Miközben a kormány bőszen harcol az értelmiség, a művészek és a közönségük ellen, addig ez a csoport nem hogy fogyatkozna, hanem inkább egyre csak növekszik. Az ugyanis, amit valaki megpróbál erőszakkal betiltani, az bizony csak jobban fel fogja kelteni az emberek érdeklődését. Betiltani ugyan be lehet sok mindent, de ameddig igény van rá, addig annak támogatottságát a valóságban megszüntetni szinte lehetetlen. Ilyen Alföldi Róbert is és az ő szerepei, rendezései. A hatalom nap nap után próbálkozik azzal, hogy az ország egyik legkritikusabb hangját elnémítsa, de harcuk hiábavaló.
Alföldi Róbert azon kevesek egyike, akit szinte minden oldal képviselői közül szeretnek. Szeretik, mert tehetséges. Szeretik, mert önmagát adja, saját véleménnyel rendelkezik, amit soha nem fél kifejteni. Alföldi nem kussol és nem hunyászkodik meg, neki ugyanis van gerince. Ha előadását betiltják kétszer, akkor ő harmadszorra is nekifut, mert pontosan tudja, hogy lesz olyan aki támogatásáról biztosítani fogja. Ő még képes bízni az emberek jóságában és abban, hogy még van értelme küzdeni és nem szabad feladni.
Alföldi minden egyes beszélgetésével, darabjával és interjújával a még gondolkodni képes emberek tucatjaihoz szól. Ő ugyanis még fontosnak tartja, hogy harcoljon egy elnyomó diktatúra ellen, ha kell, akár a végsőkig. Habár megtehetné, hogy külföldre költözik és milliókért rendez darabokat valahol Ázsiában vagy Németországban, de nem teszi meg. Még legalábbis nem. Számára ugyanis fontosabb a hazája és az, hogy a végsőkig próbálkozzon a társadalom felrázásával, mert ő még hiszi, hogy nincs minden veszve.
A kultúra fővárosából, Pécsről kitiltott Igenis, miniszterelnök úr! című darabot a Szigetvári Vigadóban, Alföldi főszereplésével, telt ház előtt mutatták be vasárnap délután. Pécs vezetése nem először adott tanúbizonyságot arról, hogy szervilis bábok vezetik a várost, így ezúttal sem igazán volt meglepő a bejelentés, miszerint törölték az Alföldi főszereplésével bemutatandó darabot. Pécs sajnos már évek óta nem a kultúra fővárosa, arról pedig, hogy ez továbbra is így legyen, a Fidesz és talpnyalói gondoskodnak.
A szigetvári előadásra pár óra leforgása alatt elfogytak a jegyek, így a hatalom terve ismét kudarcot vallott. Hogy mégis mikor tanulják meg, hogy ha valamit betiltasz, azzal csak ingyen reklámot csinálsz, az kérdés. Ez azonban nagy valószínűség szerint nem zavarja magát Alföldit sem, hisz köszöni szépen az ingyen reklámot és él vele.
A Népszava riportere ott volt vasárnap szigetváron és elbeszélgetett az előadásra érkezőkkel. A riport leginkább a rendszerváltás előtti Magyarországot idézi, amikor is a hatalom minden olyan kulturális eseményt betiltott, melytől megrettent. Azok az idők, amikor Beatricét vagy Bródy Jánost tilos volt hallgatni, a mai nappal visszaköszönnek. Már nem kell a múltba révedni azért, hogy felidézzük, milyen is volt az, amikor a hatalom rátelepedett a kulturális életre. Ez az időszak újra itt van, sokan pedig tapsolnak ehhez. Tapsolnak, mert ők már a kádári időkben is nagyszerűen érezték magukat és örültek annak is, hogy valaki megregulázza a rendszer ellenségeit. Szerették azt, hogy valaki megmondta nekik, mit gondoljanak a világról.
Ezek az emberek viszont akkor sem voltak többségben és most sincsenek. Lehet hogy a felszínen úgy tűnik, hogy ez az amit a magyarok többsége akar, de ezzel szemben a valóság könnyen lehet, hogy ezzel ellentétes. A szocializmus idejében a felszín alatt küzdött a társadalom és merem állítani, hogy most is ez történik. Ennek a élő példája maga Alföldi Róbert és az, hogy még mindig van igény a kultúrára. Hiszem, hogy ameddig Alföldi itthon van, addig még van ok a reményre, a távozása viszont intő jel lehet mindannyiunk számára. De Alföldi itt van, még itt van.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.