Bekerítjük magunkat, a Mekk Mesterek országa leszünk.
Készül az új tanévre az Orbán-kormány is. Sajnos nem ülnek be az iskolapadba, pedig az iszonyatos szellemi sötétségükből nem ártana kirángatni őket. Folytatják… Kinyírják az iskolákat – felső, alsó szinten. Úgy zavarnak el iskolavezetőket, mint a sicc. A pártirodákban dőlnek el szakmai sorsok. Ahogyan Vácott, Debrecenben és Pásztón is történt a közelmúltban. Fidesz-kádereket ültettek az igazgatói székbe – hiába álltak ki a kollégák a szakmai múlttal, tapasztalattal, tudással bíró pályázó mellett; hiába volt a helyi önkormányzat állásfoglalása. Kaszál a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Sorban jönnek az igazgatómutyik.
Arra emlékszem, amikor a jobbára mindenre alkalmatlan, de hű seggnyaló, Czunyiné dr. Bertalan Judit oktatási államtitkár kedves ismerősét nevezték ki a budafoki gimnáziumba. A szülők ugyan tiltakoztak, tüntettek, de leszarta a minisztérium, a Klik is. Majd amit az ártatlan képű, langyos Czunyiné akar, az lesz. Elég szólni a K-vonalon. Hej, Rákosi pajtás, itt újra élhetnél! Most könnyen mondom, a gyerekemet azonnal kivenném ezekből a letompított vezetésű iskolákból, mert cirkusszal, narancssárga ideológiával, hozzá nem értéssel nem működik az oktatás. Aztán eljutnék odáig, hogy már csak Orbán-iskola működne az országban. Akkor hová járna a gyerekem? Az iskola óriási kihívás a szülőknek is, nagyon észnél kell lenniük, figyelniük arra, hogy a sokszínű, nem egyforma személyiségű gyermeküket ne a Fidesz világképére kopírozzák.
Nem véletlenül hiányzik a magyar iskolákból most már csaknem háromezer pedagógus. Nem akarnak birkaiskolákban tanítani. Helyettük mennek a képesítés nélküli emberek az agymosodákba. Az orbáni patyolatban elég egy gombot megnyomni, gondolkodni tilos – így lesz piszkosszürke a magyar diákok, tanárok lelke. Emlékszem, a hetvenes évek elején, amikor érettségiztem, sok ismerősöm menekült a képesítés nélküli pedagógus állásba. A mai napig nem értem, miért nevezik őket pedagógusnak, ha nem tanulták a hivatást, nem értenek hozzá. Azok választották az állást, akiket nem vettek fel sehova, vagy úgy gondolták, ellavíroznak egy darabig, aztán majd történik velük valami. Ez most annyiban változhat, hogy rokonakat, ismerősöket dugnak be a diákokhoz. Olyan gyerekekre kényszerítik rá a szakértelem nélküliséget, akik speciális törődést igényelnének. Orbánék semmibe veszik a „másokat”, ne legyenek szem előtt, ne okozzanak gondot. Micsoda megalázó lehet a szülőknek is, hogy másodrangú emberként kezelik a gyereküket – már kicsiként az iskolában. Mekkora gazemberek ezek! Ma már bárhová bárkit felvesznek, hogy ne maradjanak el órák, a még megmaradt tanítók ne dögöljenek bele a munkába. Ezek a berepülők tanár nénik, tanár bácsik lesznek, és majd el is hiszik, mennyire jók. Álságos, hazug banda garázdálkodik a jövőnkkel.
Kívánom a kormány tagjainak, hogy műtétüket orvosi asszisztens végezze; a házukat/palotájukat kubikus tervezze meg; peres ügyekben képesítés nélküli akárki ítélkezzen; fogukat asztalos csiszolja, gyengénlátóirányítsa a magánröpcsijüket. … és akkor itt lesz a Mekk Mesterek országa. Bekerítjük magunkat. Se be, se ki. Csapás csapás hátán – nesztek, ennyit értek!
Észbontó terv az is, hogy szakgimnáziumokban nem lesz földrajz tantárgy. Minek az, csak elboldogul a fiatal, ha utazni akar, csak elboldogul, ha az Alföldön keresi a Bakonyt. Ma már nem csak azt illik tudni, hol folyik Szajna, melyik országnak melyik a fővárosa. Kifordított agyú, amatőr emberek bűne, hogy semmibe vesznek egy tudományt, a tanárok tudását, megfosztják őket a munkájuktól is. Mi a szent lócitromot akarnak még? Éppen most lenne fontos a fiatalok számára megismerni, felfogni a legalapvetőbb természeti, gazdasági, társadalmi ok-okozati összefüggéseket – a globális rendszerek hatásait életükre. Persze, lehet iskolai folyosón testnevelni mindennap, ettől imádják meg a mozgást a fiatalok; lehet naponta énekelgetni. Lehet hazugságokat beleírni a tankönyvekbe. Fontosak a készségtárgyak, de fel kellene állítani olyan sorrendet, olyan tudásanyaggal az iskolákban, amelyekben a fiatalok világpolgárként sem vesznek majd el.
Nem és nem. A tudásra sorozatban mond nemet az Orbán-kormány, lezülleszti az általános műveltséghez tartozó ismeretanyagot, megmondja mit kell tudnod. Mi jöhet még? Bármi, ami szenny, ami érdektelen, ami elavult, ami Orbán személyes mániája. Ennél a hatalomnál már csak a tudatlanság veszélyesebb. Mi lesz a gyerekekkel, mi lesz velünk, ha a fafejű pupákok minden értéket beledobnak a moslékos vödörbe? Én tudom.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.