Orbán Viktor megalakult. Megint, immár sokadszor. Választott magának szófogadó játszótársakat, akik hűségesen szajkózzák az aktuális okosságokat és becsületességeket, hogy a nép biztosan tudja: itt nyugalom van, biztonság és jólét. Meg zálog. Az újra megalakult a zálog, aki eldönti, megmondja, ápol és eltakar.
Most éppen veszettül keresztény, mert ezt dobta a gép. Kitalálta, tehát istenáldása, de ám kötelezően, mert aki nem, az nem is magyar. Márpedig magyarnak lenni kell, mert a turulfőnix ezt találta ki és olyan nincs, hogy itt mindenfelé döntögethet mindenki. Szépen, sorban, tessék csak vonulni. Az árok mentén, ahogy a madzag ki van húzva. Nem lógunk ki a sorból, mert azt nem szereti a főnök és ha ő nem szereti, senki sem szereti. Össznépi szeretés van. Keresztényes.
A kormányfő hangsúlyozta: olyan embereket kért fel miniszternek, akiknek közös szenvedélye Magyarország, akik azt gondolják, hogy „a mi életünkben a legnagyobb dolog, hogy magyarnak születhettünk”. (MTI)
Világos. Ahogy végignézek az új és újrahasznosított beosztottak során, valóban ez lehet a legnagyobb cselekedet az életükben. Születhettek volna albánnak, vagy indiai szent tehénnek is, de ők hősiesen, erőt, energiát, senkit és semmit nem kímélve magyarnak születtek. Mert tudták, hogy egyszer eljön az a pillanat, amikor nem a németek, vagy a szovjetek fognak uralkodni ebben az országban, hanem kocaügyvédek és hobbifocisták. Meg az oroszok. Egy kicsit. És akkor, abban a diadalmas pillanatban nekik ott lesz a helyük a megszentelt lúdtalpak előtt, ahová leborulhatnak és kihirdethetik, hogy igen! Mi is azt gondoljuk, azt akarjuk, azt szeretjük, amit ő, az újjáalakult régi, Európa reménysége, akinek szintén az a legnagyobb teljesítménye, hogy magyarnak született.
Politikai közösség ő, meg harcostársak, füle mellett fütyül a golyó, de összetart, mert. És köszöni az időseknek, hogy felépítették, hogy újra építették, hogy kitartottak és hogy segítettek újra összerakni önmagát. Az idősek is biztosan köszönik a biztonságot és jólétet, amit csak neki, a kereszteslovagnak köszönhetnek.
Kimaradt az ünnepiből, de azért elmondom. Hívtak az idősotthonból, ahol egy hozzátartozóm lakik, hogy menjek be sürgősen. Baj van? Nincs, csak alá kell írnom. Mit? A nyilatkozatot, hogy a következő három (három. Miért nem kettő, vagy öt?) évben is vállalom a rokonom költségeinek fedezését. Nem magánotthonról van szó, államiról. Olyanról, amelyiknek elméletben kötelessége lenne fogadni azokat az időseket is, akik nem tudják megfizetni az ellátást, mert nincs, vagy nem elég a nyugdíjuk. Akik egyedül vannak, nincs, aki gondoskodjon róluk, nincs, aki segítse őket, nincs aki átvállalja az ellátás költségeit.
Van arra valami törvény, hogy annak is jár az ellátás, aki nem tudja megfizetni. Hát hogyne lenne egy keresztényi erkölcsökkel dúsan kivert országban? Van hát. Csak éppen már eddig sem az idős emberrel szerződött az idősotthon. Hogy miért, amikor az idős nem áll gondnokság alatt, elméletileg döntés és jogképes? Hiszen szavazhat is, helybe viszik neki az urnát. Még segítenek is kitölteni a szavazólapot, bizony. De a szerződést nem ő írja alá, hanem a rokona, hozzátartozója. Akin aztán számon lehet kérni, akin be lehet hajtani az elmaradást. Akinek nincs ilyen hozzátartozója, az sajnos úgy jár, hogy nem kerül rá a sor. Valahogy véletlenül soha sem. Jár, csak nem jut. Bizony.
De az újjászületett, megalakult, száz évre tervező azért köszöni az időseknek, hogy hatalomban tartották. Hálás nekik. Majd küld bözsiutit megint, ha a számok úgy vannak. Olyan négy év múlva. Mert gondol rájuk sokszor, csak éppen nagyon elfoglalt. Jó. Majd ha megyek aláírni a papírt három évre, akkor majd elmondom a rokonomnak és a többieknek is, hogy köszöni és hálás. Keresztényileg. Az az illető, aki azt tartja a legnagyobb teljesítményének, hogy az anyukája pont ebben az országban pottyantotta világra és nem egy másik országban. Valóban diadal, ok a büszkesége. Valóban ez a legnagyobb teljesítménye neki is, az udvartartásának is.
Én is hálás vagyok. Tényleg. Hogy pont ide született mindegyik. Meg én is ide születtem. Így együtt lehetünk az idők végezetéig, vagy ameddig az önmagát újra és újra felépítő csoda el nem kopik, mint egy ócska kalucsni.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.