Azt olvastam valahol, hogy itt a legutóbbi nyolc évben milyen szörnyűségek történtek. Hadd segítsek valamit tisztázni. Huszonnyolc. A szörnyűségek huszonnyolc éve történnek. Pontosabban volt négy év, amikor viszonylagos nyugalom honolt, dehát annak a napjait is a romok eltakarítása vitte el – a magyar történelem egyik legnagyobb kártevőjének, a harmincas éveket idéző dölyfös miniszterelnöknek a fizikai és szellemi dúlását próbálta rendbe hozni egy nem túlságosan tehetséges ember a jobb sorsra érdemes kormányával.
Utána jött a világtörténelem egyik leggusztustalanabb, legjellemtelenebb és legaljasabb figurája, aki látszólag elvesztette ugyan a 2002-es választásokat, de addig bömbölt a homokozó közepén, amíg el nem érte, hogy mindenki rá figyeljen, lényegében szünet nélkül az történik, amit ez a sejthalmaz akar. Azaz semmi jó nem történik, mert soha semmi jót nem akart, mert a zsigereiből árad a pusztítás vágya.
Hitler legalább a kutyáját szerette, és olykor rávigyorgott egy-egy gyerekre, és megépíttette a Waldbühnét meg az autópálya hálózatot – ez a primitív tróger még azzal is csak árt, ha valamit építtet. Ez a nyavalyás csúti futballista amúgy is szánalmas históriánk legförtelmesebb korszakát jelenti, megmondom, miért. Nene. Ne tessék rákosizni meg hortizni, Haynau és a többiek mind egy-egy szörnyű korszakot jelentettek, de akkor nem volt másra esély.
Ugye tudják, kicsoda Levin. A nagy Levin. Ejnye no. A három testőr Afrikában. Na ugye. Igoriban, a rettenetes büntetőtáborban egy Pittman nevű szökött katona létrehozza a légionisták paradicsomát. És Levin – akiről végül kiderül, hogy még a velszi hercegnek is főzött – mégis bekerül abba a kunyhóba, ami az igazi büntetést jelenti, a dzsungel poklát. A többiek megkérdezik, miért nem élt nyugodtan az igori táborban. Idézem a válaszát: Mansonban csak rossz ételeket főztek. Azt még kibírom. De itt jó ételeket rosszul főznek, és abba meg kell halni.
Hát ezért.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.