Jó napot kívánok! Olyan mélyen kipihentem magam, hogy akár át is ugorhatjuk a reggelt. Vagy ha nem is, arra azért vigyázzunk, hogy talpaink nehogy egymásra lépjenek. Akarom mondani ez az a nap, amikor a nemzeti összetartozás jegyében talpaink igenis egymásra léphetnek, sőt, ez a kívánatos. Másfelől ma sokat kell mondogatni, hogy magyar az, akinek fáj tTrianon. A minap is mondogatta ezt a június 4-ére való emlékezés jegyében egy C-kategóriás NER-történész, de én minden alkalommal elborzadok, amikor ezt a történelmen átívelő ostobaságot hallom. Ezt a megélhetési kesergést, ezt a minden évben eljátszott patetikus gyászba borulást, a múlt sérelmein túllépni nem hajlandó, azt folyamatosan a jelen útjába állító picsogást ugyanis rendkívül károsnak tartom.
Anélkül, hogy bárki tagadni, vagy bagatellizálni akarná: az első világháborút Magyarország számára végleg lezáró, területének kétharmadát és többmillió polgárát elcsatoló trianoni békeszerződés aláírása a maga idején a felfoghatatlan tragédia erejével hatott, életeket tört derékba és változtatott meg visszafordíthatatlanul. Ugyanakkor az olvasata az egésznek máig olyan, mintha mi ott se lettünk volna, mintha a fejünk felett hoztak volna döntéseket, és ezért nekünk az a dolgunk, hogy az idők végezetéig keressük a bűnbakot, a felelősöket. Ezzel szemben az igazság az (ITT egy idevágó, sok mindent tisztázó interjú), hogy nincs sem konkrét személy, sem konkrét nemzet, aki ezért a döntésért egymagában felelősségre vonható, nincsenek szabadkőművesek, nincsenek magyarokat utáló franciák. A mitikus elemekkel teletűzdelt bűnbakkereső sirámok és tévhitek vannak többnyire, amelyek rendre figyelmen kívül hagyják a korabeli világpolitikai tendenciákat és a magyar felelősséget. Ettől függetlenül kifizetődő máig a tévhitekre épülő sebeink nyalogatása, és azok a szerencsétlen analógiák, amelyekkel az akkori Európát szembeállítjuk a mostani Európával, és dúlt kebellel pofázzuk tele a Kárpát-medencét azzal, hogy ma is pont olyan gazemberek akarnak minket szándékosan tönkretenni, mint amilyen gazemberek feldarabolták akkor az országunkat.
A helyzet az, hogy trianon egy istentelen nagy politikai biznisz a féligazságokkal hergelt, múltbarévedő, lebutított, jobb híján kényszeresen a magyarságába (ami nem érdem, legfeljebb állapot) kapaszkodó országban, ahol az ember mértékegysége a műveletlenségben gyökerező mindent is jobban tudás. Pedig kevesebb pátosz, kevesebb önfelmentés, kevesebb alaptalan, tényeket nélkülöző vagdalkozás sokkal inkább a nemzet épülését szolgálná, mint az áldozati szerepben tetszelgő óbégatás. Tudom, én vagyok a hazaáruló, de ezt akkor is le kellett írnom, hátha. Hátha évek múltán nem számít majd viccesnek, hogy valaki a fennáló rezsim vélt ellenségeinek ostorozása közben olyan ordas baromságokat írjon le, mint például nemrég tette egy állampárti íródeák (igen, az örök gyurcsányozás jegyében fogant ez az agyhalál közeli állapotot tükröző szentencia):
Születésének napja, június 4-e szimbolikus dátum, 41 évvel azelőtt írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
Ja, aki június 4-én született – 1920 után bármikor – és nem orbánista fideszes, az igenis tehet róla, hogy akkor született. Szimbolikusan.
Térjünk vissza a mába, vagy a tegnapba legalábbis, a kötcsei, pincepörköltbe csomagolt polgári piknik magasságába. Aki még mindig nem tudta volna: harc van, elvtársak! Európai léptékű harc van, de szerencsére mimagyarok álljuk a sarat a migráció vérzivatarában. Ott leselkedik ránk a veszély minden csipkebokorban, de a bevándorlást ellenző és a keresztény kultúra elsőbbségét képviselő erők (Viktorovicsnak szimbolikus 5000 forintra telt a nagyvonalúságából az üldözött keresztények megmentése iránti érdeklődés, höhö) átlátnak a szitán.
Mi Európán és az EU-n belül képzeljük el a jövőnket, de számunkra Magyarország az első. (…) Nekünk van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek.
Jól hangzik, nem? Csak úgy szakad az ing, meg a gatya, csak úgy vöröslik a téglapor a dúlt kebleken, hát milyen jól beszélt megint ez a drága jó ember! Én nem értem, hogy ugyanazokért a dacos-harcos-rongyos szólamokért, miért kell elkirándulni Kötcséig, hát napi 24 órában ezt vernyogják egyébként is. Jó, tudom, Szilus ellenállhatatlan főztje, az tehet mindenről.
Egyébiránt valóban harc van és ostrom alatt állunk. Ezt onnan is lehet tudni, hogy kemény 5 darab migráns próbált a tegnapi nap folyamáb betörni az országunkba, amit nem adunk senkinek. Lássuk be, ez veszélyes! Májusban egyébiránt néhány kiugró napot leszámítva volt olyan, hogy naponta 1 ember illegálisan szét akarta verni a kerészténységünket. Csodálkozom, hogy egyáltalán még bírjuk a gyűrödést.
Salakék tegnap az MTI jól értesültsége nyomán körbevernyogták az étert azzal, hogy Orbán szlovén korrupt haverja, Janez Jansa, vagyis a jobboldal győzött Szlovéniában a tegnapi előrehozott parlamenti választáson. Ahol már egy ideje Habony osztja a lapokat és a szellemi mérget a felvásárolt médiájában a populációnak. A kép ettől egy árnyalatnyival bonyolultabb: a Fidesz migránsozós feketekampányának elemeivel haknizó, nem mellesleg rövid ideig börtönviselt Jansa megszakításokkal már nyolc éven keresztül volt kormányon, és nem sokan vannak, akik adnák az arcukat egy olyan kormánykoalícióhoz, amelynek ő is része. Ezért bár valóban az általa vezetett Szlovén Demokrata Párt (SDS) kapta számszerűen a legtöbb szavazatot, egyáltalán nem valószínű, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy újra megkaparintsa a hatalmat. Pedig milyen jó lenne egy újabb gátlástalan, demagóg, populista, korrupt romboló egy európai ország élére, nem? Pedig milyen jó munkát végzett a más országok belügyeibe beleugató magyar félisten, nem? De. Hogy mi lehet az oka annak, hogy Jansa egyedüliként nem állt a nyilvánosság elé vasárnap este, azt nem tudom, de az általa kiadott közlemény magával ragadó: az SDS kormánya jót tenne Szlovéniának, hogy még unokáik is szlovén dalokat énekeljenek. Hát tényleg. Szerintem is.
Ami minket illet, újabb nyomós okunk akadt a nemzeti büszkeségre és az Orbán-rezsim ajnározására: százmilliárd forint uniós támogatást bukhatunk a magyar közbeszerzési korrupció miatt. Pedig Gulyás Gergely professzor is elmondta (Mészároslölö felsírt valahol a távolban) a tutit ezzel kapcsolatban:
Azt remélem, hogy mindenki, aki Magyarországon tisztességes versenyben vesz részt, és teljesítményre képes, az tud nyerni. Mindig elmondtam, hogy a közbeszerzéseken az a fontos, hogy minőség, tudás, teljesítmény és árverseny legyen, ezeknek kell érvényesülni. Ezt kell a közbeszerzési törvénynek is szolgálni.
Hát ahhoz képest, hogy csak a minőség, a tudás és a teljesítmény számít, ez a 100 milliárd nem hangzik valami jól, nem igaz? Hogy milyen 100 milliárd? Hát ez még arra vezethető vissza, amikor a senki által meg nem választott Európai Bizottság auditorai novemberben Budapesten jártak és beleavatkoztak a kampányba és ennek jegyében 34 kiválasztott uniós projektet vizsgáltak (beleértve a felcsúti csühöst is). Ennek nyomán a teljes intézményrendszer közbeszerzési ellenőrzési része hármas osztályzatot kapott a négyfokozatú skálán. Ez azt jelenti, hogy nagy hibákkal, recsegve-ropogve működik a rendszer. Az Európai Bizottság emiatt az uniós támogatások egy részének megvonását, 10 százalék átalánykorrekciót javasol, vagyis minden tizedik eurót visszakéri a geci Brüsszel. Így jön ki a csinos 100 milliárd. De nyugi, ez csak azért van, mert Soros, és mert báncsák a Viktort, a migránsverőt, és mert támaggyák a nemzeti szuverén lopást szuverenitást.
A való világban mindeközben hasítunk, mint a hétszentség: havi 300 ezres fizetéssel is nehéz pincért fogni a Balaton mellett, már olyan szakácsot se igen lehet találni, aki nem ért hozzá, és olyan helyek is vannak, amik a munkaerőhiány miatt máris lehúzták a rolót. Nagyon szépen megkérek mindenkit, hogy eszébe ne jusson megzavarni a főnök urat ilyen marhaságokkal, neki hadakozni valója van a világgal, nem ér rá ilyen pitiánerségekkel foglalkozni. Köszi. És a végére, apropó homofób, nemzeti vinnyogás: tudományosan bizonyították, hogy az ostobaság és a homofóbia összefügg. Ezt csak azért rakom ide, hogy ne az legyen, hogy én sötétbunkózom le azokat, akik Billy Elliot történetéből is a liberális buzilobbit bírják kiolvasni.
Eredményes szép hetet mindenkinek, én ezennel ünnepélyesen eltolom a biciklit, vagy a fostalicskát, vagy mi ez. Zene és jöhet a további móka és kacagás!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.