NEHAZUGGY

Ebbe kellene most beletörődni?

Jó reggelt kívánok! Azt biztosan nem gondolhatták komolyan még a kétharmadosnak kinéző választási győzelem hevében sem az elvtársak, hogy ha Simicskával bezáratják a Magyar Nemzetet (mert Simicskának nem atombombái vannak, hanem gazdasági érdekei), akkor majd mindenki simán beletörődik abba, hogy szavazatok tűntek el az unortodox szavazatszámlálás során, hogy több helyen sokkal több szavazat került az urnákba, mint ahány szavazó megjelent a voksoláson, hogy szavazólapok párologtak el, aminek köszönhetően egy-egy szavazókörben csak a Fidesznek maradt szavazata, vagy hogy semmi rendkívüli nincs abban, hogy a négyévente sorra kerülő választás olyan meglepetésként érte az NVI informatikai rendszerét, hogy az összeomlás nyomán egy egész hétre is simán el lehet tűntetni a választási jegyzőkönyveket az oldalról. Minden idők legnagyobb, legmegkérdőjelezhetetlenebb felhatalmazása annyi sebből vérzik, hogy ha ebbe is beletörődik az ország átvert fele (és ezt nyugodtan magára veheti az is, aki két kézzel ikszelt a Fideszre), akkor bármibe. Tudom, sokszor írtunk már ilyet és eddig mindenbe példás nyugalommal beletörődött a közvélemény.

Nem, én kivételesen nem állítom, hogy a Fidesz elcsalta a választást (ITT olvasható egy higgadt elemzés arról, hogy ez miért nem valószínű), azt viszont állítom, hogy elég sok helyen elég nyilvánvaló rendellenességek tapasztalhatók ahhoz, hogy ne értsem: ha annyira sima volt ez a helyzet, ha semennyire nem fér kétség a Fidesz mindent elsöprő támogatottságához, miért van ennyi kérdőjel.

Továbbmegyek: nem állítottam semmit Simicskáról sem (a Fidesszel való ócska kiegyezés azért felsejlik a háttérben), de ez az ocsmány gesztus, a törülköző ilyetén bedobása az én olvasatomban semmiben nem különbözik a Pecina nevű dörzsölt gazember hasonló megmozdulásától, amivel a megváltozott médiafogyasztási szokásokra meg egyéb aberrált hülyeségekre hivatkozva mészárolta le egyetlen éjszaka leforgása alatt a Népszabadságot. Az, hogy a Magyar Nemzet éppen ama bizonyos G-nap után vált az eltűnőfélben lévő magyar médiapiac egyik legszínvonalasabb lapjává, semmit nem von le annak a munkának az értékéből, amit azóta műveltek. Akinek anyagi gondjai vannak, és éppen a választás másnapján, politikai projektje kudarcba fulladása után közvetlenül számolja fel a sajtó- és véleményszabadság egyik utolsó bástyájaként emlegetett médiaportfólióját, annak egy hónapja is, két hónapja is anyagi gondjai voltak. Mélyen erkölcstelen és igazságtalan azokkal a kiváló munkát végző újságírókkal szemben, amit Simicska művelt, hogy az utolsó utáni pillanatban állította kész tények elé őket, és azt a bizonyosságot erősíti bennem, hogy ez az egész egy rohadt nagy színjáték, amiben a két főgeci a nép feje fölött átkiabálva szántja föl az országot. Legyen az én külön bejáratú nyomorom, de engem különösebben azt sem vigasztal, hogy örökölt vagyona birtokában Ungár Péter LMP-s politikus ajánlatot tett a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió megvételére és fönntartására, de erről majd máskor lesz szó.

És miközben a kormánnyal kritikus sajtót egyre kisebb területre szorítják vissza, bizonyos Szájer József fideszes sufnijogász és EP-képviselő azzal sírta tele Európát (levelet írt ő az európai parlamenti frakciótársainak és az Európai Néppárt elnökének), hogy micsoda nehéz harcot kellett megvívnia az elnyomott Fidesznek, hogy micsoda elsöprő és nyomasztó ellenzéki médiatúlsúllyal szemben kellett kampányolniuk, idézem:

Olyan erőkkel küzdöttünk, amelyeknek elsöprő médiaereje, példátlan befolyása és majdnem határtalan erőforrásai voltak.

Mérhetetlen arrogancia, cinizmus. Az a Fidesz, amelyik kormánypártként közpénzek milliárdjait használta föl büntetlenül a Fidesz nevű parlamenti párt kampányában, amelyik a pártközpontból irányítja a közszolgálatiságából régen kivetkőzött közmédiát, amelyik felzabáltatta Vajna Andrással a TV2-öt, amelyik Mészáros főzseni kezére játszotta át a megyei újságokat, amelyik Matolcsy fiával vásároltatta fel az Origót, amelyik birtokolja a habonyista bulvárszennylapok zömét, képes ilyen mértékben gyalázatos hazugságokkal szédíteni az európai képviselőket.

Annyira reméltem, hogy ez a választás kicsit helyreállítja bennem az emberek iránti bizalmat, a normalitáshoz való visszatérés esélyét, most pedig kénytelen vagyok tudomásul venni, hogy ugyanabból a mocskos párhuzamos valóságból folytatódik minden, ahol abba sem hagyták a hazug hörgést. Ott tartunk, hogy a hatalmas és megkérdőjelezhetetlen felhatalmazást elnyerő örökzöld miniszterelnök első nemzetközi sajtótájékoztatóján egyetlen független magyar lap sem kérdezhet (Kovács Zoltán az RTL Klubnak engedélyezett végül egy kérdést.) De még ez sem igaz: a független magyar sajtó még meghívást sem kapott az eseményre, azt utolsó percig titokban tartották. Így történt, hogy a a félórás sajtótájékoztatón Orbán több kritikus kérdést is kapott külföldi hírügynökségektől, ezekre azonban jórészt tőmondatokban, hárítva válaszolt. Különösen a közpénzből nyomatott gyűlöletkampányra vonatkozó kérdést hárította el alig leplezhető ingerültséggel. Igen, ebbe kellene most beletörődni, hogy eddig is ez volt, ezután is ez lesz. A bátor menekülés a nyilvánosság elől.

Így van képe Hidvéghi Balázs kommunikátornak a szombatra bejelentett tüntetés kapcsán megint sorosista brigádozni, és arról óbégatni, hogy a kristálytiszta eredményt mindenkinek tudomásul kellene vennie. Ha kristálytiszta lenne ez az eredmény, ennyi tömény gyűlölet után, hogyan, mégis hogyan lehetne tudomásul venni?

Nem jut eszembe most ennél jobb és találóbb, úgyhogy ezzel az egyik hűséges olvasónk által ajánlott muzsikával kívánok szebb napokat mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább