December 21,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Az Orbán-kormány önmagától örökölt adóssága

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ide teszem, hogy ne kallódjon el. Sok honfitársunkat érinti a dolog. Nem túlságosan meglepő, de azért jegyezzük meg: többnyire a nők azok, akik a tartósan ápolást igénylő hozzátartozóikat gondozzák. Akár gyermekről, akár felnőttről, akár idős családtagról van szó. Napi 24 órában, gyakorlatilag magukra hagyatva végzik ezt az áldozatos munkát. Itt lépne be a társadalmi szolidaritás, de nem lép be, mert a kormány nem érzi eléggé fontosnak ezeket az embereket. Az történik tehát, hogy az ápolást végző leveszi a terhet az állam válláról, az állam azonban nem érzi úgy, hogy segítenie kellene ennek a nehéz tehernek a cipelésében. Ha valaki folyamatos ápolásra szoruló embert gondoz, akkor nem tud munkát vállalni (ez nem igaz így, mert ez iszonyúan kemény munka önmagában is), nem, vagy alig lesz nyugdíja, de még megélni sem tud a havi 29 340, 44 010 vagy az 52 812 forintos ápolási díjból. Ez utóbbi a kiemelt ápolási díj, ennyit nagyon kevesen kapnak. És ne felejtsük el, hogy azoknak az embereknek, akik ennyire betegek, sokkal magasabbak a költségeik, hiszen speciális élelmiszerek, gyógyszerek, felszerelések – emelőberendezés, felfekvés elleni matrac – és ezer más olyan dolog kell(ene), amiket még egy jó fizetés mellett is nehéz finanszírozni, harmincezer forintból pedig lehetetlen.

Nincsenek annyian ezek az emberek, hogy az állam (az adófizetők) ne lenne képes megoldani a napi gondjaikat. Már tegnap is késő lett volna. Eddig is ugyanez a kormány volt, legfeljebb a választás után történt némi cserebere a minisztériumokban, de ne tegyünk már úgy, mintha valami örökölt terhet venne át a szériában harmadszor hatalomra vergődött Orbán-kormány. Kíváncsi leszek, van-e olyan fontos ezeknek az embereknek az elkeserítő helyzete, mint a több ezer kilométerre innen megvédett keresztények, vagy a Franciaországból ide cipelni szándékozott kereszt ügye.

Az érdekvédelmi szervezetek szerint sürgősen felül kell vizsgálni az ápolási díj rendszerét, ezért ismét benyújtották erre vonatkozó javaslataikat a kormánynak – közölte a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) csütörtökön az MTI-vel. 

A közleményben azt írták, a MEOSZ már 2017 áprilisában előterjesztette javaslatait az Emberi Erőforrások Minisztériumának, komolyabb változás azonban meglátásuk szerint nem történt. 
    Az új vezetésű tárcánál azonban a MEOSZ korábbi beadványa nyomán megkezdődött a probléma feltárása, ezért a szövetség a javaslatok ismételt benyújtása mellett azt kéri, hogy a javaslatát támogató öt érdekképviseleti szervezettel – Autisták Országos Szövetsége, Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Siketvakok Országos Egyesülete – együtt vehessen részt az ápolási díj szabályozásának módosításával foglalkozó munkacsoport munkájában – írták.
    A MEOSZ javaslata szerint a legalacsonyabb ápolási díjnak is el kell érnie a mindenkori minimálbér összegét, több családtag egyidejű ápolása esetén annak kétszeresét. Fontosnak tartják, hogy az ápolási díj forrásait a központi költségvetésből biztosítsák, önkormányzati finanszírozás esetén ugyanis területileg súlyos egyenlőtlenségek jönnének létre.
    A javaslatok között szerepel, hogy az ápolást végző családtag munkáját munkaviszonyként vagy foglalkoztatásra irányuló, biztosítást eredményező egyéb jogviszonyként ismerjék el. Így az ápoló jogosult lehet a társadalombiztosítás egészségbiztosítási ellátásaira, továbbá fizetett szabadságra, betegszabadságra, valamint helyettesítésének megoldására tarthatna igényt.
    A MEOSZ javasolja továbbá, hogy bővítsék az ápolási díjra jogosultak körét, és az ápolást, gondozást ne csupán közeli családtagok láthassák el, előfordul ugyanis, hogy egy súlyosan mozgáskorlátozott embernek nincs olyan – törvény által megkövetelt – hozzátartozója, aki ápolni tudná.     
    A szövetség szerint enyhíteni kellene azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az ápolási díj mellett némely rendszeres pénzellátások egyidejű folyósítását, vagy lehetővé kellene tenni, hogy a rendszeres pénzellátások legalább egy részét az ápolási díj teljes összegével együtt lehessen igénybe venni. 
    Kérik továbbá, hogy az ápolást végző más munkát is vállalhasson, ha arra módja, igénye van, és az ápolás megszűnése esetén az álláskeresőknek járó minden ellátást, szolgáltatást igénybe vehessen.
    A MEOSZ a javaslatait megküldte mások mellett Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, Varga Mihály pénzügyminiszternek, Korózs Lajosnak, az Országgyűlés népjóléti bizottsága elnökének, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárnak és Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottnak.
    A közleményben jelentős előrelépésnek nevezték, hogy január 1-jétől nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forintos kiegészítő támogatásban részesül az ápolást végzők meghatározott köre. Rendkívül diszkriminatívnak tartják azonban, hogy a törvény különbséget tesz a tartós ápolást végzők között a szerint, hogy a gyermeküket vagy más családtagjukat gondozták, ezért a közelmúltban az alapvető jogok biztosához fordultak.
    Ápolási díjat az a hozzátartozó kap, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti ember gondozását, ápolását végzi. Január 1-jétől a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása után az alapösszegű ápolási díj 29 340 forint, a kiemelt összegű ápolási díj 52 812 forint, míg az emelt összegű ápolási díj 44 010 forint. Ezek az összegek meg sem közelítik az egykeresős létminimum szintjét, amely 2016-ban 88 ezer forint volt – olvasható a közleményben. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.