is bizonyíthatja feneketlen, parttalan hűségét ahhoz, akitől a pénz jön. Mi meg tartsuk el a kisujjunkat, és filozófálgassunk még azon, hogy vajon ez már az, vagy ez még mindig nem az, hogy vajon meddig tart és hol ér véget a magánélet szentsége, vajon mi a hazugság, és mi nem az.

Ezt muszáj ideraknom: tehát a kormánypárt revolverként üzemeltetett hazugsággyára egy rakás ótvar, disznóságot állított a Fidesz politikai ellenségeiről, elbuktak egy csomó pert, a bíróság jogerősen helyreigazításra kényszerítette őket. Mit gondol erről Gulyás Gergely ifjú sztárjogász és csúcsminiszter?

Mi a hazugság, és mi nem, a politikában azt nem biztos, hogy objektíven egy bírósági ítélet meg tudja mondani. De természetesen ha ez így történt, és az ítélet jogerős, akkor azt tiszteletben kell mindenki számára tartani. A politikai vitákban szerintem nem helyes, ha a bíróság tesz igazságot. Természetesen az emberi méltóságnak a sérelme esetén, vagy pedig becsületvédelem esetén ez indokolt lehet, de úgy gondolom, hogy ebbe’ az esetbe’ nem ez történt. 

Értem, tehát akkor ki tudja megmondani, Gulyás úr? Akkor bármit lehet, ami a csövön kifér, embereket tönkre lehet tenni, meghurcolni, mert a politikai vitákban nem helyes, ha a bíróság tesz igazságot? Akkor ki tehet igazságot abban a mocskos fertőben, amiben önök dagonyáznak? Veszélyes vizeken evezünk már megint, innen lassan már az következik, hogy bíróságokra sincs szükség, majd az állampárt eldönti egy kibaszott asztal mellett, hogy nekik mindig is igazuk volt.

Mivel senkit nem érdekel: közben kiderült, hogy az Orbán-família baráti cége szügyig benne van a kormányzat gigantikus Microsoft-üzletében. Hogy előbb-utóbb mindig kiderül, hogy az holdudvar egyik-másik tagja mindig ott van, ahol milliárdos közbeszerzéseket kell megnyerni? Ja, hogy közben az Egyesült Államokban magyar vonatkozású korrupciógyanús ügyletek miatt folyik eljárás a Microsoft ellen? Kit érdekel? Ha a miniszterelnök úr tudna róla, biztosan nem engedné. Lapozás.

Ja, hogy már megint kötelező azon a hétvégén Horthy-emléknapot rendezni, amikor több tízezer zsidót gyilkoltak meg? Smafu. Hogy 77 éve történt a kamenyec-podolszkiji mészárlás, Kenderesen pedig fideszes felszólalókkal megspékelt Horthy-emléknapot tartanak? Véletlen egybeesés, libsik, ne rágjátok a gumicsontot, hiszen tudjátok, hogy Magyarországon zéró tolerancia van. Nem csak az emberséggel szemben, de az antiszemitizmussal szemben is. Nem tűrjük az aljas rágalmakat! Orbán nem antiszemita. Valóban nem. Egy erkölcsileg értelmezhetetlen középkategóriás troll.

Akinek az összes szekértolója és párttársa ugyanolyan undorító anyagból készült, mint ő maga. Ha már a bíróságokról szó esett, idevág az alábbi történetecske is. Van egy Völner Pál nevű fideszes egyén, mellékállásban igazságügyi államtitkár, aki Trócsányi László miniszter helyett válaszolt Gurmai Zita és Mesterházy Attila ama írásbeli kérdésére, amely az állampárt sufnijogászi trükközése eredményeként nemrégiben létrehozott új közigazgatási bíróságokra és felsőbíróságra vonatkozott. Nevezetesen arra, hogy konkrétan milyen szempontokat fog értékelni és figyelembe venni a szaktárca, azaz hogy mi alapján választják ki a tisztviselőket a bírók közé. Völner válasznak nem nevezhető ordenáré, impertinens okádék válaszából idézek:

Természetesen megértem, hogy az MSZMP utódpártjának tagjaiként huszonnyolc évvel az első szabadon választott népképviselet megalakulása után is nehéz elfogadniuk, hogy a leendő bírákkal szemben többé nem elvárás sem az MSZMP (vagy korábbi MDP) tagság, sem pedig más politikai szempont, hanem a jogállamiság elvének megfelelően, a tisztség kizárólag szakmai felkészültség, képzettség és rátermettség alapján, pályázat útján nyerhető el. 

Az ócska ügynökökkel, sötét múltú, régi rendszerek kiszolgálóival vastagon kitapétázott Fidesz, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának elsőszámú kerékkötője az első szabadon választott népképviselet megalakulása után 28 évvel még mindig kappanhangon óbégatva kommunistáz. Másokat.

Szerintem nekem egyelőre ennyi bőven elég volt a rutinszerű hányinger kialakulásához. Ezért valami egyáltalán ide nem illő muzsikával kívánok szebb napo(ka)t mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább