Sok munka lehet ebben a közleményben. Nem lehetett egyszerű úgy megfogalmazni, hogy egy fikarcnyi felelősség se jusson Magyarországra, hanem – szokás szerint – kizárólag az áldozat szerepét sikerüljön kivenni a kosárból. Most nem fogok mesélni a Horthy-kultusz feltámasztásáról és nem kérdezem meg, ez hogyan fér meg a kormánypártok értékrendjében a máríros-hősös eposszal?
Azt főleg nem kérdem meg a drága kereszténydemokrata honfitársaimtól, hogy akkor is ilyen szabad, boldog és biztonságos országként értékelnék-e Orbánföldjét, ha nem a kényelmes parlamenti fotel mélyéről pislognának a párhuzamos valóságra, hanem úgy élnének, ahogy az emberek többsége: munkából.
A KDNP szerint egyöntetűen kell felemelnünk a szavunkat az elesettekért és az elnyomásban élőkért.
A párt a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, csütörtökön azt MTI-nek küldött közleményében hangsúlyozta: az emléknapon újra és újra fel kell idézi azokat a rémtetteket, amelyekből Magyarországnak olyan sok kijutott az elmúlt évszázadban is.
Azt írták: Magyarország ma valódi demokrácia, ahol biztonságban van az emberek élete, tulajdonuk és értékeik, ugyanakkor megtapasztalták már. milyen a kommunista vagy a náci diktatúrák alatt élni, éppen ezért kell egy erős, szuverén és igazságos ország fejlődéséért dolgozni.
„Továbbra is meggyőződésünk, hogy az igazi védelem az elnyomással szemben egy olyan kereszténydemokrácia lehet, amely mindennél jobban óvja az emberi méltóságot és mindent megtesz azért, hogy a közösség értékein belül az egyén minél jobban kiteljesedhessen” – írták a közleményben.
2011 óta augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot.
A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen. (MTI)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.