NEHAZUGGY

Fertőző és visszafordíthatatlan

Jobb reggeleket,  viccesebb napokat kívánok mindenkinek! Mondjuk 35 fok helyett lehetne 27, és lehet, hogy én már ennyivel is beérném. (Ja, nem.) Viszont kivételesen valami jóval és szívet melengetővel kezdeném, mert a szívmelengetésnek és a kánikulának semmi köze egymáshoz.

Tök jó volt látni tegnap este élő televíziós műsorban Kulka Jánost, aki két évvel ezelőtti stroke-ja óta először állt ilyen formában a nyilvánosság elé. Az sem képes teljesen elrontani ezt a kellemes érzésemet, hogy akadt propagandista, akinek a művész gyógyulásáról az jutott eszébe először, hogy az elmúlt években Kulka János olyan markáns módon tette le névjegyét a hazai baloldal mellett, hogy nehéz lett volna ezt az aktív politizálást a művészetétől elválasztani. És akkor mi a szent szar van? Kit érdekel? Senkit? Akkor jó.

… azt mondom, hogy feledkezzünk meg most politikai hovatartozásról, oldalfüggéstől, és minden mástól, s maradjon csak és kizárólag a segítségnyújtás. Segítsünk neki pótolni ezt a hiányzó másik felet! Helyettesítsük be az esetlegesen korábban érzett ellenszenvet az iránta érzett szeretetre. Ha teszem azt protest módon Ibsent játszik, elnéző mosollyal szájunk szegletében nézzük, s koncentráljunk a szerző által megfogalmazottak általunk történő értelmezésére.

Egyszóval imádkozzunk, hogy Kulka János teljesen felépüljön, és sok parádés szerepalakítással ajándékozzon meg minket!

Én a magam részéről azért is imádkozom, hogy hagyja a csudába a politikát, és koncentráljon inkább a művészetére.

Hogy olyan nem lehet tényleg, hogy legalább egyszer, legalább a Kulka-kaliberű emberekről ne az jusson eszébe valakinek, hogy milyen oldali? Soha nem lesz már ennek vége? Tényleg nem mindegy, hogy ki milyen oldali? Nem az lenne a normális, hogy leszarjuk az amúgy is semmire nem jó, sehova nem vezető oldalazásokat és politikai hovatartozásokat? Francnak kellett ezt a gagyicska cikket megírni? Egyszerűen nem értem, bár a megengedő hangnem pontosan jelzi, hogy még a propagandának is kínos volna ennél jobban beleszállni a hatalmas népszerűségnek és szeretetnek örvendő Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművészbe. Elég lett volna annyit írni, hogy mielőbbi teljes felépülést kívánunk Kulka Jánosnak.

Ezzel szemben politikai oldalazzunk ott, ahol annak helye és létjogosultsága van.

Úgy vélem, Orbán azért nem jutott olyan messzire, mint amennyire akart, mert mi közbeavatkoztunk. Szerintem minden olyan lépést, amit nem tehetett meg az első körben, most fog megtenni

– ezt Eleni Kounalakis, az USA volt budapesti nagykövete nyilatkozta egy interjúban. Azt is állította, a magyar miniszterelnök minden lehetséges hídfőállást elfoglalt. Korlátozta a sajtószabadságot, és kirúgatta azokat, akiket nem szeretett. „Megtehette, mert a médiumok jó része állami tulajdonban van, vagy az állami hirdetésekből tartja fenn magát” – mondta, majd hozzátette, a bíróságok és az önkormányzatok fölötti hatalmat is meg akarta szerezni magának. Vagyis azt állítja ex-nagykövet asszony, hogy az Obama-adminisztrációnak illetve az EU-nak és intézményeinek is köszönhető, hogy Orbán  óvatosabb lett, és nem ment olyan messzire a demokratikus jogállam leépítésében, mint szeretett volna, nem akarta ugyanis kockáztatni Magyarország EU-s és NATO-tagságát.

Hát hogy is mondjam csak? Szerintem Orbán pontosan olyan messzire jutott, mint amennyire akart. Orbán már túl van árkon és bokron. Az, hogy még mindig nem tekinthető befejezettnek a műve, mert a bíróságok foltokban még működnek, mert még létezik néhány kormánykritikus médiaorgánum, vagy mert még nem koronáztatta magát mindenható vezetőjévé ennek a lángoktól ölelt feudális hűbérbirtoknak, egyáltalán nem jelenti, hogy nem az történik, amit ő akar. De, pontosan az történik. Ennél csak az tragikusabb, hogy ragályos, fertőző és visszafordíthatatlan, amit művel. Szerintem senki nem dicsekedhet azzal, hogy bármit is megakadályozott volna ennek a betegségnek a terjedésében.

Aminek rengeteg alkotóeleme van: a jogalkotási sunyulástól, a teljes valóság meghajlításán át a Mészáros-dinasztia saját lábra állításáig, vagy addig, hogy egy 120 milliós stadion a hússzorosába, azaz két és félmilliárdba kerül, mire elkészül.

Vagy addig, hogy miután az egészségügyi intézmények számára a nagyszerű Orbán-kormány előírta, hogy kizárólag a Belügyminisztérium büntetés-végrehajtási cégeitől vehetik a toalettpapírt, még akkor is, ha azok drágábbak a piacról beszerezhető hasonló termékeknél, jön az ÁSZ kretén elnöke és a vécépapír kapcsán közpénzherdálással vádolja meg a kórházakat. Mert nem elég, hogy hatalmas mennyiségű vécépapírt vásárolnak, de fel sem merül bennük, hogy ezt közbeszerzési eljárásban tegyék.

Vagy addig, hogy a legnagyobb nyári kánikula idején elzárják a vizet a végeken, ahelyett, hogy a vízfogyasztást csökkentő, de a hozzáférést még lehetővé tévő szűkítéses módszert alkalmaznák, majd a víz nélkül maradt szerencsétleneket az EU-pénzből épült közmosodába sem engedik be.

És tényleg baszottul ne legyünk demagógok és még csak meg se rebbenjen a szemünk, amikor azzal szembesülünk, hogy közben a fogalmatlan disznószerelő leszármazottai is napi 1 millióval zsírosodnak, vagy hogy az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését. Mert ők genetikailag plebejusok, nemzetiek, gerincesek, tisztességesek és nekik a haza az első. Valóban. Kétség nem fér hozzá. Vagy ha igen, akkor Soros.

Mindeközben lánctalpakon fröcsögve hamisítják a múltat, és mára oda jutottak, hogy azt is átírják, hogy ők átírták a múltat. Minden idők egyik legkártékonyabb fideszes ideológusára gondolok (néha meg-megállva), akinek nem csak a történelmi tények büdösek, de azt sem hajlandó elismerni, hogy hibázott és bírósági ítéleteknek sem hajlandó eleget tenni. Mert ebben a tetves országban a törvények mindenkire vonatkoznak, kivéve Schmidt Máriára és bandájára. Akik odáig fajultak az erkölcstelenségben, hogy még a vonatkozó honlapjukon sem voltak hajlandók kijavítani a Pruck Pál-fotót (akin kurvára nem Dózsa László látható), inkább onnan is leszedték az egészet. De tessék csak sorosozni, migránsozni, brüsszelitázni, mert az segít. Nem fog, ezek egyenként törölnek el mindenkit, ha lehetőségük lesz rá. És simán lesz, mert azon ügyködnek nagy erőkkel. Majd ha a tudatrepedés kiáztatta a tyúkszemét és visszatér a jól megérdemelt nyaralásból, itt kő kövön nem marad.

Najó, akkor nem hergelem magam tovább, pláne nem a kedves olvasót, így is megkocsonyásodtak, majd egyenként molekuláikra bomlottak az agysejtjeim ebben a melegben. Úgyhogy ajánlok egy hasznos olvasmányt a végére. Bár minden tiszteletem mellett sem vagyok elkötelezett rajongója Náray Tamásnak, de a hvg.hu-n megjelent, vele készült interjú minden szava a helyén van. Azt leszámítva, hogy az a félelmetes mentális deficit, ami szerinte kialakulóban van ebben az országban, az már nem elbeszélő jelen, hanem a befejezett múlt. Ettől igazán félelmetes. Kitartást, drága emberek, lesz ez még rosszabb is. Csókpuszipacsi!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább