Hiába készül egy éve Nemzeti Választási Ilonka néni a mai történelmi voksolásra, sajnos a valasztas.hu oldal döglődik, az NVI informatikai rendszere maga alá csinált. Választási Ilonka néni nem számított ekkora terhelésre, eszébe nem jutott volna, hogy ilyen sok embert fog érdekelni, hogy mi történik április 8-án. Ebből kifolyólag fél 4 után derült ki, hogy 15 órakor 53,64%-os volt a részvétel, ez mindössze 5 ezrelékkel, de még mindig magasabb, mint a 2002-es eddigi rekordnak számító 53,59%. Anélkül is, hogy Áder János államfő akár egyetlen büdös szóval is szavazásra buzdított volna, ahogyan azt egy normális államelnöknek kötelessége lett volna.
Az okos emberek folyamatosan leírják, elmondják, hogy mennyire olvasható ki bármi is az eddig ismert részvételi adatokból, és mennyire nem olvasható ki semmi belőlük. Se megcáfolni, se megerősíteni nem tudom és nem is akarom, hogy ennek ki örülhet és miért, majd később minden kiderül.
Ezzel szemben azt feltétlenül szeretném leírni, hogy én is jártam ma Budapesten, a XI. kerületben a Bocskai úton, és láttam azt a kilométeres sort. És láttam azokat a fiatalokat, akik ott szélben, napsütésben órákon át várakoznak, mert mindenképpen szavazni szeretnének. Én nem tudom, hogy azok a zömében fiatalok és kevésbé fiatalok kire fognak szavazni, de lelkesítő volt látni, hogy ott vannak, hogy nem adják fel, hogy nem érdekli őket, mennyi időt kell ott állni. Az alábbi rossz minőségű felvétel ott készült:
Ezek itt a londoni esőben álldogáló magyarok:
Ezt a fotót pedig Hágából kaptuk:
Miközben magyarok ezreinek hatalmas távolságokat kell megtenniük, majd további hosszú órákat kell sorban állniuk azért, hogy leadhassák a voksukat, a szétcsúszott populista – a magas részvételi adatokat látva – azon vicceskedett a templomi áhitat után Csepelen, Németh Szilárd jobbján, hogy a nap folyamán alábbhagy majd a korai igen magas részvétel, hiszen délutánra vidéken már a mezőgazdasági munkákba vetik bele magukat az emberek. Az, bazmeg, vasárnap délután kimennek a földekre. Jó.
Értem, érteni vélem, hogy be vannak fosva. Értem, hogy minél többen mennek el szavazni, annál több okuk van tartani attól, hogy azok a rezignált, passzívnak hitt, bizonytalan, tanácstalan magyarok felébredtek és rezeg a léc. Nem tudom, hogy így van-e, de szánalmas látni, hogy a kisember hogyan nyugtatja magát és próbálja azt sugallni, hogy tökmindegy, úgyis mindegy. A rengeteg csalás, megvett szavazat, határon túli buszoztatás, gyűlöletkeltés ellenére ezeket a kígyózó sorokat nem lehet letagadni. Teljesen mindegy, hogy mi lesz 19 óráig, menjetek szavazni, és ne higgyétek el, hogy úgyis mindegy.
Ha egyesek 100, 200, 500, 1000 kilométerre el tudnak utazni, ha mások képesek fél napot sorban állni, ha megint mások a kettőt akár egyszerre is, akkor nincs olyan, hogy úgyis mindegy. Nem mindegy.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.